Az elmúlt napok rekordközeli alacsony dunai vízállása miatt egymás után jelentek meg a fotók a kiszáradó mellékágakról. A jelenség láttán sokan azonnal a mederkotrást emlegették megoldásként, Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint azonban ez nemcsak téves, hanem kifejezetten káros elképzelés.
A szakember a Facebook-oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy a Vigadó téri vízmérce ugyan megközelítette az eddigi legalacsonyabb, 33 centiméteres értéket, ez azonban nem azt jelenti, hogy a Duna ennyire sekély. A vízmérce egy viszonyítási ponthoz képest mutatja a vízállást, nem a folyó tényleges mélységét.
Bardóczi szerint a mederkotrás hosszú távon több problémát okozna, mint amennyit megoldana. A Duna magyarországi szakaszán évtizedeken át végzett kotrások is hozzájárultak ahhoz, hogy a meder egyre mélyebbre került, ezzel együtt pedig csökkent a talajvíz szintje is. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az ausztriai és szlovákiai vízlépcsők miatt megszűnt a kavics természetes utánpótlása, így a folyó medre már nem képes úgy megújulni, mint korábban.
A kavicsrétegnek kulcsfontosságú szerepe van az ivóvízellátásban. A Duna menti kavicsteraszok természetes szűrőként működnek: a kavics és a benne élő mikroorganizmusok megtisztítják a vizet, mielőtt az a kutakba kerülne. Ennek köszönhetően Budapest és a dunamenti települéeks kiváló minőségű ivóvízhez juthatnak. A kotrás ezt a természetes szűrőrendszert is veszélyeztetné.
