Annak, aki azzal gyanúsít, hogy én kiutaltattam magamnak a szóban forgó összegeket, fogalma sincs az állami bürokrácia szigoráról és eljárásrendjéről– jelenti ki a HVG-nek eljuttatott közleményében Orbán János Dénes abban az ügyben, amely hétvége óta foglalkoztatja a művészeti életet. Ahogy azt mi is megírtuk, a NER 16 éve alatt egyébként is sok milliárd forint közpénzzel támogatott, Orbán János Dénes által alapított és vezetett Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) megvásárolta több mint 412 millió forint közpénzből Orbán János Dénes kilenc drámájának felhasználási jogait. Orbán János Dénes mostani közleményében több mint három oldalon keresztül magyarázza, hogy ez nemcsak jogszerű, de tökéletesen indokolt és arányos is volt.Az erről a témáról megjelent cikkeket a Kossuth-díjjal is jutalmazott író rosszindulatúnak, laikusnak és rágalmazónak nevezi. A 412 millió forint közpénzt Orbán János Dénes alapítványától Orbán János Dénes zsebébe repítő tranzakciót úgy magyarázza: „A projekttámogatás feltétele a munka- és költségterv, valamint az indoklás, ez alapján dönti el a kulturális kormányzat a támogatás megítélését, azaz előre megterveztek és átvizsgáltak mindent. Mivel az alapító okirat értelmében a Társaságnak nincs joga nagyobb összegű szerződésekről saját hatáskörben dönteni, így minden egyes ilyen típusú szerződés megkötéséhez alapítói határozat szükséges, melynek kibocsátását heteken-hónapokon át tartó, különböző osztályokat érintő jogi és egyéb bürokratikus ellenőrzés előzi meg. Jóvá kell hagynia a Társaság felügyelőbizottságának, a minisztérium különböző osztályai és főosztályai jogi testületének és vezetőinek, ezt követően a helyettes államtitkár, végül az államtitkár ellenjegyzése szükséges. Azaz a szerződéseket a teljes apparátusnak előzetesen jóvá kellett hagynia, ami minden egyes esetben szabályosan meg is történt.”Mindezek miatt leszögezi:Nekem ebben a regiszterben semmilyen döntési pozícióm nem volt,én a szerződő fél vagyok, aki olyan szerződéseket írt alá, melyeket a teljes apparátus – számos jogász, ügyvéd, bürokrata és állami vezető – jóváhagyott és ellenjegyzett. Meggyőződésem, hogy ennyi szakember nem vállalta volna a felelősséget, amennyiben a támogatás felhasználása és a szerződések támadhatók.”Orbán János Dénes szerint eleve hiba volt, hogy a témát „irodalmi optikából” közelítették meg, „miközben itt operettekről van szó. Az operett márpedig nemcsak művészeti ág, hanem show-business is, ahol nagyságrendekkel nagyobb léptékről és közönségről van szó, mint az irodalomban, nem beszélve a nemzetközi lehetőségekről”. Úgy fogalmaz: „míg egy könyv csak néhány száz vagy ezer példányban fogy el, egy operettre viszont nézők tíz- és százezrei áldoznak magas összegeket, értelemszerűen az alkotók bevétele is nagyságrendekkel nagyobb, mint az irodalomban, a munkadíjon felül royalty jár, azaz részesedés a jegy- és egyéb bevételekből”, és bár konkrétumokat „nem áll jogában közölni”, annyit azért elárul, hogy Az Orfeum mágusa című műve „százmilliós nagyságrendű bevételt eredményezett”.Nehogy már szépirodalmi könyvek mutatóival hasonlítsuk össze– int a szerző.Szerényen megjegyzi azt is: „A cikkírók nem említik meg, hogy jelenleg nem tudni egyetlen más operettlibrettó-szerzőről sem Magyarországon, sem máshol, ugyanis az operettírást már rég abbahagyták, csak a klasszikus operetteket játsszák.” Hosszan elemzi, mennyi munkával