Minden jel arra mutat, hogy az oxigén, vagyis az az elem, amely elengedhetetlenül szükséges a földi élethez, kezd eltűnni a világ vízi ökoszisztémájából. A Kaliforniai Egyetem kutatói most arra figyelmeztetnek: ez a gyorsan eszkalálódó, ember okozta válság a bioszféra felborulásával fenyeget.A Limnology and Oceanography című tudományos folyóiratban megjelent publikációban a kutatók azt írják, vízi oxigénhiányt hozzá kellene adni a Planetary Boundaries nevű keretrendszerhez, amely a Föld terhelhetőségének határát jelzi. A keretrendszert a svéd tudós, Johan Rockström nevéhez fűződik, és egy 28 tudóst tömörítő csoport vezette be még 2009-ben.Ez a keretrendszer kilenc határt azonosít, amit ha az emberiség átlép, az felboríthatja a bolygó működését. Ezek az alábbiak:a klímaváltozás,az édesvíz túlhasználataa biodiverzitás csökkenése,a nitrogén- és foszforciklusok destabilizálása,a föld túlhasználata,az óceánok savasodása,az ózonréteg vékonyodása, valamintaz aeroszolok felszaporodása a légkörben.A rossz hír: ezen határok közül már többet átlépett az emberiség. https://hvg.hu/tudomany/20260715_mennyi-fa-el-a-foldon-erdo-fakivagas-kornyezetvedelem-globalis-felmelegedes-klimavaltozasErica Ferrer, a tanulmány vezető szerzője szerint a bolygó egészsége és stabilitása a vízi ökoszisztémák egészségétől és stabilitásától függ, amelyeknek oxigénre van szükségük a normális működéshez. A tudós szerint a mostani tanulmány azért készült, hogy megmutassa: az oxigénhiány nem egy elszigetelt probléma, annak komoly globális hatása van – írja a Gizmodo.Az oxigén a víz egyik alapvető alkotóeleme. Ezt azonban az élőlények nem tudják hasznosítani, ehhez a vízben oldott oxigéngázra van szükségük.Ahogy a szén-dioxid-kibocsátás növeli a Föld átlaghőmérsékletét, az óceánok, tavak, folyók és más vízi ökoszisztémák is felmelegednek. A meleg víz kevesebb oldott oxigént tartalmaz, mint a hideg, mert minél magasabb a hőmérséklet, annál kevésbé oldódik az oxigén. A meleg felszíni rétegek emellett megakadályozzák, hogy az oxigén a mélyebb vizekbe is eljusson.Szintén probléma, hogy a mezőgazdaság, a szennyvíz-kibocsátás és más folyamatok túl sok nitrogént és foszfort juttatnak a Föld vizeibe. Ez óriási mennyiségű tápanyag az algáknak, amelyek elszaporodnak, az algavirágzás pedig jelentős mennyiségű oxigénfogyasztást eredményez.A kutatók úgy vélik, a fentiek miatt a víz oxigénszintje egy veszélyesen alacsony ponthoz közeledik, aminek hatása katasztrofális lesz, és jó eséllyel az mi életünkben már nem is lehet a folyamatot helyrehozni.Globálisan az óceánok az oxigéntartalmuk nagyjából 2 százalékát veszítették el az 1950-es évek óta, és a tudósok arra számítanak, hogy az évszázad végére további 1-7 százalékos csökkenés következik majd be. Ez nem tűnik magasnak, ám nem kell sok ahhoz, hogy a vízi ökoszisztéma felboruljon.A kutatók a vizsgálatuk során arra jutottak, hogy az oxigén csökkenése más, a fenti keretrendszerben szereplő tényezőkre is hatással lesz. A szakemberek abban bíznak, hogy ha a víz oxigénszintje bekerülne a keretrendszerbe, az felhívná a figyelmet a problémára, a tudósok pedig elkezdhetnék kidolgozni azt a megoldást, amivel mérsékelni lehetne az oxigénveszteséget.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.