Tadej Pogačar, a célvonalnál ünnepli a Tour de France 19. szakaszának győzelmét Alpe d'Huez-ben, Franciaországban, 2026. július 24-én – Fotó: Luc Claessen / Getty ImagesTadej Pogačar szlovén kerékpáros szupersztár nyerte ötödször a Tour de France biciklis körversenyt, ami nem meglepő, hiszen a legújabbkori kerékpárversenyeknek olyan kimagasló alakja ő, hogy már a verseny szabályainak újragondolására készteti a szervezőket.Meglepő, de igaz: az a biciklis közösség, amely mindenkit minden versenyen éltet, biztat, olykor már ingerült a sztárral, mert francia nézők szerint túl egyértelmű lett a verseny, kezd elmaradni a kiélezett küzdelem izgalma. Miközben senkinek semmi oka nincs a szlovénre haragudni azért, mert túl jó, de olykor mégis füttyszót is kapott az idei Touron pusztán azért, mert a többieknek esélyt sem adott. Igaz, amikor a paddockban jártunk, vagyis abban a zárt, őrzött területen, ahol a Forma 1-hez hasonlóan a csapatok, a versenyzők, a média, valamint a VIP-vendégek tartózkodhatnak,rengeteg szurkoló a zárt terület feletti dombról is csak azért követte az eseményeket, hogy Pogačart lássa, legalábbis valamiért mindenki az UAE Team Emirates (Egyesült Arab Emírségek) csapata felett sűrűsödött.Az idei Tour de France-on jártunk, ahol a Groupama Biztosító vendégei voltunk, hiszen a Groupama a 23 induló csapat egyikének, az ezúttal a középmezőnyben végző Groupama FDJ Unitednek a névadó szponzora. Korábban Valter Attila, a legjobb magyar versenyző is volt ennek a csapatnak a tagja, jelenleg ő a Bahrain-Victorioust erősíti, de a nyolcfős Tour-csapatba az idén idén nem került be.A csapat másik névadója, a La Française des Jeux (FDJ) Franciaország és Írország nemzeti lottójátékainak üzemeltetője. A különböző csapatoknak amúgy sok itthon is ismert névadója van, a Decathlon, a Cofidis, az Alpecin, a Lidl, a Red Bull, de a leggazdagabb csapatok az említett külföldiek, így a Pogačart is foglalkoztató UAE Team Emirates XRG, vagy a Bahrain.Logisztikai csodaAzt, hogy a Tour de France mekkora esemény, a tévéközvetítések, a rengeteg néző, kísérő autó és szponzor alapján is el tudjuk képzelni, de a valóság minden képzeletet felülmúl. Az idei verseny július 4-én Barcelonából indult. A külső indulási hely eladása önmagában is eurómilliós szerződés, többek között Amszterdam, Liège, London, Leeds, Koppenhága, Bilbao, Firenze is adott már otthont az első szakasznak, vagyis a Grand Départ-nak, a Nagy Rajtnak és fizetett ezért pármillió eurót.A verseny július 26-án a hagyományos befutó helyszínén, a párizsi Champs-Élyséen zárult. A nagy menetelés közben vannak egyéni indításos időfutamok, sík szakaszok és hegyvidéki „mászások” is. Mindegyiknek megvannak a specialistái, és a versenyen mindent jegyeznek, így azt is, hogy ki a legjobb hegyimenő, vagy ki a legjobb fiatal, de azért a legfontosabb természetesen a végső győztes személye, aki összesítésben a leggyorsabban teljesíti a 3300 kilométeres távot. Mint exversenyző kísérőink egyike elmesélte, nyerni az tud, aki a hegyen jó, mert bár természetesen a gyors szakaszokon is kialakulhatnak érdemi különbségek, de az igazán nagy előnyt a hegyre kapaszkodás közben szokták megszerezni a legjobbak.Na de visszatérve a méretekre! Képzeljünk el egy olyan utazó cirkuszt, ahol szinte mindennap van verseny (csak két pihenőnap van a három hét alatt), és nem egy sátrat kell egy kamionnal átköltöztetni, hanem ötszázat. Minden helyszínen van ugyanis paddock, szurkolói zóna, vagyis „a falu”, rengeteg szponzorsátorral, étkezési lehetőséggel. Mindeközben az út mentén is vannak odaköltöztetett sátrak, catering, végül a befutónál VIP-részleg, sajtóközpont, és akkora parkolók, ahol különféle zónákban a szállítójárművek, a tévéstábok, a szponzorok elférnek.A Caja Rural – Seguros RGA csapat a 113. Tour de France-on 2026. július 4-én Barcelonában – Fotó: Bruna Casas / ReutersAhogy Évian felé tartottunk (mi a 16. napon, Évian-les-Bains-tól Thonon-les-Bains-ig követtük az eseményt), a