Lázár János már tavaly elismerte, hogy az Orbán-kormányoknak inkább nagy víztározókat kellett volna építeniük az elmúlt 10 évben

A HungaroMet mérései szerint jelenleg olyan súlyos az aszályhelyzet Magyarországon, hogy a talaj felső fél méteres rétegének nedvességtartalma az Alföldön, a Mezőföldön és a Kisalföld jelentős részén a 20 százalékot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában, de a felső egy méteres réteg nedvességtartalma is hasonlóan csekély, 30 százalék alatt van.

A vízügyi statisztikák szerint 2021 januárja óta hét Balatonnak megfelelő mennyiségű víz tűnt el a magyarországi talajokból, aminek pótlása a vízügyi szakemberek szerint a korábbi módszerekkel lehetetlen feladat. A VálaszOnline nemrég mutatta be azt a tanulmányt, ami arra jutott, hogy az Alföld nagy részén fel kell hagyni a szántóföldi növénytermesztéssel.

Előre látták

Hogy az aszályhelyzet kialakulásához az Orbán-kormányok mulasztásai is hozzájárultak, azt tavaly decemberben még Lázár János is elismerte építési és közlekedési miniszter. Az Országgyűlés Fenntartható bizottságának meghallgatásán azt mondta:

„Az az őrültség, hogy kiengedjük az édesvizet, sokkal többet, mint ami az országba bejön, ez egy tarthatatlan dolog, és a kormány hibát követett el, amikor nem épített nagy víztározókat tíz évvel ezelőtt. Csak árvízvédelmi tározók vannak, amelyek vízvisszatartásra, az ön által képviselt felfogásban teljesen alkalmatlanok. Ez való igaz.