„A felelős mesterséges intelligenciáról szóló vitáknak kevés értelmük van ott, ahol az emberek még mindig nem rendelkeznek megbízható internet-hozzáféréssel vagy villamos energiával” – mondta Annalena Baerbock, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közgyűlési elnöke a pénteken véget ért Információs Társadalom Világcsúcsa (WSIS) egyik panelbeszélgetésén. A négynapos genfi konferenciát az ENSZ digitális technológiákért felelős szervezete, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) rendezi meg évente; a 175 országot, köztük Magyarországot is tömörítő kezdeményezés célja a globális digitalizáció és a tudásalapú társadalom célkitűzéseinek megvalósítása.
Azonban a digitalizáció nemcsak a telekommunikációs infrastruktúrák egyenlő hozzáférésének kialakítását jelenti, hanem az AI-eszközök társadalmi szintű alkalmazását is, amit egyelőre meglehetősen kezdetleges és fragmentált jogi környezet szabályoz. Az AI-hype társadalmi és gazdasági következményeinek megvitatására az ENSZ először rendezte meg Genfben a mesterséges intelligencia irányításáról szóló globális párbeszédet (AI Dialogue), ahol az Európai Unió delegációja kijelentette, hogy az EU elsősorban a gyerekek jogainak és mentális egészségének védelmére fog fókuszálni, és elvárásként fogalmazta meg a bizonyítékalapú AI-irányítás bevezetését is. Mindezek alapját az ENSZ július elsején kiadott, az AI-technológiák kockázatait vizsgáló előzetes jelentése adta, ami elsősorban a konzisztens globális szabályozás hiányosságainak okait és az AI-fejlesztések miatt mélyülő gazdasági szakadékot részletezte.
