Hihetetlenül szerencsések vagyunk, mert átmegy rajtunk két nagy folyó, a Tisza meg a Duna, és amikor magas vízállások vannak, tározókba lehetne átvezetni a többlet vizet, ami felhasználható volna aszály idején, vagy az öntözéshez. Másfajta vízgazdálkodásra és más terményszerkezetre kell áttérni
– nyilatkozta lapunknak adott interjújában 2024-ben Bartholy Judit, s bár a cím így szólt, Jó lenne elhinni, hogy nem omlik össze a civilizációnk, de sajnos a tények ebbe az irányba mutatnak, a meteorológus szavaiból némi optimizmust is ki lehetett olvasni.
A Paksi Atomerőműnél eddig soha nem tapasztalt kihívások miatt újra felkerestük őt, hogy megtudjuk, a Duna vízállását mi befolyásolhatja olyan mértékben, hogy az javulást idézzen elő az atomerőműnél.
Mennyire nagy most a baj?
A mérési adatok alapján azt látjuk, rendkívüli, szélsőséges helyzettel állunk szemben. A kilencvenes évek óta végzünk előrejelzéseket az ELTE Meteorológiai Tanszékén szárazabb területekre vonatkozóan – tehát a probléma ismert volt, épp csak azt nem lehetett tudni, mennyire lesz lineáris a folyamat. Sokszor mondtuk, hogy a globális felmelegedésnek Európa a legnagyobb kárvallottja, itt a legerőteljesebb a melegedés. Hiba, hogy úgy próbálják beállítani, mintha ez most ránk zuhant volna, holott több mint 200 éve megjelent már Fourier vagy Arrhenius publikált cikkeiben, amit most látunk. Nehéz utólag megmondani, hogy a világ vezetői ezt nem látták vagy nem akartak semmit tenni, és ezért nem történt érdemi lépés…
