2026 augusztus elejére nem csak hazai vizeink apadtak el: a Rajna vízállása Kölnnél a valaha mért legalacsony értéknél jár, az olasz hatóságok szintén a Pó-völgyében rendeltek el magas fokú készültséget a folyó alacsony vízszintje miatt, Franciaországban szigorúan korlátozzák az ivóvízhasználatot az aszály következtében. A szárazság és a magas vízhőfok miatt több európai atomerőmű is csökkentett kapacitással vagy nem üzemel. A közlekedés, a gazdaság is megsínyli a helyzetet: a kiapadt folyók nem hajózhatók, illetve több gyár is beszüntette vagy korlátozza a termelését.
Hova lett a víz?
A melegedő levegő több nedvességet tud felvenni, mint amennyit a felszín párologtatni képes. Így melegebb légtömegben nehezebben alakul ki a felhőzet, illetve a meleg, száraz levegő nagyon gyorsan kiszárítja a felszínt. A nyári időszakban, ha nincs felhő az égen, a napsugárzás tovább növeli a levegő hőmérsékletét, így még nehezebben alakul ki a felhőzet.
Ha azonban megfordul a folyamat, és a nagy nedvességgel rendelkező meleg légtömeg hűlni kezd – legkésőbb ősszel –, akkor jóval több csapadékot képes produkálni.
A csapadékképződés látens hő felszabadulásával is jár, segítve a ciklonok kialakítását, a ciklonokban létrejövő összeáramlás pedig még több nedves levegőt koncentrál egy kisebb területre, így könnyebben létrejönnek az árvizet okozó ciklonok – írja A forróság meteorologiája – a 2024-es nyár időjárási okai és okozatai című tanulmányában az Országos Meteorológiai Szolgálat.
