Hogyan készülhet fel rá a lakosság, ha nemhogy a klímát nem tudja bekapcsolni, de még a mósógépét, hűtőjét sem tudja járatni, az abban tárolt élelem gyors romlásnak indul, és végső esetben a WC-t sem tudja már lehúzni? Cikkünkben néhány alapvető szempontot sorolunk fel, amelyek mentén készülni lehet (és a napokban úgy tűnik, kell is) a haváriára – ezek között vannak olyan tanácsok, amelyek nem kerülnek pénzbe, ám olyanok is, amikhez adott esetben az embernek mélyen be kell nyúlnia a pénztárcájába.A lakótér hűtéseRemélhetőleg nem kell nagyon ecsetelni, miért alapvetően hibás az a Facebookon terjedő, állítólag egy „nyugdíjas fizikatanárnőtől” származó megoldás, amely légkondicionáló híján azt javasolja a lakás hűtésére, hogy feszítsünk ki egy lepedőt az ablak elé a karnisra, az alját tegyük egy vödör vízbe, és a napsütés majd megoldja a többit. Ez legfeljebb nagyon száraz helyiségekben, rövid időre tud csak minimálisan csökkenteni a hőmérsékleten, ám amit az ember így nyer a vámon, elveszíti a réven: a szellőzés hiánya miatt nagyon hamar a dzsungel hangulatát fogja idézni a lakás, amit a szobanövények meg fognak ugyan hálálni, az emberi szervezet azonban kevésbé. Ha pedig kiszellőztetnénk a párát, máris beengedtük a 38-40 fokos levegőt. https://hvg.hu/itthon/20260805_melegrekord-augusztus-3Az egésszel a legnagyobb probléma az, hogy teljesen szembemegy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásával, amely szerint kánikulában mindent meg kell tenni, hogy a nap ne süssön be a lakásba, és ne melegítse fel a levegőt. A trükk egyébként működik, csak máshogy: a nedves (de nem csuromvizes) textilt közvetlenül a bőrön kell viselni, a párolgás ugyanis hőt von el a test felszínéről, ám magát a légteret nem párásítja be fölöslegesen. A bőrt kézi permetezővel is lehet nedvesíteni.Természetesen a jó homlokzati és födémszigeteléssel ellátott, háromrétegű ablakokkal szerelt épületekben lakók jelentős előnnyel indulnak, ahogy azok is, akiknek a házát, lakását nagy fák árnyékolják. Az árnyékos zöldterület hűsében ugyanis akár 15–20 fokkal is alacsonyabb a hőmérséklet, mint a napsütötte betonos-aszfaltos területen. Ebből a szempontból a belvárosi lakások a legnehezebben hűthetők, ahol éjszaka sem hűl 28–29 fok alá a külső hőmérséklet, részben a zöldterület hiánya, részben a klímák kültéri egysége által ontott hő miatt (igaz, ez utóbbi tartósabb áramszünet esetén kiesik).A WHO szerint ideális esetben nem szabad hagyni, hogy a lakótér hőmérséklete meghaladja nappal a 32, éjszaka pedig a 24 fokot, ami különösen csecsemők, idősek és krónikus betegek esetén kritikus, e szint fölött ugyanis jelentősen fokozódik a szervezet hőterhelése. https://hvg.hu/elet/20260805_energiavalsag-hokupola-veszelyhelyzet-megtakaritas-sporolas-tippek-mvm-ebx