Az új migrációs paktum egyik központi eleme az úgynevezett kötelező, de rugalmas szolidaritási mechanizmus. Ennek keretében az uniós tagállamoknak évente legalább 30 ezer menedékkérő átvételével, vagy ennek megfelelő pénzügyi hozzájárulással kell segíteniük azokat az országokat, amelyekre aránytalan migrációs nyomás nehezedik. A pénzügyi hozzájárulás összege egy át nem vett menedékkérő után 20 ezer euró, vagyis a teljes éves szolidaritási alap értéke legalább 600 millió euró.A 2026-os első migrációkezelési ciklusban a Tanács 21 105 áthelyezési helyet osztott szét a tagállamok között, emellett 420 millió euró pénzügyi hozzájárulás és további operatív támogatás is rendelkezésre áll. A négy kedvezményezett tagállam Ciprus, Görögország, Olaszország és Spanyolország, amelyek között a Bizottság által meghatározott szükségletek alapján osztják szét ezt a segítséget.A támogatás azonban csak akkor jár, ha az érintett ország maga is maradéktalanul betartja az új felelősségi szabályokat.A most közzétett bizottsági értékelés éppen ezt vizsgálja. Az új szabályok szerint ugyanis, ha egy kedvezményezett tagállam rendszerszinten nem hajlandó átvenni azokat a menedékkérőket, akikért az uniós felelősségi szabályok alapján felelős lenne, akkor a többi tagállam mentesülhet a szolidaritási kötelezettsége alól. A Bizottság tavaly tehát négy országot – Ciprust, Görögországot, Olaszországot és Spanyolországot – minősített migrációs nyomás alatt álló tagállamnak. A mostani jelentés azt vizsgálja, hogy ezek közül valamelyiknél fennállnak-e olyan rendszerszintű hiányosságok, amelyek miatt a szolidaritási mechanizmus részben felfüggeszthető lenne. A Bizottság szerint Ciprus és Spanyolország esetében nincs probléma: megfelelően együttműködnek a többi tagállammal a felelősségi szabályok alkalmazásában, ezért velük kapcsolatban nincs szükség további vizsgálatra. A jelentés szerint Görögország az elmúlt hónapokban átfogó jogszabályi és intézményi reformokat hajtott végre. Elfogadta a paktum végrehajtásához szükséges törvényeket, jelentősen megerősítette a dublini ügyekkel foglalkozó hivatal létszámát, korszerűsítette informatikai rendszereit, és felkészült az új határellenőrzési és menekültügyi eljárások alkalmazására. A Bizottság szerint június 12. és július 7. között nyolc tagállam küldött visszavételi megkeresést Görögországnak, amely ezeket már nem utasította el automatikusan. Bár az új szabályok még csak néhány hete alkalmazandók, az eddigi tapasztalatok alapján Athén jó úton halad a korábbi hiányosságok felszámolása felé. Jóval kritikusabb a Bizottság értékelése Olaszországról. Róma 2022 decemberében gyakorlatilag leállította a Dublin-rendelet szerinti visszafogadásokat, kivéve a kísérő nélküli kiskorúak családegyesítési ügyeit. Az Európai Unió Bírósága 2024 végén kimondta, hogy egy tagállam egyoldalúan nem mentesítheti magát e kötelezettség alól. Bár Olaszország is jelentős előkészületeket tett az új paktum végrehajtására – növelte a személyzetet, fejlesztette informatikai rendszereit és bővíti befogadókapacitását –, a gyakorlatban továbbra sem indultak újra a visszaszállítások. A Bizottság szerint az új rendszer első heteiben tizenkét átadást kezdeményeztek Olaszország felé, amelyeket az olasz hatóságok elutasítottak, holott az új szabályok szerint erre nincs lehetőségük; legfeljebb más időpontot vagy helyszínt javasolhatnának. A Bizottság végkövetkeztetése szerint Görögország esetében biztató jelek mutatják, hogy megszüntette a korábbi, a dublini rendszer működését akadályozó gyakorlatot. Olaszországnál azonban erre egyelőre nincs elegendő bizonyíték, ezért Rómának sürgősen fel kell számolnia minden olyan akadályt, amely megakadályozza a menedékkérők átvételét, és aktívan együtt kell működnie a többi tagállammal. A Bizottság október 15-én ismét értékeli a helyzetet. Ha addig Olaszország sem kezdi meg ténylegesen a visszafogadásokat, az akár azt is eredményezheti, hogy a többi tagállamnak nem kell teljesítenie a 2026-os szolidaritási kötelezettségeit Olaszország irányába. Ez az első alkalom, hogy az új migrációs paktum egyik legfontosabb garanciális eleme élesben is vizsgázik: a Bizottság egyértelművé teszi, hogy a szolidaritás csak azoknak jár, akik maguk is betartják a közös szabályokat.