A bogyós gyümölcsökben, a teában, a kakaóban, a kávéban és az extra szűz olívaolajban található természetes növényi vegyületek, az úgynevezett polifenolok kedvezően befolyásolhatják az Alzheimer-kórhoz és más, az idegsejtek fokozatos pusztulásával járó betegségekhez kapcsolódó biológiai folyamatokat – derül ki a Semmelweis Egyetem kutatóinak összefoglaló tanulmányából. A Nutrients folyóiratban megjelent elemzés szerint ezek az úgynevezett bioaktív vegyületek hozzájárulhatnak az egészséges agyi öregedéshez. A Semmelweis Egyetem kutatói több száz korábbi laboratóriumi, állatkísérletes, lakossági és klinikai vizsgálat eredményeit összegezték. Az áttekintett kutatások szerint a polifenolok antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásaikon keresztül támogathatják az idegsejtek működését, és mérsékelhetik az agy öregedésével összefüggő káros folyamatokat. https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260509_hvg-demencia-kockazat-csokkentese-taplalkozasKülönösen nagy figyelmet kapott a zöldségekben, gyümölcsökben, hüvelyesekben, teljes értékű gabonákban, halban és olívaolajban gazdag mediterrán étrend, valamint az erre épülő MIND-diéta. Ez utóbbit kifejezetten az agy egészségének támogatására dolgozták ki: a zöld leveles zöldségek és a bogyós gyümölcsök fogyasztását helyezi előtérbe, miközben korlátozza a vörös húsok, a vaj, a sajtok, az édességek, valamint a sült és gyorsételek fogyasztását.„A polifenolok nem csodaszerek, de a kutatások alapján ígéretes eszközei lehetnek az egészséges agyi öregedés támogatásának. A hangsúly azonban nem az étrend-kiegészítőkön, hanem a változatos, növényi eredetű élelmiszerekben gazdag táplálkozáson van” – mondta Fekete Mónika, a Semmelweis Egyetem Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézetének adjunktusa, a kutatás vezetője. A polifenolok jelentős része nem közvetlenül szívódik fel, hanem a bélrendszerben élő baktériumok alakítják át olyan vegyületekké, amelyek befolyásolhatják a gyulladásos folyamatokat, a sejtek energia-anyagcseréjét és ezen keresztül az idegrendszer működését. A bélflóra összetétele egyénenként jelentősen eltérhet, ezért ugyanazok az élelmiszerek nem feltétlenül váltanak ki azonos biológiai hatást mindenkinél.Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte több mint 55 millió ember él demenciával, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő évtizedekben tovább növekedhet. A demencia az egyik legjelentősebb időskori egészségügyi kihívásnak számít, ezért egyre nagyobb figyelem irányul azokra az életmódbeli tényezőkre – köztük a táplálkozásra –, amelyek hozzájárulhatnak az agy egészségének megőrzéséhez és a kognitív hanyatlás kockázatának mérsékléséhez.A Semmelweis Egyetem kutatói ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a biztató humán kutatási eredmények ellenére jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték ahhoz, hogy bármely élelmiszert vagy tápanyagot önmagában a demencia megelőzésének eszközeként lehessen ajánlani.