Megduplázódott a magyar kishajóállomány az elmúlt két évtizedben, de a számok mögé nézve az is kiderül, hogy a hajópiac korántsem egységes. A Központi Statisztikai Hivatal a HVG kérdésére közölte, hogy az utóbbi két évtizedben folyamatosan nőtt a Magyarországon lajstromozott úgynevezett kishajók, azaz a lajstromszámköteles vitorlások és motorcsónakok száma. 2005 végén még csak 16 ezres volt a flotta, 2010-re 20 ezresre, 2020-ra 26 ezresre, 2025 végére pedig 30 ezresre bővült. Hasonló tendencia figyelhető meg a vitorlás hajóknál is. 2005-ben még alig több mint 6 ezer volt belőlük, tíz évvel később majdnem 9 ezer, 2025 végén pedig már több mint 12 ezer. Ez szintén közel kétszeres növekedést jelent húsz év alatt. Ez a tendencia látszólag ellentétes azzal, hogy a balatoni kikötősök tapasztalatai szerint csökken a tavon a vitorlások száma. Az ellentmondást az oldja fel, hogy a KSH statisztikája a Magyarországon lajstromozott hajókat veszi számba, de ezek jó része nem hazai vizeken szeli a habokat. Számos magyar tulajdonú hajó állandó kikötőhelye az Adrián található, de sok magyar lajstromú vitorlást ringatnak más európai tengerek, sőt óceánok hullámai is. Emellett sok hajó nincs is a vízen, hanem a szárazföldön parkol, nem használják.Az új vitorlásokat forgalmazó cégek úgy tapasztalják, hogy a gazdasági bizonytalanságok miatt jelentősen visszaesett a kereslet, a vásárlók kivárnak, új hajók helyett pedig sokan inkább a meglévő régebbiek felújítására költenek. Soponyai Hunor, a Nauticboat Kft. vezetője szerint az utóbbi öt-nyolc év fordulópontot jelentett a magyar hajóipar számára. A vállalkozást édesapja, Soponyai Géza, a balatoni vitorlázásban széles körben ismert hajóépítő és vitorlásversenyző alapította. A cég több ismert balatoni hajóosztályt is jegyez, köztük a Nautic 370 RUN-t, a Nautic 311-es és Nautic 330-as modelleket, valamint a legújabb NAU Ten típust.Reviczky Zsolt„A járvány óta nehezen talál magára az új hajók piaca. Nem csak a gyártók, a forgalmazók is küszködnek. A vásárlási kedv visszafogott, mindenki óvatos” – mondta a HVG-nek. Ennek következtében a hajóépítő cégek munkájának jelentős része ma már nem új hajók gyártásából származik. Jelenleg elsősorban a meglévő hajók karbantartása, korszerűsítése és felújítása ad munkát. Ezek azonban nem jelentenek akkora volument, mint a gyártás és az új hajók értékesítése. A szakember szerint a jelenlegi helyzet annyira kedvezőtlen, hogy még a 2008-2009-es pénzügyi válság idején is élénkebb volt a piac. Ennek oka elsősorban gazdasági: a hajó tipikusan nagy értékű szabadidős eszköz, amelynek megvásárlását bizonytalan időszakokban a legtöbb család vagy vállalkozás elhalasztja.A rugalmas gyártók másként is reagálnak a kereslet visszaesésére és a vásárlási szokások változására. A Nauticboat két évvel ezelőtt kezdett elektromos hajók fejlesztésébe, mert a cég vezetése szerint a szegmens növekedése mellett hosszú távon nem lehet elmenni. „Bár elkötelezettek vagyunk a vitorlázás és a vitorlás hajók mellett, az elektromos hajók népszerűsége miatt elkerülhetetlen, hogy ilyeneket is gyártsunk” – mondta Soponyai Hunor. A vállalat jelenlegi zászlóshajója a Nau Ten, egy tízméteres túravitorlás, amelyből eddig tíz darab készült a Balatonra, jelenleg pedig a tizenegyedik épül. A hajó 130 ezer eurós alapárról indul, a vitorlákkal és egyéb felszerelésekkel együtt azonban a végösszeg 170 ezer euró körül alakul.Mindezek ellenére Soponyai Hunor szerint még kedvező gazdasági környezetben is rendkívül szűk a hazai piac. „Egy olyan gyártó, mint mi, nagyon jó időszakban is legfeljebb évi négy-öt hajót tudna eladni Magyarországon. Az összes forgalmazó természetesen ennek a többszörösét értékesítheti” – mondta. https://hvg.hu/sport/20260730_balaton-vitorlasok-elektromos-hajokMiközben az új hajók piaca gyengén teljesít, a használtak szegmense stabilnak mondható. A használt hajók hirdetéseinek zöme megjelenik a Használtautó.hu oldalon is, a portál HVG kérésére készített összeállítása szerint július közepén 605 vitorlást hirdettek eladásra. Ez számított a második legnagyobb hajókategóriának a közel 1400 eladó motorcsónak mögött. A vitorlások iránt 360 ezer érdeklődés érkezett, míg a motorcsónakok esetében ez a szám 693 ezer volt. A kínálatban emellett 325 jet-ski, 217 csónak és horgászcsónak, valamint 35 úszómű és lakóhajó szerepel. 