A hétfő este megjelent kormányhatározat „a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv forrásainak a magyar gazdaság szolgálatába állításához szükséges mérföldkövek teljesítése érdekében” azzal bízza meg Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert, hogy rendelje el a magánszektor hitelezéséhez kapcsolódó kormányzati támogatások és garanciák (ideértve az MFB Magyar Fejlesztési Bank műveleteit fedező állami garanciákat is) felülvizsgálatát. A cél az, hogy jelentősen csökkenjen az állami kockázatmegosztás szintje, erősödjön a bankok saját hitelkockázat-értékelése, és kedvezőbbé váljanak a garanciafedezeti arányok.Ennek érdekében amortizációs ütemtervet kell készíteni, és egyeztetni az Európai Bizottsággal. Augusztus végén bevezetik a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ és a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ reformját, úgy, hogy valamennyi érintett termék tekintetében a nettó ügyleti kamatot a 3 havi BUBOR szintjén határozzák meg, és a kapcsolódó, jelenleg kötelező garanciák igénybevételét választhatóvá teszik. Az állami garanciák GDP-hez viszonyított arányát az uniós tagállamok átlagára fogják csökkenteni, eszközönként és évenként csökkenő éves felső határokkal kijelölve a csökkentési pályát. Az idei költségvetést módosítva csökkenteni fogják az állami garanciák és viszontgaranciák összegét, 2027-re pedig már ezt figyelembe véve terveznek.Ez már részben Kármán András pénzügyminiszter feladata, akinek ezen kívül jelentést kell készítenie az államháztartás MFB-műveletekkel szembeni közvetlen kitettségének korlátozására, amely stratégiát határoz meg a szükségtelen állami garanciák, ideértve a kamatkiegyenlítési rendszert is, fokozatos megszüntetésére. Ha ezt a kormány majd elfogadja, a miniszternek kell benyújtania az Európai Bizottságnak azt a hivatalos levelet, amelyben a Kormány nevében kötelezettséget vállal a jelentésben foglalt valamennyi ajánlás végrehajtására.Nyitóképünkön a Magyar Fejlesztési Bank székháza. Fotó: HVG/Túry Gergely.