Magyarország új miniszterelnöke már a Tisza elsöprő választási győzelmét ünneplő legelső beszédében egy sor közjogi szereplőt szólított fel lemondásra, köztük a Kúria elnökét, Varga Zs. Andrást is. Magyar Péter később azt is jelezte, hogy 2026. május 31-ig ad időt az „Orbán-bábok” távozására, utána elkezd dolgozni az eltávolításukon. Az Országgyűlés alakuló ülésén, a beiktatást követő beszédében, miután Sulyok Tamást keményen szembesítette azzal, hogy méltatlan a köztársasági elnöki tisztségre, megismételte a felszólítást a Kúria elnöke felé is. A Kúria mindössze egy szűkszavú közleményben reagált az ultimátumra, kiemelve, hogy az elnök mandátuma 2030. január 1-jéig tart. Varga Zs. András pedig azt válaszolta, hogy nem időszerű arról beszélni, hogy lemond-e a hivataláról. A határidő letelt, a kormány pedig nekiállt megvalósítani az ígéretét. Felmentették a médiahatóság elnökét, és néhány nappal azután, hogy Sulyok Tamás aláírta a saját eltávolítását is célzó 17. alaptörvény-módosítást, lemondott a legfőbb ügyész is. Továbbra sem világos azonban, hogy milyen úton kívánják eltávolítani a Kúria elnökét. Az új megoldásként bevezetett, és a részletszabályok hiányában egyelőre meglehetősen homályos visszahívás intézménye egyértelmű tiltakozást váltott ki a bírákból a rájuk lőcsölt politikai felelősség és az eljárás kimenetelével kapcsolatos kétségek miatt. Adódhat azonban más járható út is a Kúria elnökének eltávolítására, amelyben a harmadik hatalmi ág képviselői úgy vehetnek részt, hogy egy pillanatra sem kell kilépniük a szerepükből. https://hvg.hu/360/20260717_biroi-visszahivas-varga-zs-andras-kuria-velemenyek-alaptorveny-modositasFőbírót kirúgni kétharmaddalVarga Zs. András bíró, és mint minden bírót, őt is védik az elmozdíthatatlanságra irányadó szabályok. Eltávolításának igénye joggal vethet fel párhuzamokat egy tizenöt évvel ezelőtti történettel: Baka András főbírói tisztségtől való megfosztásával. A két történet azonban nem is lehetne különbözőbb, és most, paradox módon, a Baka András ügyében hozott nemzetközi ítélet végrehajtása nyújthat tökéletes jogállami megoldást Varga Zs. András elmozdítására.Ráadásul mindez fordítva is igaz: Varga Zs. András eltávolítása – ha arra nem politikai úton, hanem tényekkel alátámasztott, alaposan megindokolt bírósági döntéssel kerül sor – hozzájárulhat a Baka ügyben hozott strasbourgi ítélet maradéktalan végrehajtásához és a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállításához.Mindehhez érdemes egy kicsit mélyebben is megvizsgálni a Baka-ügyben hozott ítéletet.Dermesztő csendet kérünk!Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, és – Varga Zs. Andráshoz hasonlóan – nagyjából a mandátuma felénél járt, amikor a Fidesz a frissen szerzett kétharmados többség birtokában nekiállt alkotmányozni. A folyamatot figyelemmel kísérő Velencei Bizottság 2011 nyarán figyelmeztette a magyar kormányt, hogy az új rendelkezéseket nem szabad arra használni, hogy megszüntessék a korábbi Alkotmány alapján kinevezett személyek mandátumát. Az Orbán-kormány előbb biztosította a Velencei Bizottságot arról, hogy ilyet nem tesz, majd ezzel tökéletesen ellentétesen járt el.Az új Alaptörvénnyel egyidejűleg a bíróságok igazgatását és a bírák jogállását gyökeresen átalakító törvénycsomag is az asztalra került. Baka András mint a bírói hatalmi ágat képviselő legfőbb közjogi méltóság, többször is felszólalt a nyilvánosságban a tervezett törvénymódosításokkal szemben, világossá téve, hogy azok sértik a bírói függetlenséget. Végül, miután minden jelzése sikertelen maradt, 2011. november 3-án szót kért az Országgyűlésben, hogy előadhassa véleményét a törvényhozóknak. Beszédében alkotmányellenesnek nevezte a törvénycsomagot, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kezében összpontosított hatalmat, és a kontroll nélküli bírói kinevezések lehetőségét látva pedig hangsúlyozta, hogy ilyesmire még diktatúra idején sem volt példa Magyarországon.Néhány héttel a felszólalás után, egy utolsó pillanatos módosítással eltávolították a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségéből. Baka AndrásTúry Gergely