Megszerezte az ukrán pénzszállítók jogtalan fogvatartásával kapcsolatos tanúvallomásokat a 444.hu, ezekben a hét férfi részletesen beszámolt arról, hogyan zajlott szerintük a március 5-i elfogásuk, és hogyan élték meg a Terrorelhárítási Központnál (TEK) töltött napot.A vallomások alapján az osztrák–magyar határt átlépése után rendőrök állították meg őket, ellenőrizték a dokumentumaikat. A néhány perces jelenet során volt olyan pénzszállító, aki úgy látta, „az egyik rendőr a telefonját nyomkodja, mintha fényképfelvételeket csinálna a dokumentációról”. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) akcióban részt vevő vezetői és a TEK-et akkoriban vezető Hajdu János vallomása szerint az Alkotmányvédelmi Hivatalnak – amely a pénzszállítással szemben a feljelentést tette –, valamiképpen ellenőriznie kellett, hogy valóban van pénz aznap az autóban.Budapest után egyszer csak szirénázó rendőrautó előzte meg a konvojt, intettek nekik, hogy kövessék őket, végül egy benzinkútnál álltak meg, ahol páncélozott gépjárművekkel vették körül az ukrán csoportot. Visszaemlékezéseik szerint rengeteg rendőr érkezett a helyszínre taktikai öltözékben, felfegyverkezve. Miután az ukránok kiszálltak a kocsiból, a földre fektették, majd megbilincselték őket és a szemüket takaró maszkot húztak a fejükre. Többségükről a bilincset egészen addig nem vették le, amíg másnap este Záhonynál elhagyhatták Magyarországot, legfeljebb pár percet kaptak, amikor a mosdót használták.Az egyik pénzszállítónak az elmondása szerint úgy jelezték a magyar kommandósok, hogy feküdjön a földre, hogy „hátulról a térdhajlatomnál lökdösték a lábamat a lábukkal, és fentről pedig a hátamat kézzel nyomták lefelé”. Ezt még nem érezte agresszívnak, de azt már igen, amikor később „valaki hátulról a hátamra térdelt teljes testsúlyával és a kezeimet húzták felfelé”. Más úgy emlékezett vissza, ahogy látta, hogy „a többieket a földre viszik, illetve rájuk fegyvereket fognak”, amiktől annyira megijedt, hogy magától feküdt le, egy vallomásban pedig az szerepel, hogy a bilincsben fekvő pénzszállító fejére rátérdelt valaki.Az ukránok állítása szerint eközben semmilyen ellenállást nem tanúsítottak és semmilyen tájékoztatást nem kaptak arról, miért történik a rajtaütés. A TEK központjába vitték őket, ahol orvosi vizsgálatot végeztek rajtuk. Többen úgy emlékeznek vissza, hogy ekkor meztelenre vetkőztették őket, mások azt mondják, csak részben kellett levetkőzniük, de van olyan is, akitől csak megkérdezték, van-e bármi panasza, érez-e fájdalmat. Az egyik vallomásban az szerepel, a férfi azt sem tudta, mi történik, csak bekötött szemmel állt 20 percet a szobában, meztelenül. Fizikailag egyiküket sem bántalmazták a vizsgálat során, erről a vallomásukban külön nyilatkoznak.A pénzszállítók kihallgatását a NAV és Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai végezték, de nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik kérdéseket melyik szerv tette fel. Volt olyan, akitől a kihallgatói elnézést kértek, hogy ilyen helyzetbe került; az ukrán férfi szerint ezek a vámhivatal munkatársai lehettek. Többeknél arról érdeklődtek, hogy mikor vették fel őket erre a munkára, mit és hova szállítanak, illetve hogy le szoktak-e térni a szállítási útvonalról, előfordul-e, hogy a pénz egy részét máshol adják le.Többen is kérték a kihallgatások során, hogy a Budapesten szolgálatot teljesítő ukrán konzul legyen