buszunk 10 percig állt, csak azért, mert hosszú, tömött sorban a szponzorok menetét el kellett engedni. Az esemény felé tartó kamionok platóin rengeteg vidám hostess integetett és hatalmas reklámfigurák, logók, állatszobrok, a banánimportőr cég gigantikus banánmakettje vagy az Orangina üdítőcég óriási üdítőital szobrai tartottak a verseny felé. Teljes rejtély, bár biztosan mindenkinek nagy tapasztalata van a költöztetésekben, hogy miként jutnak át minden verseny után a lebontott óriási sátrak, színpadok, helyszínek a következő állomásra úgy, hogy reggeltől már megrohamozzák az új helyszínt is a szurkolók.Európa dominálEz a sportág még döbbenetesen Európa-fókuszú, a három legfontosabb körverseny, azaz a francia Tour de France, az olasz Giro d'Italia és a spanyol Vuelta a España mind európai. Az amerikai Greg LeMond, illetve a doppingügye miatt hét címétől később megfosztott Lance Armstrong óta azt már nem lehet mondani, hogy a legjobb versenyzők is mind európaiak, de a mostani verseny előtt is európaiakat, Tadej Pogačart és a dán Jonas Vingegaard-t tartották az összetett verseny fő esélyeseinek, ők nyerték ugyanis a legutóbbi hat Tourt is.Csak aztán a Tour de France 15. szakaszán az addig Pogačar mögött második helyezett Vingegaard bukott, fel kellett adnia a versenyt. Mindez azért is vihart kavart, mert a futam előtt, hajnali kettőkor doppingellenőrzést tartottak (állítólag ennek nem pusztán a meglepetésszerű rajtaütés az oka, de a másnapi verseny szempontjából „leghasznosabb” esti dopping ilyenkor mutatható ki a legjobban), ami akár szerepet játszhatott a versenyző dekoncentráltságában. Az európai dominancia ezúttal sem volt veszélyben, bár egy mexikói (Isaac del Toro) és egy ecuadori (Richard Carapaz) versenyző is remekül teljesített.És akkor a pénzügyekrőlA Tour de France, mint a világ egyik leginkább követett sporteseménye természetesen óriási üzlet is, becslések szerinta Tour évi 80-140 millió euró bevételt termel a szervezőknek,de mivel az üzemeltető, az Amaury Sport Organisation (ASO) egy magántulajdonban lévő családi vállalkozás, nem publikál tőzsdei riportokat, így tényleg csak becsülni lehet a bevételeket.Ugyanakkor azt lehet tudni, hogy a szervezők jövedelmezőségi mutatója, profitrátája kiemelkedően magas, 20 százalék feletti. Ami a bevételeket illeti, a legnagyobb tétel a közvetítési díj. Magyarországon például – mint a 24.hu írta –, hét évre 7,03 millió eurót, vagyis több mint 2,7 milliárd forintot fizet az MTVA a Tour de France és néhány másik kerékpárverseny közvetítéséért licencdíjként, pedig a versenyt amúgy az Eurosport is adja. A közvetítési jogok nagyjából a forgalom felét adják, a versenyt közel 200 országban közvetítik. A másik nagy bevételi forrást a szponzorációk és reklámok jelentik. 2026-ban az általunk is ismert cégek közül a Skoda és a Continental volt például kiemelt szponzor.A rendező városok is fizetnek, a franciák kevesebbet, a nemzetközi rajthelyek többet, és a tételek a város népszerűsítésében és a szurkolói költésekben (szállás, étkezés) térülhetnek meg. A Groupama például az összefogás, a csapatsport szellemiségét emelte ki, ami miatt szívesen köti össze a nevét a versennyel.A szervezőcég kiadásai közül élre kívánkoznak a pénzjutalmak. Az összetett verseny egyéni győztese 500 ezer eurót (180 millió forintot) vihet haza, amelyet a hagyományok szerint a győztesek megosztanak a csapattársakkal (egy csapatban nyolcan vannak) és a méretes személyzettel. A szervezők ezen kívül munkatársakat is fizetnek, rengeteg biztonsági és rendőr segíti azt, hogy a versenyzők mindenhol biztonságban legyenek. Sajnos olykor így is van egy-két bebóklászó néző, ebből már nagy bukás is volt, de nagy költség az etapról etapra utazó szervezők több 10 ezer szállodai szobájának kifizetése is.A Tour de France-hoz kapcsolódó zászlók, sapkák és mezek egy párizsi szuvenírárusnál 2026. július 26-án – Fotó: Djoudi Hamani / Hans Lucas / AFPA csapatok gazdálkodásában a fő kiadás a versenyzők és a személyzet bére, és a fő bevétel a névadó szponzor támogatása. Általában a csapatok vezetői is nagyon ismert kerékpárosok, a Groupama FDJ alapítója például Marc Madiot neves versenyző volt, ő azonban nagyjából átadta immár a stafétát Thierry Cornecnek, a csapatfőnöknek. Utóbbi segítségével nézhettük meg a csapat kamionjait. