A Fidesz kommunikációs igazgatóján, Havasi Bertalanon keresztül Orbán Viktor megüzente ugyan Sulyok Tamásnak, hogy ne írja alá a félreállítását lehetővé tevő Alaptörvény-módosítást, az államfő végül nem hallgatott rá. A bukott választás után a volt kormányfő Gulyás Gergelyt kérte fel a Fidesz frakcióvezetőjének, de a politikus három hónap múlva bedobta a törülközőt és lemondott. Szijjártó Péter otthagyta a politikát és a kínai BYD-hoz szegődött, ami még a Fidesz táborán belül sem aratott osztatlan sikert. Lázár János csendben van, Szíjj László cége már nem támogatja tovább a felcsúti Puskás Akadémiát. Tusványos egyik alapítója arról beszélt: nem szabad engedni, hogy Tusványos a Fidesz és Orbán Viktor körül forogjon.Ezek a kisebb-nagyobb történések mind tünetei annak, hogy a történelmi vereség óta Orbán Viktor befolyása látványosan csökkent, a Fidesz–KDNP pedig soha nem látott válságban van. Ebben a helyzetben mond beszédet szombaton Tusnádfürdőn Orbán Viktor, aki a Fidesz által hangoztatott „tiszás önkényből” akar erőt meríteni, és aki az üzeni a táborának, hogy túl fogják élni a vereséget.Az április 12-én történteket a fideszes elemzők a 2002-es vereséghez próbálják hasonlítani, ezzel nyugtatgatva a tábort. Orbán akkor is szándékosan háttérbe vonult – hangzik a reménykeltő érvelésük. Csakhogy most jóval kiterjedtebb a pártot érintő válság, mint amilyennel Orbán az ezredforduló után nézett szembe.Nemcsak azért más ez, mert 2002-ben Orbán Viktornak még fiatal politikusként és nem veteránként kellett megküzdenie a próbatételekkel, az ellenfelei pedig kiöregedett posztkommunisták, a velük szövetkező szabad demokraták és a rendszerváltás utáni kormányzatban leharcolt MDF-esek voltak. Sokkal inkább azért más, mert 2002-ben még nem épült ki az a Fidesz körül szerveződő politikai-gazdasági hálózat, ami nélkül a jelenlegi helyzet is értelmezhetetlen. A 2026-os bukásakor a Fidesz már több volt, mint párt, éppen ezért sokkal mélyebbről kellene feltápászkodnia, mint amilyen szinten 2002-ben vagy akár 2006-ban volt.A Tisza történelmi győzelme után Magyar Péter politikai célja egyértelmű: az új miniszterelnök teljesen meg akarja semmisíteni azt a rendszert, amit NER-nek nevezünk, mégpedig úgy, hogy még a Fidesz informális befolyását, a pártot sokáig éltető hálózatot is fel akarja számolni.Ez a magyarázat például arra a sietségre is, hogy Magyar – a jogvédők bírálata ellenére – miért nem várta meg az alkotmányozási folyamatot azzal, hogy az országgyűlési képviselők választhatóságának korlátozásáról döntsenek. Egy olyan kérdésről, ami a kampányban igazából nem is volt terítéken.A mandátum korlátozásáról viszonylag kevés szó esik, pedig valójában rendkívül súlyos csapás a Fideszre. Az Alaptörvény-módosítással már a következő parlamenti választáson sem indulhat az a politikus, akit legalább háromszor megválasztottak vagy már 12 évig volt képviselő. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk frakciója is megfeleződik, és a Magyar Péter által „óellenzékinek” titulált egykori politikusok is a süllyesztőbe kerülnek.