Az akarattyai magaspartról a tóra pillantva úgy tűnhet, hogy legszebb éveit éli a balatoni vitorlázás: meleg nyári napokon ameddig a szem ellát, vitorlák százai pettyezik a vizet. Az összkép valóban nem rossz, mondják a hazai vitorlásélet ismerői, de megjegyzik, hogy közben elindultak olyan változások, amelyek hosszú távon komoly hatással lehetnek a vitorlázásra és az azt kiszolgáló sok milliárdos szektorra.Az egyik ilyen jel, hogy megtorpanni látszik a vitorlások számának növekedése. Böröcz István, a legrégebbi balatoni kikötő, a Balatonfüredi Yacht Club vezetője szerint 2022 óta körülbelül 2,5-3 százalékkal csökkent a tavon a vitorlások száma. Ez azért tűnhet meglepőnek, mert hosszú éveken át afféle alapvetés volt, hogy nem a hajó megvásárlása a legnehezebb feladat, hanem az, hogy kikötőhelyet is találjanak hozzá, márpedig az utóbbi években több száz új vízi parkolóhellyel bővült a kínálat. A szakember összesítése szerint 2022-ben 72-73 kikötő működhetett a tavon, ma már 87-88. A hajóhelyek száma pedig a 2022-es 7 ezerről 2025-re 8500-ra nőtt. Eközben a Balatonon jelenleg körülbelül 9300 lajstromozott és további 2-3 ezer kisebb – azaz nem feltétlenül kikötőben álló – sporthajó van. Vagyis épp akkor torpant meg a vitorlásflotta bővülése, amikor enyhülni látszott a régóta szorító „parkolási” gond. https://hvg.hu/sport/20260729_kekszalag-vitorlasok-indulok-eselyesek-hagyomanyok-tavolsagMindebben több tényező is szerepet játszhat – még egy régi, a járvány idejéhez köthető trend is. A Covid éveiben hirtelen rendkívül vonzó lett a vitorlázás, hiszen nyaralási formaként és sportolási lehetőségként is biztonságosnak tűnt, a kikötők pedig drasztikus áremelésekkel reagáltak a rohamra. Erről beszél a HVG-nek a legkorszerűbb és a legnagyobb balatoni kikötők közé tartozó, háromszáz férőhelyes, három éve nyitott, ma 70 százalékos kihasználtsággal működő alsóörsi Ypsilon Yacht Clubot működtető cég ügyvezetője, Janák Enikő is. Azt említette példaként, hogy akkoriban egy korábban 800 ezer forintba kerülő kikötőhely éves díja rövid idő alatt 1,6-2 millió forintra is emelkedhetett. Ez a drágulás akkora volt, hogy a hajósok körében komoly elégedetlenséget okozott. Janák Enikő szerint az Y Yacht Club már ennek a folyamatnak a csúcsán lépett színre, s a piac azóta „többé-kevésbé kiforrta magát”, a kikötők a szolgáltatási színvonaluknak megfelelően árazták be magukat, és bár továbbra is vannak különbségek, ezek már kevésbé szélsőségesek.Vitorlások a Balatonfüredi Yacht Club kikötőjében 2018-banMTI / Mohai BalázsA balatoni vitorlások számának csökkenésében a kikötői díjak mellett Böröcz István szerint szerepe lehet annak is, hogy gyorsan változnak a hajózási szokások. Sokan nem feltétlenül akarnak saját vitorlást tartani, helyette inkább bérlik a hajót; ma már sok helyen lehet egy-egy napra vagy hétre, kormányossal vagy anélkül vitorlást kölcsönözni. Ha a költségeket négy ember osztja meg, az összeg nem feltétlenül magasabb, mint egy hasonló balatoni hétvége szállásköltsége. És Böröcz István szerint van még egy fontos magyarázata annak, hogy miért vesztett lendületet a vitorlázás. Mégpedig az, hogy sokakat elcsábítanak az elektromos hajók. A kikötővezető szerint a számosságuk talán még nem olyan nagy, de a növekedési ütem mindenképp figyelemre méltó: 2022 óta 44 százalékkal nőtt az elektromos hajók száma. Böröcz szerint az e-hajók terjedésének egyik oka, hogy az emberek mindinkább a gyorsan és könnyen megszerezhető élményeket keresik. Egy vitorlást indulás előtt ki kell csomagolni, fel kell szerelni, és folyamatosan alkalmazkodni kell a szélhez. Ezzel szemben egy elektromos hajónál kis túlzással elég elfordítani a kulcsot, és lehet is indulni. Kérdés, meddig bővül ez a szegmens, hiszen a HVG-nek nyilatkozó kikötővezetők szerint az e-hajók olyan gyorsan fejlődnek, hogy előbb-utóbb komoly szabályozásra lesz szükség a teljesítményük és a sebességük miatt.Ami biztos: ha csak az árakat nézzük, akkor az e-hajók nem féltétlenül vonzóbbak, hiszen 5-10 milliós ártól indulnak újonnan, ami azt jelenti, hogy belépőszinten az átlagemberek számára továbbra is elérhetőbb a vitorlázás. Böröcz István szerint összességében a vitorlázás ma már nem tekinthető olyan értelemben úri sportnak, mint az 1930-as vagy 1940-es években, amikor valóban csak a legvagyonosabbak engedhették meg maguknak, hogy a Balatonon hajót tartsanak.Kékszalag verseny a BalatononHVG / Vaszkó AngélaAz interneten hirdetett tanfolyamokon, amelyek elméleti és gyakorlati képzés után vitorlásvezetői vizsgát is adnak, 170-300 ezer forintos tétellel érdemes kalkulálni. A saját hajó már nagyobb beruházás, de első körben itt sem feltétlenül kell