Az ipari állattartásról ritkán hallani jókat, és egy friss kutatás sem fest jobb képet róla – a tudósok ugyanis felfedezték, hogy az ipari csirketartás jelentősen felgyorsítja a világ leggyakoribb, hasmenést okozó baktériumának, a campylobacternek a terjedését.A brit kutatók által vezetett vizsgálat megállapításai szerint a gazdálkodás intenzívebbé válásával drámai mértékben megnőtt a vadmadarak és a csirkék között a campylobacter-törzsek „cseréje”, amely ideális alapot teremtett a baktériumok keveredéséhez, és így új jellemzők kialakulásához.A szakemberek azt is megfigyelték, hogy nőtt az antimikrobiális rezisztencia jellemzőinek gyakorisága a baktériumtörzsekben. Ezáltal pedig az embereknél kialakuló súlyos betegségek kezelése is nehezebb lehet – hangsúlyozza a The Guardian.Sam Sheppard, az Oxfordi Egyetem kutatója, a tanulmány első szerzője kiemeli: ahogy a baromfiállomány mérete megnőtt, úgy vettek át egyre több kórokozótörzset a vadmadaraktól. Ez lényegében a baktériumevolúció melegágyává tette a csirkéket.A szakember szerint a különféle törzsek elegyedését azért szeretnék elkerülni, mert így jönnek létre a „Frankenstein-baktériumok” is. https://hvg.hu/gazdasag/20260528_franken-csirke-sokkolo-kep-husipar-allattartas-jellemzo-viszonyA campylobacter a hasmenés leggyakoribb bakteriális kiváltója világszerte, és a fertőzések 60–80 százaléka a nyers csirkehúsból ered. Főzés során elpusztul, de elég egyetlen csepp húslé is az ételben, hogy bajt okozzon.Az emberek többsége kezelés nélkül is kigyógyul a betegségből, néha azonban antibiotikumos kezelés szükséges. A fertőzés mellett az irritábilis bél szindróma (IBS) kockázatát is növeli.A The Guardian kiemeli: antimikrobiális rezisztencia akkor alakul ki, amikor a baktériumok ellenállnak az ellenük létrehozott gyógyszereknek. Ezen rezisztencia arányának növekedése azt jelenti, hogy a campylobacter-fertőzések kezelésére létrehozott antibiotikumok már nem hatékonyak.A friss kutatások rávilágítanak, hogy a fertőzés terjedését a baromfitenyésztés rendkívüli növekedése hajtja.A brit vizsgálat során összesen csaknem 2800 baktériumgenomot vettek górcső alá a szakemberek, amelyeket 1979 és 2024 között gyűjtöttek baromfikból és vadmadarakból, 30 országra kiterjedően. A rendelkezésre álló adatok mentén a tudósok rekonstruálhatták a különböző baktériumtörzsek evolúciós fáit, ideértve a gazdaszervezetek közötti átvitelt is. A csirkék körülbelül 5000 évvel ezelőtti háziasítása előtt a campylobacter-törzsek szorosan kapcsolódtak az egyes madárfajokhoz, a keresztfertőződés gyakorlatilag nem létezett.A csirkék számának növekedésével azonban ez a helyzet jelentősen megváltozott, és a becslések szerint a baromfik és a vadmadarak közötti kórokozó-átvitel 100-szorosára emelkedett az 1900-as évek óta. Sam Sheppard szerint a probléma mérete az elsődleges gond, és a csirkehús-termelés lényegében nem folytatható ilyen léptékben, mert ez jelentősen átalakítja az ökoszisztémát.A PNAS című tudományos folyóiratban publikált kutatás szerzői azonosították azokat a genetikai változásokat a campylobacterben, amelyek összefüggésben állnak a baromfitenyésztéshez történő alkalmazkodással. https://hvg.hu/tudomany/20250813_nyers-csirke-marha-steak-evesMindent összevetve, az eredmények rávilágítanak arra, hogy a modern baromfitenyésztés lényegében ideális környezetet teremt a campylobacter fejlődéséhez, amely a kutatók szerint „jelentős veszélyt jelent” az emberekre nézve is.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.