Elgondolkodtató adatok láttak napvilágot az ENSZ új környezetvédelmi és fenntarthatósági jelentésében : 2030-ra a mesterséges intelligencia a világ áramtermelésének 3 százalékát fogja felfalni, és több vizet fogyaszt majd el egy év alatt, mint amennyit a bolygó teljes lakossága megiszik.Az AI mögött álló tech-óriások persze nem győzik hangsúlyozni, hogy az algoritmusok finomodásával és az új chipek megjelenésével a rendszerek egyre hatékonyabbá válnak (ez tényleg így is van), és így a környezeti terhelés is csökkenni fog, azonban a helyzet nem ennyire egyszerű. A technológia olcsóbbá és vonzóbbá válása ugyanis éppen az ellenkező hatást váltja ki: egyre többen kezdik használni, ami exponenciális növekedést jelent.Ezt a jelenséget a közgazdaságtan Jevons-paradoxonként emlegeti. William Stanley Jevons közgazdász figyelte meg először ezt a hatást a szén felhasználása kapcsán a19. századi Angliában. A hatékonyságnövekedés nem csökkentette az összfogyasztást, ehelyett az alacsonyabb költségek kiterjedtebb felhasználást és magasabb összkeresletet eredményeztek. A nagyobb hatékonyság tehát nem spórolást, hanem még nagyobb étvágyat szült. Így van ez az AI esetében is, ahol az olcsóbb és hatékonyabb modellek iránti érdeklődés eltörli a hatékonyságnövelésből származó megtakarításokat. https://hvg.hu/tudomany/20260512_vizlopas-adatkozpont-qts-georgiaHogy az említett ENSZ-jelentésben álló 3 százalékos áramtermelést érzékeltesse, Amanda Turnbull-McRae, a Waikato Egyetem jogi docense egy példát hoz fel a The Conversation folyóiratban: ez a fogyasztás akkora szén-dioxid-kibocsátással jár majd, mint Nagy-Britannia teljes éves emissziója. Hogy ezt a karbonlábnyomot ellensúlyozni lehessen, tíz éven keresztül mintegy 6,7 milliárd fát kell(ene) felnevelni.De még az áraméhségnél is aggasztóbb az a vízkészlet, amit ezek a monstrum adatközpontok szó szerint elpárologtatnak. A szerverek milliónyi processzora elképesztő hőt termel, a hűtőrendszerek működtetéséhez pedig tiszta, édesvízre van szükség. Évente 9,3 billió literre, ami több, mint amennyit a világ lakossága összesen megiszik.Az erőforrás-felhasználáson túl az ENSZ-jelentés a mesterséges intelligencia-boom középpontjában álló strukturális egyenlőtlenségeket is felveti: mindössze 32 országban van AI-specifikus felhőinfrastruktúra, és ennek a kapacitásnak a 90 százaléka az Egyesült Államokban és Kínában található. Emellett figyelmeztet a mesterséges intelligenciarendszereket építő és kezelő, valamint az azokat felhasználó nemzetek közötti, egyre szélesedő digitális szakadékra is, mivel az utóbbiak (sokszor fejlődő országok) gyakran aránytalanul nagy környezeti terhet viselnek az ásványkincsek kitermelése és az elektronikai hulladék miatt.Elengedhetetlen lenne, hogy a kormányok törvényileg kötelezzék a tech-vállalatokat az energia- és vízhasználati adataik transzparens közzétételére. Jelenleg ugyanis sokszor hallgatnak a környezetvédelmi céljaikról és a technológia valós számlájáról, miközben a gazdaság minden szektorába gőzerővel integrálják az AI-t.A mesterséges intelligencia kétségkívül az emberiség egyik legnagyobb találmánya; gyógyszereket fedezhet fel és segíthet a klímaváltozás elleni fellépésben is. De ha nem kezdenek el minél hamarabb tudatosan és fenntarthatóan bánni vele, könnyen lehet, hogy épp a legfontosabb természeti kincseket, az ivóvizet és az energiát veszi majd el az emberektől.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.