és szaktudással jár egy librettó megírása, majd arra a következtetésre jut: „Három és fél évtizedes, több műfajban sikeres írói karrier után is egy fél évtizednyi tanulásra, kutatásra és szakmai gyakorlatra volt szükségem, hogy megbirkózzak a műfajjal. Senki nem akadályozott meg másokat, hogy hozzám hasonlóan kiképezzék magukat a zenés-táncos színházi műfajban, évekig bizonyítsák hozzáértésüket, beleértve 3 sikeres gigaprodukció színpadra állítását, és a bizalom elnyerését követően a show-businessből keressenek nagyságrendekkel nagyobb pénzt, mint a szerényebb javadalmazású műfajokban”.Leszögezi azt is, a róla szóló cikkek szerinte nem különítették el megfelelően a munkadíjat a felhasználási jogok értékesítésétől. „A munkadíj bruttó 7,5–15 millió Ft volt librettónként: gyakran ennél több egy filmforgatókönyv piaci ára is, miközben egy operett megírása sokkal nagyobb tudást és képzettséget igényel.”A felhasználási jogok eladását azzal magyarázza: „A szerződések időtartama alatt történő minden jegy- és egyéb értékesítésből származó alkotói royalty a KMTG-t és ezáltal a fenntartó minisztériumot illeti meg – 9 nagyprodukcióból. (…) Ahhoz viszont, hogy a megzenésítés folyamata elkezdődjék, a Társaságnak és a befektető Fenntartónak tulajdonolnia kell a felhasználási jogokat, ellenkező esetben egyszerűen nincs jogi alapja a megzenésítésnek és az azzal párhuzamosan zajló díszlet-, látvány- és jelmeztervezésnek, jogi alap nélkül pedig hogyan fektetne be bármibe is egy kulturális kormányzat? Mert például mi történik, ha elindul a befektetés, de a szerző eláll a szerződés megkötésétől, vagy ne adj’ isten, elhalálozik? A librettó az origója mindennek, a filmszakmában is előbb a forgatókönyv fejlesztése történik meg, arra épülnek a következő fázisok.”A 412 millió forintos „befektetés” megtérüléséről példaként azt hozza fel: „Például a Dankó Pista premierjéből a KMTG 8,2 millió Ft-ot bevételezett. Egyetlen előadásból. 2031 szeptemberéig számtalan kőszínházi és aréna-előadást lehet játszani, fesztiválokra vinni, a nemzetközi piacon értékesíteni és megfilmesíteni. Szintúgy a többi műből. Amennyiben a projekt folytatódik – ehhez a Társaság megkapta a szükséges támogatást, melyet érintetlenül hagytunk, az új kulturális kormányzatra bízva a továbbiakat –, mind szellemi, mind anyagi szempontból megtörténik a megtérülés, és ami a legfontosabb: a magyar kultúra egy, a világon jelenleg egyedülálló innovációval gazdagodik. Jelenleg ez a kulturális kormányzat talán legjobb befektetése.”Orbán János Dénes végül közli: „A sajtóban megjelent cikkek és a közösségi médiában közzétett posztok személyeskedéseire nem kívánok válaszolni. A tények és a jogszerűség érdekel, az ócska személyeskedéssel ki-ki magát minősíti. Egy hivatalos, állami projektről van szó, amelyet a jog és a szabályok szigorú betartásával bonyolítottunk le, a teljes minisztériumi apparátus felügyelete alatt. A papírokon kívül pedig meg lehet nézni az előadásokat vagy a világhálón és a Médiaklikken fennforgó felvételeket, a vastapsot és az üdvrivalgást, amivel a közönség fogadta a 21. századi operettet.A 412 millió forintos, Orbán János Dénes szerint a 8,2 millió forintos bevétel alapján hamarosan meg is térülő befektetésről a szakma több tagja mondta el a véleményét, ezekről itt számoltunk be: https://hvg.hu/kultura/20260713_fasy-zsulike-elobb-nyerne-grammyt-mint-orban-janos-denes-komoly-szakmai-dijat