„Egyrészt nem hallgathatunk, másrészt nincs felelősségünk a kegyelmi ügyben, nem kell magunkra venni ezt a terhet” – jelentette ki Fekete Károly tiszántúli református püspök (nyitóképünkön) a Szemléleknek adott interjúban, utalva arra, hogy Balog Zoltán református püspök, korábbi miniszter és zsinati elnök volt az, aki kijárta Novák Katalin köztársasági elnöknél, hogy Kónya Endre kegyelmet kapjon. Ebből robbant ki később a kegyelmi ügy, amely többek között Novák lemondásához vezetett.„Régóta rajtunk van a nyomorúság, hogy a nyilvánvaló bajok és bűnök esetén sincs néven nevezés, következmény, hanem marad a magunk közötti pusmogó némaság, a közönyös beletörődés, ami miatt még most is lefojtott állapotban vagyunk” – mondta Fekete a református egyház elmúlt éveiről beszélve, hozzátéve, hogy ennek nagy ára lett, ugyanis elmaradt „a feltisztulást elindító katarzis”.Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint lett-e érzékelhető hatása a teológiatanárok és lelkipásztorok kezdeményezésére 2025 januárjában megrendezett református megújulás konferenciának, a püspök úgy felelt: a programot azért szervezték, hogy az egyházon belüli problémákról beszéljenek, de nem a kegyelmi ügy állt a fókuszban, és a kezdeményezés azóta el is halt.Nem jó, ha valahol nem szabad kibeszélni a problémákat, ha kialakul a kiskirályok hálózata, ha politikai logika alapján születnek egyházi döntések. Fájlalnám, ha a hatalomgyakorlásnak egy olyan gyakorlata honosodna meg közöttünk, amelynek során a döntéshozatalra hivatott testületek már csak formálisan hagynának jóvá máshol meghozott döntéseket– jelentette ki.Ezután arról beszélt, hogy bár a reformátusoknak kifejezett erényünk az önkormányzatiság, egy ideje mintha „rátelepedett” volna valami. „Ez a helyzet nem fog megoldódni attól, ha egyházunk felső vezetésében személyi változások lesznek. A változás, a szembenézés nem úszható meg ilyen olcsón” – tette hozzá.Végül kitért arra is, hálás azért, hogy soha nem kellett minisztereknek vagy államtitkároknak „udvarolnia” az épületek felújításáért és gyülekezeteik fejlődéséért. „Adott volt a kölcsönös tisztelet, de engem soha nem rendelt be a kormányzat. Debrecen ehhez elég messze is van a fővárostól, de szerintem más püspöktársam is így volt ezzel. Nincs bennem félelem azzal kapcsolatban, hogy ha eljönnek hozzánk az átvilágítók, ellenőrzők, akkor bármit vissza kellene szolgáltatnunk. Jó dolog a gyarapodás, de nekünk az emberekkel kell foglalkoznunk, nem a téglákkal” – fogalmazott Fekete Károly.Nyitókép: HVG / Reviczky Zsolt