Sorra érkeznek a hírek szokatlanul alacsony vízállásokról, a Duna és a Velencei-tó mellett a Balatonról is. A jelenlegi helyzet nem egyetlen száraz nyár következménye. A Balaton vízgyűjtőjén 2021 és 2026 áprilisa között csaknem 500 milliméter halmozott csapadékhiány alakult ki. A 2025–2026-os téli feltöltődési időszak csapadéka 26 százalékkal maradt el az átlagtól. A Velencei-tó vízgyűjtőjén a téli hiány 37 százalék volt, így a tó a párolgási időszak kezdetére sem tudott feltöltődni – olvasható az ELTE közleményében.Az aszály kialakulásában a légköri cirkuláció fontos szerepet játszik. A tudományos magyarázat szerint a tartós anticiklonok és magaslégköri gerincek eltérítik vagy legyengítik a csapadékot hozó frontokat. A leszálló légmozgás napos, száraz időt eredményez, miközben a meleg levegő, a napsugárzás és a szél fokozza a tavak párolgását. A kiszáradó talaj tovább erősíti a felmelegedést: egyre kevesebb energia fordítódik párologtatásra, és egyre több a felszín és a levegő közvetlen melegítésére.A globális felmelegedés nem önmagában felelős minden egyes aszályért, de magasabb hőmérsékleti alapról indulva növeli a párolgási vízigényt, és gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé teszi a hőhullámokat. Az ELTE Környezet-és Tájföldrajzi Tanszék, a Pannon Egyetem és a HUN-REN CSFK Földtani és Geokémiai Intézet munkatársai Magyari Enikő vezetésével a Quaternary Science Reviews folyóiratban megjelent tanulmányukban a Balaton Szemesi-medencéjéből kiemelt üledékmagot vizsgálták. A kutatók radiokarbonos kormeghatározással állapították meg az üledékrétegek korát, majd többféle vizsgálati módszerrel tárták fel, hogyan változott a Balaton környezete az elmúlt évezredek során. Kutatók két olyan időszakot azonosítottak a Balaton történetében, amikor a párolgás erős volt, a vízszint pedig tartósan alacsony: körülbelül 8050 és 7350, illetve 5450 és 4500 évvel ezelőtt. A két időszak közül az első volt a legszárazabb az elmúlt 11 ezer évben. Ekkor a nyarak melegebbé váltak, miközben kevesebb nedvesség érkezett a térségbe. A tó vizének fokozott párolgását az üledékben megőrződött geokémiai nyomok is jelzik, emellett a környéken a szárazságtűrő, sztyeppei növényzet is elterjedt. https://hvg.hu/elet/20260731_marabu-feknyuz-vizallas-jelentesAz ősi vízállás nem fejezhető ki pontosan a mai siófoki vízmérce centimétereiben. A medermorfológiai és palaeoökológiai becslések szerint azonban a vizsgált mag helyén a vízmélység mindössze körülbelül 2,5–3,5 méter lehetett, szemben a 2017-es 4,2 méterrel. Ez, a meder hosszú távú változásainak bizonytalanságát figyelembe véve, nagyságrendileg 0,7–1,7 méterrel alacsonyabb vízfelszínt jelez. A mélyebb nyílt víz területe erősen összehúzódott, és főként a Szemesi-medencére korlátozódhatott, bár a tó nem száradt ki teljesen.Elérheti-e ismét ezt a szintet a Balaton? A szakemberek rövid távon ezt nem tudják pontosan megjósolni, és az ősi, valamint a mai vízszintek nem feleltethetők meg közvetlenül egymásnak. Honti Márk és munkatársainak 24 regionális klímamodellre épülő vizsgálata azonban azt mutatja, hogy külső vízpótlás nélkül a század folyamán egyre gyakoribbá válhatnak a rendkívül alacsony vízállások.A legkedvezőtlenebb klímaforgatókönyvek szerint a Balaton vízszintjének csökkenése 2050 után felgyorsulhat. A modellek azt mutatják, hogy a század végére egyre gyakoribbá válhatnak a rendkívül alacsony vízállások. Bár ezek nem pontos előrejelzések, arra figyelmeztetnek, hogytartós felmelegedés és külső vízpótlás hiányában a Balaton akár a több ezer évvel ezelőtti nagy aszályok idején tapasztalt állapotokhoz is közel kerülhet.Az ELTE kutatói szerint a palaeoklimatológiai eredmények hidrológiai modellekkel való összekapcsolása segíthet abban, hogy a vízpótlásról, a vízszintszabályozásról és a parti infrastruktúra átalakításáról ne csak a következő száraz év, hanem a következő évtizedek szempontjából döntsünk. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.