A társadalmi egyeztetés lezárulta után benyújtotta az ügynökakták feltárásáról szóló törvényjavaslatot a kormány a parlamentnek. Az erről szóló közleményben azt írják, „a múlt megismerhetősége és a közintézmények átláthatósága a demokratikus jogállam alapvető feltétele. A demokratikus újjáépítés része a közös múltunkkal való szembenézés, a történelmi igazságok feltárása, valamint ezek nyilvánosság általi megismerhetősége. A társadalmi bizalom helyreállítása, a kommunista rendszer áldozatainak erkölcsi elégtétele, valamint a történelem mélyebb megismerése érdekében a kormány olyan törvényt készített elő, amely a lehető legátfogóbb módon tárja a nyilvánosság elé az ügynökaktákat”.A javaslat értelmében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának alapvető feladata lesz, hogy a tárolt, eddig titkos iratok minél egyszerűbben és minél szélesebb körben megismerhetővé váljanak. Ennek érdekében létrehoznak egy online felületet, amely könnyebbé és általánossá teszi a dokumentumok elérhetőségét.Emlékeztettek, hogy a feltárás előkészítését már jóváhagyta a parlament egy korábbi javaslat elfogadásával, most a teljes folyamat lebonyolítását szabályozó tervezet kerül a képviselők elé.Közzétételük előtt az iratokat átvizsgálják, hogy kiderüljön, nyilvánosságuk sérti-e a bennük szereplő személyek alapjogait, magánéletük szentségét, emberi méltóságukat. A legérzékenyebb információk – például a szövegekben említett emberek egészségi állapotára, kóros szenvedélyére, szexuális irányultságára vonatkozó adatok – csak szigorú feltételek mellett lesznek megismerhetők.A törvény értelmében az akták több lépésben válnak majd nyilvánossá. Elsőként az úgynevezett hatos kartonok és a hírhedt mágnesszalagok tartalma lesz elérhető az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt nem sokkal. Az előbbiek a hálózati személyek beszervezésével kapcsolatos adatokat tartalmazzák, a mágnesszalagokként emlegetett adathordozóra pedig a G-, H- és K-adattárat másolták át 1990 januárjában. A „G” adattár az úgynevezett operatív nyilvántartást, a „H” adattár az úgynevezett hálózati nyilvántartást, a „K” adattár a Központi Kémelhárítási Adattár nyilvántartását tartalmazta. Ezeket a nyilvántartásokat rendszerezés nélkül, ömlesztve másolták át a szalagokra.Ezt követően – az év végéig – folyamatosan teszik majd elérhetővé az úgynevezett B-dossziékból fennmaradt aktákat. Ezek a hálózatokkal kapcsolatba került emberek nevét, beszervezési aktáit és a róluk készült értékeléseket tartalmazzák, és az is kiderül belőlük, hogy kiktől gyűjtötték be az információkat a beszervezett személyek.A kormány jelezte: a törvénytervezet célja egyrészt a múlt megismerése, a történelmi igazságtétel és a kutatás elősegítése. A rendszerváltás előtt az állambiztonsággal együttműködő vagy az azzal kapcsolatba került személyek listájának megismerése hozzá fog járulni a múlt és a jelen megértéséhez, feldolgozásához. Azt is céljának nevezték, hogy egyensúlyt teremtsen a múlt megismeréséhez fűződő közérdek, a kutatás szabadsága, az információs önrendelkezési jog, és a jelenleg is fennálló nemzetbiztonsági érdekek védelme között. Az ügynökakták feltárásával a rendszerváltás több mint harminc éves tartozását teljesítik. https://hvg.hu/itthon/20260703_tarsadalmi-egyeztetes-ugynokaktak-kormany-torvenyjavaslatFotó: HVG / Reviczky Zsolt