„A művészet történetében néha előfordul, hogy valaki aránytalanul sok pénzt keres. De ha az illető korszakos alkotó, az utókor legalább megérti, miből is fakadt az a túlárazás. Itt azonban olyan ember kereste szénné magát drámákból, aki NEM ÉRT HOZZÁ! Van, amihez ért, de a drámaírás sajnos nem tartozik ezek közé” – írja a Facebookon Székely Csaba drámaíró arra reagálva, hogy a prae.hu a hétvégén feltárta: az Orbán János Dénes által alapított és vezetett alapítvány megvásárolta több mint 412 millió forint közpénzből Orbán János Dénes kilenc drámáját.„A darabjai nemhogy a magyar színház fontosabb művei között nincsenek, hanem egyszerűen nem tartják őket számon. Szakmai értelemben nem léteznek.Fásy Zsülikének több esélye van Grammy-díjat kapni, mint Orbán János Dénesnek komolyabb színházszakmai elismerésekben részesülni.Tehát úgy kapott közel félmilliárdot drámákra, hogy nem tud drámát írni” – írja Székely Csaba. A drámaíró hozzáteszi: „Úgy lett az Operettszínház dramaturgja, hogy köze nincs a dramaturgiához. Úgy vezetett dramaturgosztályt az (új, Vidnyánszky-féle) SZFE-n, hogy egy szakácskönyv-szerkesztőnek is több keresnivalója lett volna ott.Itt van szerintem az igazi botrány. Nem is az a sok millió forint az igazán fájó. Hanem az, hogy minden ilyen érdemtelenül betöltött pozíció mögött ott van valaki, aki nem kapta meg.Reagált a hírre Krusovszky Dénes író is. Ő azt írta: „Én azt hittem, erről a lidércről már soha többet nem kell megemlékezni, aztán mégis. 412 millió 421 ezer 620 forint 9 szövegért. Na, de milyen szövegekért, ugye?Szerintem OJD most írta be magát végképp a magyar kultúra históriájába, igaz, annak a fekete, vagy még inkább barna és büdös lapjaira. Ekkora rablót a magyar kulturális élet soha nem látott. Ez is egy teljesítmény.Amúgy azt a pletykát hallottam, hogy Madeirán vett magának villát, és oda menekült április 12. után, vagy talán már az előtt, ügyesen. Mégis, talán jobb lett volna, ha a Kajmán-szigetekre megy vagy valami hasonló helyre, onnan, azt hiszem, nincs kiadatás. Mert azért ezt mégse lehessen már megúszni csak úgy.”Hasonló irányban indult el Simon Márton költő is: „Felvilágosít valaki – komolyan kérdezem –, hogyan kell feljelentést tenni csalás, sikkasztás és hűtlen kezelés miatt?” – írta, két hashtag (#412millió, #tolvajgci) társaságában.Vida Kamilla költő és műsorvezető egy régi beszélgetésről emlékezett meg. „Több mint tíz évvel ezelőtt rendeztünk egy nyílt vitát fiatal pályatársaimmal, aminek apropóját az adta, hogy kijött a hír, hogy megalakul az Orbán János Dénes vezette tehetséggondozó íróiskola kezdésnek még »csak« 150 milliós állami támogatással, megkerülve azokat az intézményeket, személyeket, melyek hagyományosan évtizedek óta foglalkoztak irodalmi tehetséggondozással, és nagyrészt politikai okok miatt anyagilag ellehetetlenülve működtek lelkesedésből, hitből, szorgalomból.”Vida azt írja, a kultúrában általában nehezebb átlátni a túlfizetéseket, mint például az építőiparban, ez az összeg mégis érthető. „Mert látjuk a kollégáinkat, hogy hogyan élnek, hogyan éltek, miért kell abbahagyniuk a pályát, milyen honoráriumokat képesek fizetni azok a folyóiratok, akiket szintén a tönk szélére sodort az állami kultúrpolitika.Magyarországon valójában nem lehet megélni írásból. Nagyon keveseknek, de tényleg nagyon keveseknek adatik meg ez.Pedig úgy tűnik: van pénz művészetre. Gács Anna mondata a nyílt vitáról sok éve a fülemben cseng: »János, te elloptál egy csomó pénzt!«”Tompa Andrea is hasonló gondolatot vetett fel, amikor ironikusan annyit írt a hír megosztása mellé: „Ha ezután valaki panaszkodni mer, hogy irodalomból nem lehet pazarul megélni, javaslom olvasásra.”Más művészeti ágak képviselőit is felháborította az ügy, Schilling Árpád színházi rendező sok részletében nyomdafestéket nem tűrő módon fejezte ki dühét. „Mekkora egy szarjankó vagy te, aki még annyira sem ügyeltél, amikor loptál, hogy legalább ügyeskedj egy kicsit. Te szartál bele, kimondtad, hogy te vagy a legnagyobb tehetség Mosonmagyaróvártól egészen Brassóig, és megvetted az adófizetők pénzéből a saját köteteidet.Míg a kollégáidat cenzúrázta a hatalom, nem az irodalmi szakma, hanem a te főnökeid, akiknek a seggét nyaltad, hogy meggazdagodhass.Ostoba agyaddal nem bírtad elképzelni, hogy egyszer minden jónak vége szakad. Nyomtad magadba a sütit, mint egy óvodás.”Gerlóczy Zsigmond zongoraművész azt írta: „A múlt héten az egyik kedvenc magyar költőm megkért, hogy utaljak neki 500 forintot, mert annyi hiányzik neki, hogy vegyen magának egy doboz cigit. (…) Orbán János Dénesről mindeddig annyit tudtam csupán, hogy egy csókos, de aztán valaki emlegette, hogy milyen vérfagyasztóan szar szerző is. Bele is lapoztam, és hát tényleg elég szar. Na most, én tényleg nem vagyok egy ilyen háborgó, bosszúszomjas karakter, de valahogy azt tartanám ésszerűnek, ha az ilyen ürgék, mint OJD vagy Mága Zoltán, ne csak visszaadják a pénzt, egyszerűen, az államnak, hanem osszák szét a több száz, náluk százszor tehetségesebb, perifériára taszított író és muzsikus között ezeket a százmilliókat.”Nyitókép: Orbán János Dénes. Fotó: MTI / Czimbal Gyula