Ám a választhatóság korlátozása nemcsak az érintett politikusok egyéni politikai pályájára, de arra az informális hálózatra is súlyos csapást mér, amire a NER épült. Az elitcsere mint cél, éppen ezért nem csupán szimbolikus lépés. Sőt, közvetetten az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre is hatással lehet. A Fidesz köré épült hálózat ugyanis nemcsak politikai szervezőerővel bírt, de tőkével és védőernyővel is – még ha ezeket a Fidesz–KDNP csak addig bírta vagy akarta biztosítani, amíg hatalmon voltak. Ez akkor is súlyos csapás a Fideszre, ha néhány NER-es, vagy annak elkönyvelt szereplő a kormányváltás után sem jár rosszul. Példa erre az a Csendes Olivér, aki februárig az Orbánék által létrehozott Visit Hungarynél is dolgozott, most pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség élére került. Ha egy-egy ilyen figura vagy szektor „túl is éli” a kormányváltást, a többség valószínűleg nem.R. I. P.A NER-es hálózat nem az elmúlt 16 évben épült ki, a gyökerei távolabbra nyúlnak. Noha a NER rendszere a Fidesz–KDNP első kétharmados győzelme után, a második Orbán-kormány hivatalba lépésétől kezdett el épülni, a folyamat már 2006-ban megindult. 2006 tavaszán az MSZP–SZDSZ-koalíció – a rendszerváltás óta először – kormányról tudott nyerni a parlamenti választásokon. Nem sokkal később azonban nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc miniszterelnök őszödi beszéde, és az utcai tiltakozások meggyengítették a kormány legitimitását. A 2006-os önkormányzati választásokat a Fidesz földcsuszamlásszerű győzelemmel nyerte meg.A 2006-os tavaszi országgyűlési vereség után az őszi voksoláson megszerzett helyi pozíciók, polgármesteri címek és közgyűlési többségek biztosították a párt számára a helyi hatalom kiépítését, megágyazva a későbbi országos hálózatépítésnek. A Fidesz már akkor átvette a megyei közgyűlések többségét és a legtöbb nagyváros vezetését. A polgármesteri és önkormányzati pozíciók révén az akkor még ellenzékben lévő párt közvetlen befolyáshoz jutott a helyi gazdaságokban, intézményrendszerekben, valamint a helyi média- és kulturális terekben.Orbán Viktor és Szijjártó Péter a 2006-os országgyűlési választás második fordulója után tartott sajtótájékoztatón – Fotó: Isza Ferenc / AFPEz a helyi hatalmi hálózat tette lehetővé, hogy a Fidesz hatékonyan szervezze meg társadalmi bázisát a következő választásokra. A 2006-os eredmények után a Fidesz felismerte az önkormányzati szintű beágyazottság stratégiai fontosságát. Bár Budapesten az SZDSZ-es Demszky Gábor hajszálnyival megnyerte a főpolgármesteri versenyt a fideszes Tarlós Istvánnal szemben, a Fidesz jelentősen növelte súlyát a Fővárosi Közgyűlésben.A hatalmi hálózat kiépítése vezetett el ahhoz a későbbi politikai logikához, amely a helyi önkormányzatokat integrálta az országos szintű kormányzati struktúrába. Amikor 2010-ben a Fidesz megszerezte az első kétharmados győzelmét, a NER-nek már volt mire építkeznie. Ezután a helyi hálózatok megerősödése mellett az állami forrásokból megizmosodtak azok a gazdasági szereplők, akik a NER gazdasági gerincét adták. Legkésőbb a 2022-es kétharmados győzelem után a Fidesz már egyet jelentett az állammal, az állam pedig Orbánnal, miközben az addig próbálkozó ellenzék totális apátiába süllyedt. A Fidesz és holdudvara ezért okkal hihette azt, hogy a kiépült rendszer örökkön örökké tart és Orbánnál van a bölcsek köve, a rendszert fenntartó politikai know-how.A magyar politikai rendszer egyik legalapvetőbb, mégis legkevésbé látható pillérét a vidéki választókerületek beágyazott politikusai alkották. Noha az országos közvélemény figyelmét az országos szintű ügyek kötötték le, a Fidesz valódi területi erejét azok a helyi erős emberek adták, akik évtizedek óta kikerülhetetlen szereplői voltak saját régiójuknak. Ők voltak azok, akiknek a kegyeit a helyi vállalkozók keresték. A fontos emberek, akiknek a hatalma két fő típusra volt osztható. Egy részüket a fejlesztési forrásokat nyíltan uraló területi kiskirályok tették ki, de legalább ennyire a rendszer tartópillérei voltak a háttérben