Varga Zs. András, a Kúria elnöke beszédet mond a Bíróságok Európa értékkonfliktusainak élvonalában című rendezvényen, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) konferenciáján Budapesten 2026. február 27-én – Fotó: Soós Lajos / MTIÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Magyar Péter ugyan az összes fontos, még a Fidesz kormányzása idején kinevezett közjogi méltóság és hivatalvezető leváltását megígérte, zömük még a helyén van. Arra még nem igazán sikerült a Tisza-kormánynak hatékony eszközt találnia a Hvg.hu cikke alapján, hogyan távolítsák el Varga Zs. Andrást, a Kúria és Senyei György Barnát, az Országos Bírósági Hivatal elnökét. A lap kormányforrásai szerint az ezzel kapcsolatos módosításokat „alaposan át kell gondolni” és „meg kell vitatni”, hosszú idő lehet, amíg megoldást találnak.A cikk hosszasan felidézi a történetet, ahogy Magyar a választások éjszakáján Varga Zs. lemondatását ígérte, majd később is támadta megválasztásának visszás módját, majd a hétfőn elfogadott Alaptörvény-módosítással megágyazott ennek.Mint írtuk, a jövőben nagyobb szerepet kapnak a bírák az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és visszahívásában. Az OBH és a Kúria elnökét a jelenlegi kilenc helyett csak hat évre választja az Országgyűlés, és bekerül az Alaptörvénybe, hogy nem választhatóak újra. A módosítás alapján az OBH és a Kúria elnökének megbízatása bírói kezdeményezésre is megszüntethető lesz – ez utóbbi pedig kevéssé tetszik a bírói karnak.A bírói önigazgatást és önrendelkezést szolgáló OBT is megkapná a lehetőséget, hogy bármikor kezdeményezze a Kúria és az OBH vezetőinek visszahívását, amiről az Országgyűlés kétharmados döntéssel határoz – magyarázza a Hvg.hu. Ha ezzel nem él a parlament, akkor jöhetnének a bírák, méghozzá a kétharmaduk. Hogy milyen viszonyításban áll ez a kétharmad – összes bíró vagy a jelenlévők –, az nem tiszta a jogszabályból és a politikai kommentárokból.A bírák észrevételei közül a Hvg.hu szerint az ment át egyedül, hogy ne 9, hanem 6 évre válasszák meg a Kúria és az OBH elnökeit, akik nem lesznek újraválaszthatók. Varga Zs. így is kitölthetné 2030-ig, Senyei pedig 2028-ig szóló mandátumát. A lap által megkérdezett bírók szerint reális az esélye, hogy így is történik. Egyikük így fogalmazott:„Azt mondták, hogy Varga Zs. távozni fog, de nem merik megtenni, ezért ránk tolták a politikai felelősséget.”Ráadásul ellentmondás, hogy a bírák nem politizálhatnak, de ha visszahívnak egy magasrangú bírót, az már politizálás voltaképp. Kevesen látnak esélyt arra is, hogy bárki el meri indítani a visszahívási eljárást, a bírói kar is megosztott. Sokan nem foglalkoznak vele, mi folyik odafent, nem értik, miért nekik kéne leváltani a vezetést. „Az Országgyűlés tette őket a nyakunkba, az ő dolguk eltakarítani őket” – mondta a Hvg.hu egyik forrása.Az OBT egyébként arról írt véleményében az Alaptörvény módosítása aztán, hogy a visszahívás intézménye elfogadható, de kellenek – szűk körben meghatározott – részletszabályok. A Fővárosi Törvényszék álláspontja az, hogy aggályos lehet, ha a beosztott bírók visszahívhatnak egy vezetőt, konfliktusokhoz vezethet, és a rendszer lojalitási-megfelelési alapon fog működni ezáltal. Ráadásul a megválasztási és a visszahívási kampány is politikai tevékenységnek minősülhet. A Res Iudicata Bírói Egyesület szerint a belső viták aláássák az igazságszolgáltatásba vetett társadalmi bizalmat is.A Magyar Helsinki Bizottság szerint lehet, hogy sok bíró a korábbi megfélemlítás miatt nem vesz majd részt a kezdeményezésben. Megjegyzik még, ha egy elmozdítási kísérlet nem kapná meg a kétharmados bírói támogatást, akkor egy bírósági vezető úgy maradhat a pozíciójában, hogy nem élvezi a bírók többségének támogatását. Ez pedig „súlyos konfliktusok és törésvonalak kialakulásához vezet a bírói karon belül”.PartnereinktőlÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Kövess minket Facebookon is! Legfontosabb További élő árfolyamok! Friss hírek