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a csapat szerelői légkondicionált kamionokban szerelik a bicikliket, minden versenyzőnek több is van az egyenként tízmillió forint körüli összegbe kerülő bringákból, vannak tartalékok és külön típust használnak az egyéni időfutamokon, a sík és a hegyi szakaszokon.Hogyan lehetne újra érdekesebb?A Tour de France szervezői most a szaklapok szerint komolyan azon agyalnak, hogyan lehetne kiegyenlítettebb a mezőny, ezáltal érdekesebb a verseny.Az ötletek között felmerült az, hogy a csapatok költségvetési plafont kapjanak, hogy az arab csapatok ne vásárolhassák össze egy-egy csapatba a legjobbakat. Felmerült az is, hogy az amerikai profi csapatsportok, például az NBA kosárlabda-bajnoksághoz hasonlóan egy amolyan draftrendszer lépjen életbe, vagyis az, hogy a gyengébb csapatok igazolhassanak előbb új versenyzőket,Mindez persze nem is olyan egyszerű, a nemzeti futballbajnokságokban könnyebb pénzügyi szabályokat alkotni, mint egy olyan versenyben, ahol a csapatok különböző országokban, eltérő adózási környezetben és költségstruktúrában működnek, A kerékpárosok ebben a topkategóriában átlagosan is 150 millió forint körül keresnek évente, de Tadej Pogačar ennek a húszszorosát is megkeresi, ami a teljesítménye alapján érthető is.Az biztos, hogy az nem olyan jó, ha van egy maroknyi csapat hatalmas költségvetéssel, és sok további csapat átlagos költségvetéssel. A futball topligái közül sem az a legjobb, ahol mindig a Bayern München vagy a PSG nyer, vagy, ahol legfeljebb a Barcelona és a Real Madrid között dől el a versengés, izgalmasabb az, ahol tényleg sok az esélyes, mint például az angol Premier League-ben. De a szakembereknek a draftrendszer ellen is vannak érveik. A kiegyenlítésben talán segít, hogy a legrosszabb helyen rangsorolt csapat kapja az első választást az újoncok közül, de miért menjenek a legnagyobb tehetségek a legrosszabb csapatokhoz?A versenyzők, az istállók egy része szerint ez nem csak húsvásár. Az, hogy egy fiatal melyik csapatban tud fejlődni, azon is múlik, hogy milyen típusú versenyzőkkel van együtt, hol illik jobban bele egy közösségbe – vélik a szkeptikusok. Egy kiemelt kerékpárcsapat amúgy rengeteg versenyzőt tart, és az komoly mérlegelés tárgya, hogy kinek, mikor, milyen összetételben, milyen versenyen érdemes indulnia, ráadásul a versenyek olykor átfedik egymást, ami azt is jelenti, hogy szerelőből, kamionból is több garnitúra van a csapatoknál.Tadej Pogačar, a legnagyobb klasszis amúgy tényleg elképesztő figura, miközben a szakértők olykor azt elemezgetik, hogy érdemes lenne egyik vagy másik versenyt kihagynia, vagy elég a nagy előny után „utazni” a versenytársaival, ő mind a versenyek számában, mint önmaga legyőzésében hajthatatlan, nem pusztán nyerni akar, hanem a lehető legjobb teljesítménnyel szeretne nyerni.Ez csodálatra méltó, de a Tour világában mégis attól tartanak, hogy mindez árthat a sportágnak, a pénzügyi modellnek, hiszen, ha egy hatodik-hetedik csapatnak már nincs reális esélye nagyot alkotnia, akkor a szponzorok nem fizetnek annyit, mint korábban, amikor azért jobban benne volt a pakliban, hogy egy szponzor olyan csapatot támogat, amelyik végül valami igazán nagyot dob abban az évben.Munkatársunk a Groupama meghívására és költségén vett részt az eseményen. A cégnek a cikk tartalmába semmilyen beleszólása nem volt.
Tour de France belülről: logisztikai csoda, utazó cirkusz, évi 80-140 millió euró bevétel
Az is lehet üzleti kockázat a sportban, ha egy szupersztár túlságosan dominál: Tadej Pogačar annyira jó versenyző, hogy új szabályokkal korlátoznák a csapata dominanciáját.