építkező, csendes hálózatépítők.VIPA Fidesz jelenlegi parlamenti képviselői közül több kulcsembert is érint a mandátumkorlátozás. A klasszikus vidéki hatalomgyakorlás mintaképeként a hazai politika talán legismertebb figurája (volt) Lázár János. Bár Hódmezővásárhelyen korábbi polgármesteri tisztségét elveszítette, és a Fideszben sem kedvelték túlzottan, a Mártélytól Csongrádig terjedő térségben – és minisztériuma révén országosan is – megingathatatlan befolyással bírt.Hasonló mintázatot követ a KDNP-s Seszták Miklós is Északkelet-Magyarországon. Egykori fejlesztési miniszterként Kisvárda és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részének abszolút urává vált, ahol a fejlesztési pénzek, a kiemelt sportberuházások és a helyi gazdasági szereplők felett egy személyben uralkodott. Jóllehet 2026-ban egyéniben alulmaradt tiszás ellenfelével szemben, a KDNP továbbra is számított rá a parlamentben.Ha nem is ennyire erősen, de ez az informális befolyás Gyopáros Alpárnál is tetten érhető volt. A Modern Városok és a Magyar Falu Program kormánybiztosaként konkrétan a kistelepülési források elosztásáért felelt. Ez a pozíció nemcsak Csornán, Kapuváron és Győr-Moson-Sopron megye déli részén, de országosan is a vidéki fideszes hálózatok kulcsemberévé tette őt.Ebben a sorban említhető Bencsik János is, aki volt tatabányai polgármesterként és sokszoros egyéni képviselőként Komárom-Esztergom megye egyik legmeghatározóbb, legszervezettebb helyi szereplője volt. Ezzel szemben a Jászságban Pócs János megkerülhetetlensége sokkal inkább a harsány, karakteres arculatnak és a helyi agrár- és gazdasági érdekcsoportok centrumában betöltött pozíciójának tulajdonítható, amellyel szinte abszolút befolyást gyakorolt a választókerületére.A láthatóbb kiskirályok mögött húzódott meg a helyi elit egy másik csoportja. Ők azok a politikusok, akikre nem feltétlenül fókuszált az országos sajtó, ám az egyéni választókerületeikben évtizedek óta legyőzhetetlennek számítottak. Ilyen figura Horváth László, aki volt hevesi főispánként és kormánymegbízottként Gyöngyös és a Mátra térségének rendkívül stabil, hálózatépítő fideszes bástyája volt.Keletebbre, a beregi és szatmári kistelepüléseken Tilki Attila látott el hasonló funkciót, míg az ország túlsó felén, Vas és Zala megye határvidékén V. Németh Zsolt számított évtizedek óta megkerülhetetlen háttérembernek az agrár- és vidékfejlesztési beágyazottsága miatt. Nógrádban Balla Mihály mutatott hasonló stabilitást: 1998 óta egyéni képviselőként Észak-Nógrád szinte teljes közigazgatási és politikai életének első számú formálója.Bácska térségében a volt bajai polgármester és államtitkár, Zsigó Róbert testesíti meg a kormánypárt helyi erejét, míg a Fejér megyei Mezőföldön Varga Gábor töltött be kulcsszerepet a kistelepülések forráselosztásában és politikai irányításában. A sort a Jászság és a Kunság határán Kovács Sándor zárja, aki a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés volt elnökeként olyan jelentős helyi beágyazottságot és infrastruktúrát épített ki, amely szintén a fideszes vidéki gépezet tartópillérévé tette őt.Látható, milyen erőközpontok alakultak ki, csakhogy ezeknek az embereknek már nincs politikai jövőjük a mandátumkorlát miatt.Mindez alapvetően változtatja majd meg a helyi hatalmi dinamikát. Ha a helyi fideszes polgármester mögül eltűnik a bennfentes, régi országgyűlési képviselő, aki eddig a pénzeket intézte, a polgármester magára marad. A parlamentimandátum-korlátozás nem törli el ugyan varázsütésre a vidéki NER-hálózatot, de a fejétől fosztja meg azt: a háttérben