2026 első felében 454 vitorláshajó-hirdetést adtak fel, 57 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Fontos ugyanakkor különbséget tenni az aktuális kínálat és az új hirdetések között: a két szám közötti eltérést az magyarázza, hogy a hajók jóval lassabban cserélnek gazdát, mint például a személyautók, ezért sok korábban – akár tavaly vagy még régebben – meghirdetett hajó még mindig elérhető a kínálatban.Hajók a balatonfüredi kikötőbenMTI / Koszticsák SzilárdAz eladásra kínált vitorlások átlagos életkora 25,6 év, vagyis a magyar piacot jellemzően idősebb hajók alkotják. Az árak között ugyanakkor óriási különbségek vannak. A medián kínálati ár 7,9 millió forint, míg az átlagár 29,3 millió forint. A jelentős eltérést az okozza, hogy a sok régebbi balatoni vitorlás mellett több százmillió forintos tengeri jachtok is megjelennek a kínálatban, amelyek jelentősen felhúzzák az átlagárat.A piac érthető módon erősen szezonális. Míg egy januárban meghirdetett hajó átlagosan 163 nap alatt talál gazdára, a márciusban, májusban és júniusban meghirdetett vitorlások átlagosan 144, 100, illetve 88 nap alatt kelnek el. Azaz a nyári szezon közeledtével jelentősen élénkül a kereslet, és a reálisan árazott hajók akár három hónapnál rövidebb idő alatt is gazdára találhatnak. A vásárlói érdeklődés alapján a legnépszerűbb vitorláshajó-márkák közé sorolhatók a jól ismert Bavaria, a Jeanneau, a Dehler, a Dufour típusai mellett a különböző méretű Balaton-osztályú vitorláshajók, amelyek Magyarországon készültek. Bár eladásra kínált hajók között nem szerepelnek, jelentős számú Regina, Scholtz, Dolphin, Sudár, továbbá a túrajolle osztályba tartozó vitorlás is van a Balatonon.A Nyugat keletjeA kikötőkben álló hajók mintegy 70 százaléka a Balaton keleti medencéjében, a Siófok és Balatonföldvár közötti térségtől keletre koncentrálódik. A nyugati medencében a kikötő is kevesebb – mondta Böröcz István, a Balatonfüredi Yacht Club (BYC) vezetője. Tény viszont az is, hogy a keleti medence telítettebb és általában drágább kikötői mellett a nyugati marinák sora, így például a viszonylag fiatalnak számító, tíz éve épült fenyvesi is hamar benépesült.Alapvető különbség van a vitorlásklubok és a kereskedelmi marinák között. Magyarországon körülbelül 140 vitorlásklub működik, de közülük húsznál is kevesebb rendelkezik saját kikötővel. A klubok elsősorban sport- és közösségi funkciót látnak el, de ha egy klubnak nincs saját kikötője, az komoly hátrány. A kereskedelmi marinák elsődleges feladata ezzel szemben a szolgáltatás. Nemcsak a saját tagjaikat, hanem külső hajósokat és ügyfeleket is kiszolgálnak. És vannak szinte állandó lakók is, hiszen – ha kevesen is – akadnak, akik nyaralóként használják a hajójukat. Rutai István, a Tihanyi Hajós Egylet vezetője is ismer többeket, akik ezt a megoldást választották. Ezt az életmódot a lakókocsizáshoz hasonlította: „Aki szeret kempingezni, elfogadja a kisebb életteret, és nem zavarja, hogy például másokkal kell megosztania a zuhanyzót, annak a hajó is megfelelő lehet.” Ez azonban korántsem jellemző, a kérdezett kikötővezetők szerint egyre kevesebb az olyan hajós, aki rendszeresen a vitorlásán tölti az éjszakát. Nyitókép: Hajógyártó üzem Fotó: HVG / Reviczky Zsolt