Az új rendelet az uniós migrációs és menekültügyi paktum egyik legfontosabb végrehajtási eleme, amelynek célja a jelenlegi rendszer hatékonyságának növelése és a tagállamok közötti együttműködés erősítése.A megállapodás értelmében minden olyan harmadik országbeli állampolgárnak, akivel szemben visszatérési határozatot hoznak, kötelessége lesz együttműködni a hatóságokkal és elhagyni az Európai Unió területét az előírt határidőn belül.Az együttműködés megtagadása szankciókat vonhat maga után. A tagállamok csökkenthetik vagy megvonhatnak bizonyos szociális juttatásokat, illetve kizárhatják az érintetteket az önkéntes hazatérést ösztönző támogatási programokból. A nemzeti jogszabályok alapján akár büntetőjogi szankciók, köztük szabadságvesztés is alkalmazható.A rendelet jelentős szigorítást vezet be a fogva tartás szabályaiban. Az érintettek egyedi elbírálás alapján őrizetbe vehetők, amennyiben fennáll a szökés veszélye, nem működnek együtt a hatóságokkal, vagy biztonsági kockázatot jelentenek.Az őrizet elrendeléséről közigazgatási vagy igazságügyi hatóság dönthet. A fogva tartás időtartama legfeljebb 24 hónap lehet, amely bizonyos esetekben további hat hónappal meghosszabbítható.A tagállamok alternatív intézkedéseket is alkalmazhatnak, például rendszeres jelentkezési kötelezettséget, kijelölt lakóhelyet, pénzügyi biztosítékot vagy elektronikus megfigyelést.Különösen vitatott elem, hogy végső eszközként kísérő nélküli kiskorúak és gyermekes családok esetében is elrendelhető őrizet, ugyanakkor csak a lehető legrövidebb időre és a gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembevételével.A reform egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eleme az úgynevezett „visszatérési központok” létrehozásának lehetősége harmadik országokban. Ezek olyan országok lehetnek, amelyek kétoldalú megállapodást kötnek valamely uniós tagállammal az illegálisan tartózkodó személyek befogadásáról.Az ilyen központok végső célállomásként vagy átmeneti tranzitállomásként is működhetnek a származási országba történő visszaküldés előtt.Az Európai Parlament és a Tanács kikötötte, hogy ilyen megállapodások kizárólag olyan országokkal köthetők, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, a nemzetközi jogot és a visszaküldés tilalmának elvét (non-refoulement). A kísérő nélküli kiskorúak nem helyezhetők át ilyen központokba.Az új szabályozás bevezeti az Európai Visszatérési Határozatot (European Return Order – ERO), amelyet a Schengeni Információs Rendszeren (SIS) keresztül valamennyi schengeni állam elérhet majd.Ennek révén egy tagállam végrehajthatja egy másik tagállam által kiadott visszatérési döntést, vagy saját határozatot hozhat annak alapján. A rendszer célja, hogy megakadályozza az illegálisan tartózkodók tagállamok közötti továbbutazását és a hatóságok kijátszását.Az Európai Bizottság két éven belül értékeli majd a rendszer működését, és szükség esetén javaslatot tehet arra, hogy a visszatérési döntések kölcsönös elismerése kötelezővé váljon az egész Európai Unióban.Azokkal szemben, akiket a hatóságok közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatnak minősítenek, különösen szigorú intézkedések alkalmazhatók. Számukra a belépési tilalom meghaladhatja a jelenlegi tízéves maximumot, sőt akár határozatlan időre is szólhat.Bizonyos esetekben börtönben történő fogva tartásuk is lehetővé válik a visszaküldési eljárás során.A megállapodás parlamenti jelentéstevője, Malik Azmani holland liberális képviselő szerint az uniós visszatérési szabályok reformja már régóta esedékes volt.Közel két évtized után elengedhetetlenné vált a rendszer korszerűsítése. Célunk egy hatékony, igazságos és működőképes visszatérési rendszer kialakítása volt. A legfontosabb, hogy Európa olyan rendszert hozzon létre, amely egyszerre hiteles és a gyakorlatban is végrehajtható – fogalmazott. A megállapodást még hivatalosan jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamokat képviselő Tanácsnak. Ezt követően a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetés után lép hatályba.A visszatérési központokra, a kiskorúak életkor-megállapítására és a külső migrációs együttműködésre vonatkozó szabályok azonnal alkalmazhatók lesznek. Más rendelkezések – amelyekhez technikai és adminisztratív előkészületek szükségesek – 12 hónappal később lépnek életbe.Az Európai Bizottság 2025 márciusában terjesztette elő a javaslatot. Az uniós adatok szerint jelenleg a Frontex által támogatott visszatérések mintegy 64 százaléka önkéntes alapon történik, azonban az EU szerint a visszaküldési döntések végrehajtásának aránya továbbra is alacsony, ezért vált szükségessé a szabályok átfogó reformja.A megállapodás vegyes reakciókat váltott ki az Európai Parlament frakciói között. Míg a jobboldali és konzervatív erők áttörésként értékelik az új szabályozást, addig a zöldpárti és baloldali képviselők szerint az EU veszélyes precedenst teremt az alapvető jogok korlátozásával.Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció üdvözölte a megállapodást, amely szerintük véget vethet annak a helyzetnek, hogy a kiadott kitoloncolási határozatok nagy része végrehajtatlan marad. Az Európai Bizottság adatai szerint jelenleg az ilyen döntéseknek mindössze mintegy 20 százalékát hajtják végre ténylegesen.Charlie Weimers svéd konzervatív európai parlamenti képviselő, az ECR árnyékelőadója úgy fogalmazott: az elmúlt években a baloldali többség akadályozta a visszatérési rendszer reformját, mivel szerinte elsősorban az illegális migránsok jogi védelmére és az eljárások elhúzására helyezte a hangsúlyt.Ez a megállapodás világos fordulatot jelent. A visszatérési határozatnak mostantól pontosan azt kell jelentenie, amit mond: el kell hagyni Európát– jelentette ki. A konzervatív frakció különösen fontosnak tartja a hosszabb fogva tartási időszakokat, a szigorúbb beutazási tilalmakat, valamint a harmadik országokkal kialakítható visszatérési központokat. Az ECR szerint az EU-nak a jövőben a vízumpolitika, a kereskedelmi kapcsolatok és a fejlesztési támogatások eszközeit is fel kell használnia annak érdekében, hogy a származási országok együttműködjenek az állampolgáraik visszafogadásában.Ezzel szemben a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA) frakció élesen bírálta az egyezséget. Mélissa Camara francia zöldpárti képviselő szerint az Európai Néppárt és a jobboldali pártok által támogatott kompromisszum „szégyenletes”, mert szerinte a migrációellenes retorikát emeli jogszabályi szintre.Camara úgy véli, hogy a rendelet olyan intézkedéseket legalizál, amelyek eddig komoly jogi és etikai viták tárgyát képezték. Ide sorolta a harmadik országokban létrehozott visszatérési központokat, a kiskorúak fogva tartásának lehetőségét, a határozatlan idejű beutazási tilalmakat, valamint a kitoloncolási eljárások során alkalmazható szigorúbb rendészeti eszközöket.Az alapvető jogok a jogrend csúcsán állnak, nem lehet őket félresöpörni politikai célok érdekében– hangsúlyozta a zöldpárti politikus, aki jelezte, hogy frakciója a parlamenti és tanácsi szakaszban is megpróbálja megakadályozni a rendelet végleges elfogadását.