álló, rutinos parlamenti forrásosztó elitek kiesésével a helyi polgármesterek és közgyűlések mozgástere és gazdasági hátországa radikálisan beszűkül.Mivel a településének forrásokra van szüksége, a túlélés érdekében kénytelen lesz felvenni a kapcsolatot és együttműködni a Tisza Párt új egyéni képviselőivel. Azokkal is, akiket eddig teljesen ignorált.HUFA politikához három dolog kell: pénz, pénz és pénz – állítólag a Fidesz egykori gazdasági irányítója, Simicska Lajos előszeretettel mondogatta ezt az eredetileg a háborúról szóló mondatot. A pénz pedig kétféleképpen kerülhet be a rendszerbe.Vagy úgy, hogy a pártot és a politikusokat vállalkozók segítik, akik amolyan pénzügyi befektetőként jelennek meg későbbi szívességekért cserébe.Vagy úgy, hogy a már hatalmon lévő párt az állami erőforrásokat szívja le és pumpálja be ugyanebbe a gazdasági körbe. 2002 után a Fidesz az előbbit, 2010 után ez utóbbit választotta.Ha a Tisza nem szerzett volna kétharmadot, akkor a Fideszhez lojális oligarchákra 2026 után is lehetett volna számítani. A fideszes „mélyállam” akadályozni tudta volna a Tiszát a céljai elérésében, és a fideszes szavazókban is könnyebben lehetett volna tartani a reményt egy esetleges visszatérésre. Orbán helyzete sem tűnt volna annyira reménytelennek, mint most. A Fideszben mindeközben egyre kevesebben hisznek abban, hogy Orbán talpra tud állni.Nem volt ez mindig így. A volt kormányfő politikai erejét még az a válságos időszak sem kezdte ki, amikor egykori barátjával, Simicska Lajossal háborúzott. Most azonban nemcsak Orbán nem lehet többé miniszterelnök vagy országgyűlési képviselő, de a Fidesz erős embereinek többsége is búcsút mondhat a politikának, a Tisza pedig a kétharmados többség birtokában azt csinálhat, amit csak akar.Egy ilyen helyzetben, amikor szinte nulla az esélye a visszatérésnek, a Fidesz és a köré szerveződő informális hálózat is értéktelenné válik a politikai hatalmasok kegyeit kereső gazdasági szereplők számára.Ez akkor is a Fidesz vesztét okozná, ha valami csoda folytán holnaptól magához térne a párt, a Tisza népszerűsége pedig zuhanni kezdene. Még ha a politikában bármi és annak az ellenkezője is megtörténhet, ez a spirál már akkor is megállíthatatlan. Idővel minél többen kérdőjelezik meg a fideszes nyilvánosságban Orbán erejét és azt, hogy képes egyben tartani a széthullóban lévő tábort, annál kevesebb az esélye annak, hogy akár csak szellemi vezetőként a porondon maradhat.Orbán Viktor köszönti a támogatóit az egri kampányrendezvényén, 2026. március 17-én – Fotó: Huszti István / TelexOlyan ez az állapot, mint amikor egy embert kiütnek, majd még a földön is rugdossák, esélyt sem adva neki arra, hogy magához térjen és felálljon. Bizonyos értelemben találó a lusztrációhoz hasonlítani azt a folyamatot, aminek most a tanúi vagyunk. Az 1989-es rendszerváltás után az új elit adott egy második esélyt a reformkommunistáknak. Ennek meg is lett a következménye, 1994-ben az MSZP színeiben visszatértek és a NER kiteljesedéséig a politikai-gazdasági ökoszisztéma szerves részei lehettek. Magyar Péter ezt az esélyt nem adja meg a fideszeseknek, a volt kormánypárt kontraszelekciója miatt pedig a Fidesz friss arcaitól nem nagyon kell tartania.A fideszes egységet azért sem lesz könnyű fenntartani, mert Orbánék megalkották ugyan a NER-t, de valódi tartalommal, értékkel és ideológiával nem töltötték fel. A rendszert a haszonszerzés tartotta egyben. Ez az értéknélküliség üt most vissza. Láthatóvá válik, hogy a Fidesz hálózata sokkal inkább védőburkot, egzisztenciát, biztonságot, mintsem ideológiai