jelen, volt, aki ügyvédet is kért, de ezekre mindannyian hasonló választ kaptak a beszámolók szerint: a konzult értesítették, de lemondott róluk. Az ukrán nagykövet másnap, március 6-án próbált bejutni a TEK központjába, de nem engedték be.Bár a pénzszállítóknak rendre azt mondták, tanúként hallgatják ki őket, arra a kérdésükre, hogy akkor miért vannak bilincsben, nem kaptak érdemi választ, kezeiket nem is engedték szabadon. Ennek következtében többen is sérüléseket szenvedtek a csuklójukon, fájt a válluk, volt, akin még hosszú napokig látszódtak a fogva tartás nyomai.A csoportot vezető ex-titkosszolga a kihallgatások egy pontján jelezte, hogy ha sem konzult, sem védőt nem kap, ráadásul a szállítás jogszerűségét igazoló dokumentumokat sem hajlandók ellenőrizni a hatóságok, akkor nem hajlandó együttműködni. „Bejött egy tolmács, aki adott nekem egy szendvicset. Úgy gondolom, hogy ezt azért hozták, mert eljött a vacsora ideje, és már valamit ennem kellett. Kétszer beleharaptam a szendvicsbe, illetve egy korty vizet is ittam. Ezek után rosszul lettem” – emlékezett vissza a férfi. Ezen a ponton kérte, hozzák be a járműben maradt gyógyszereit, mert cukorbeteg és valószínűleg azért lett rosszul, mert nem vette be őket. Közölték velem, hogy mivel nem működök eléggé jól együtt velük, ezért nem kaphatom meg a gyógyszereimet– állította vallomásában a férfi. Miután felsorolta, hogy pontosan miket szed, hoztak neki egy tablettát, amelyről azt állították, az egyik gyógyszere, de utána az elmondása szerint még rosszabbul lett, bódult állapotba került. „A helyszínre érkező személyek megmérték a vérnyomásomat, a pulzusomat, és EKG-t is készítettek. Ekkorra már a bilincs szorításától egyébként elkezdtek lilává válni az ujjaim és a tenyerem, mivel a bilincs nagyon szorította a csuklómat, így nem volt jó a kezemben a vérkeringés. A bilincs mérete túl kicsi volt” – mondta a volt titkosszolga. Tájékoztatták, hogy mentőt hívnak hozzá, de ő közölte, hogy ügyvéd és konzul nélkül visszautasít mindennemű segítséget, amire azt a választ kapta, hogy akkor erőszakkal fognak cselekedni.Visszaemlékezése szerint átültették egy tolókocsiba, közben körülbelül négyszer megütötték az arcát, négyszer megrúgták a sérült lábát, a vállába pedig injekciót kapott. „Nagyon pontos ütések voltak, nem véletlen mozdulatok” – mondta a férfi, aki artikulálatlanul ordított a fájdalomtól.A kiabálásokat egy másik pénzszállító és az egyik NAV-os vallomása is megemlíti. Az ukrán csoport vezetőjét kórházba vitték, ahol nem járult hozzá, hogy orvosi beavatkozást végezzenek rajta, ezért visszavitték a TEK központjába. Ott ismét rosszul lett, ezért később megint kórházba szállították. Ő ott, társai pedig a TEK épületében értesültek arról, hogy kitoloncolják őket Magyarországról.A TEK-es Hajdu János a vallomásában utalt arra, hogy „sürgősen kellett intézni az érintettek kitoloncolását”, de azt nem tudta megmondani, az idegenrendészeti eljárásnak mi volt az alapja, és hogy ki volt a kezdeményező. Az eljárást az ukránok jogi képviselője, Horváth Lóránt a Fővárosi Törvényszéken megtámadta, közigazgatási per van folyamatban. A kiutasítást május 18-án az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság visszavonta, az indokolás szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal az elfogáskor tett javaslatát a továbbiakban nem tartotta fenn.Nyitóképünk illusztráció. Fotó: HVG / Veres Viktor