tízmilliókra gondolni. A használtpiacon már a 2-5 milliós ársávban is kínálnak 6-10 méteres, tőkesúlyos – tehát lényegében felboríthatatlan – balatoni túravitorlást, és a kínálat meglehetősen bőséges. A tanfolyam és a hajó vételára persze csak a kezdet. A rendszeres kiadásokat elsősorban a kikötőhely, a téli tárolás és a karbantartás díja jelenti. A Balatonon egy kisebb hajó éves kikötőhelye is több százezer forintba kerül, ehhez jön a daruzás, a téli tárolás, a hajófenék festése, a biztosítás és az időszakos javítások költsége. Összességében egy kisebb balatoni túravitorlás fenntartása évente milliós nagyságrendet jelenthet, jelentősebb felújítás nélkül.Ha pedig valaki nagyobb, kényelmesebb, gyorsabb hajóra vágyik, akkor a határ a Balatonon is a csillagos ég. A nagy, 10-12 méternél hosszabb, akár a tengeren is használható vitorláshajókon 4-12 embernek is lehet alvóhely, konyhával rendelkeznek, van rajtuk széles fürdőplatfom, amelyről ugrálni lehet a vízbe. Akadnak klimatizált verziók is, valamint olyanok, amelyeknél elektromosan lehet állítani a vitorlákat és bizonyos feltételek mellett autopilottal, azaz automatikus kormányzással is tudnak közlekedni. Mindez csak pénzkérdés: ebben a kategóriában egy új vagy újszerű vitorlás már 50-100 millió forintba kerülhet, de mérettől, felszereltségtől függően van választék nemzetközi szinten a 100-200 milliós ársávban, de még efölött is.Ez a vitorlázásnak a túrázó, kényelmesebb oldalát jelenti. Sokan vannak, akik inkább a sebesség szerelmesei, ők a gyors katamaránok vagy a világszerte mind népszerűbb, már a Balatonon is megjelent „repülő” hajók közül választhatnak. Ez utóbbiaknál a hajók aljáról egy vagy több, szárnyra emlékeztető uszony (foil) nyúlik a vízbe. Megfelelő szélnél és sebességnél – akárcsak a dunai szárnyashajó – a test kiemelkedik a víz fölé, csak a foilok vannak a vízben, azokra támaszkodva siklik a hajó. Mivel ilyenkor jelentősen csökken a vízellenállás, ezek a hajók sokkal gyorsabbak a hagyományos vitorlásoknál, akár – már a komolyabb motorcsónakok sebességtartományának számító – 40-50 kilométer/órás tempóra is képesek, vezetésük viszont jóval nagyobb felkészültséget, gyors reakciókat és folyamatos koncentrációt igényel.Katamarán a BalatononHVG / Vaszkó AngélaMindez mutatja, hogy a technológiai fejlődés nem csak negatív hatással lehet a vitorlázásra: lehet, hogy az e-hajók sokakat elcsábítanak, de a mind sokszínűbb vitorláshajó- és típuskínálat bővítheti a vitorlázók körét. További vonzerőt jelenthet – említették többen is –, hogy bármennyire változik a vitorlásélet, a közösség továbbra is fontos tényező: akár a szenvedély által formálódó barátságokról, akár üzleti kapcsolatépítési lehetőségről van szó. A közösség erejét emelte ki Rutai István, a Tihanyi Hajós Egylet vezetője is, aki a feleségével Tihanyban egy nyolcvan, Agárdon pedig egy hatvanöt férőhelyes, kisebbnek számító kikötőt működtet. Szerinte minél nagyobb egy kikötő, annál személytelenebbé válhat, és ők épp a „kicsiségükre” építenek. Csak olyan embereket vesznek fel, akik illenek a közösségbe, és nagyméretű, hatvanlábas hajókat sem szeretnének a tihanyi kikötőjükben látni, sokkal inkább a klasszikus balatoni vitorlásokat.Vitorlát bont a fiatalságA vitorlázás piacának egyes szereplői felismerték, hogy ha profitot nem, vagy csak keveset is hoz, hosszú távon jó befektetés lehet a következő hajósgeneráció képzése. A Balatonfüredi Yacht Club a kikötő működéséből származó bevételek jelentős részét utánpótlás-nevelésre fordítja. A Tihanyi Hajós Egylet kizárólag gyerekekkel foglalkozik. Rutai István szerint a klub filozófiája és küldetése az, hogy megtanítsák a gyerekeket vitorlázni, és „a sport segítségével egyenes gerincű, normális embereket neveljenek belőlük”. Állítják, a szülőktől az önköltségnél alacsonyabb díjat kérnek, így szélesebb lehet a bázis, és nem csak a tehetős családok gyerekei versenyezhetnek. Rutai István szerint ma sok családnak arra sincs pénze, hogy a gyerekét vitorlásedzésre járassa. „A havi díj klubtól függően nagyjából 60-80 ezer forint lehet, miközben jelenleg körülbelül 10 százalékkal kevesebb az utánpótlás-versenyző, mint öt évvel korábban.” Úgy látja, az utánpótlás létszáma nem növekszik, a gazdaság teljesítőképességével együtt mozog. Holczhasuer András, a Magyar Vitorlás Szövetség főtitkára szerint fontos, hogy országos szinten érdemes nézni az utánpótlás-nevelést, nem kizárólag a Balatonon lehet belekezdeni a vitorlázásba. Számos klub működik – ha a vízszint engedi – a Velencei-tónál, a Nyékládházi-tavaknál, a Mályi-tónál, a Tiszta-tónál, Orfűnél és a Fertő tónál is, ahol szintén van lehetőség a vitorlázásra.Nyitókép: Shutterstock