közösséget jelentett.A választhatóság korlátozásával bekövetkező elitcserével a hálózatnak ez a védelmi funkciója is megszűnik. Ennek jelei már akkor megmutatkoztak, amikor még nem is látszott a teljes elitcsere. A Fidesz és a mögötte álló oligarchák a választás után szó nélkül hagyták cserben azokat, akik korábban a médiavilágukat alkották, és valószínűleg az MCC megmentése sem lesz fő cél. Az NKA-pénzek körüli botrány pedig nemcsak arra világít rá, hogy miképpen finanszírozták közpénzből ezt a hálózatot, de arra is, mennyire védtelenek most azok, akiket emiatt letartóztattak, noha valószínűleg nekik egyénileg semmilyen anyagi hasznuk nem származott a pénzosztásból.Btk.Noha Orbán Viktor egyes kijelentései arra utalnak, hogy egy nyári pihenő után ősszel visszatér, addigra nem lesz már olyan hálózat a kezében, amely valós erőt, befolyást mutathatna fel. Ráadásul nem is olyan régen egyszer Orbán már eljátszotta ezt. Magyar Péter megjelenése és a Tisza Párt megerősödése után is sokan abban bíztak a Fideszen belül, hogy majd Orbán hozza a megoldást, nála van a bölcsek köve, csak a figyelmét a világpolitikáról a belpolitikára kell fordítania. Végül így is tett, de kiderült, hogy már sem benne, sem a pártban nincs meg az a politikai know-how, amit korábban még exporttermékként is emlegettek a fideszes spin doctorok. Az sem világos, hogy a fideszesek mit remélnek Orbán amerikai, nem hivatalos találkozóiból, amikre állítása szerint a foci-vébé idején kerített sort.A rendszer gyorsan szétesett és még ha lennének is olyan gazdasági szereplők, akik tovább finanszíroznák mindezt, a mandátumkorlátozás miatt politikai befektetésként ez már nem lenne értelmezhető.Bár vannak a Fideszen belül, akik azt követelik, hogy a Fidesz által felemelt nagytőkések nyúljanak most a zsebükbe, valószínűbb szcenárió, hogy Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Szíjj László, Jászai Gellért, a többi NER-es oligarcha és ezek leágazásai a túlélés érdekében megpróbálnak majd igazodni az új piaci és politikai helyzethez. Már nem a Fidesz megmentése lesz a céljuk. Ennek is láttuk már a jelét. Mészáros Lőrinc egy nappal a választás után engedélyt adott a TV2 vezetésének arra, hogy elengedjék a Fidesz kezét. Ez akkor is jelzésértékű, ha a kampányban már híre ment, hogy Mészáros maga is teher már a Fidesznek.Egyelőre kérdéses, hogy a Tisza-kormány egyik legfontosabb vállalása, a vagyonvisszaszerzés mennyire lesz sikeres, de a választhatóság korlátozása közvetetten arra is kihathat. Ha a Fidesz informális hálózata halálos sebet kap (márpedig az elitcsere ezzel jár), akkor a hálózat védelemében eddig okkal bízó strómanok és kijáróemberek biztonságérzete meggyengül, és bekövetkezik az, ami egyébként szervezett bűnözésben ismert jelenség – ha már feltétlenül maffiás hasonlattal kell élni.Ha elfogy egy vezető pénze és hatalma, ha a hierarchia alján lévők látják, hogy a szervezet meggyengült és nem nyújt védelmet a rácsok mögé került társaknak, akkor a saját túlélésük érdekében együttműködnek a hatóságokkal.A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha büntetőügyek indulnak meg, akkor nagyon sokan és viszonylag rövid idő alatt vádalkuzni akarnak majd. A budapesti korrupciós ügy erre tökéletes példa: a III. kerület egykori alpolgármesterének, a fideszes Puskás Péternek nem véletlenül szüntették meg a letartóztatását.Másrészt viszont ezek a mozgások, ezek a vádalkuk sem jelentenek garanciát arra, hogy az elszámoltatás és a vagyonvisszaszerzés sikerrel jár. De ennek esetleges kudarcából sem valószínű, hogy a Fidesz profitálni tudna.