A Barátság kőolajvezeték leállása után nehezen értelmezhető statisztikai adatok jelentek meg a magyar és a szlovák külkereskedelemről. Az orosz kőolajat Ukrajnán keresztül Magyarországra és Szlovákiába szállító vezetékrendszer szivattyúállomását január 27-én tette tönkre egy orosz dróntámadás, és csak április 22-én indult újra.A két dátum között elvileg nem érkezett kőolaj sem Magyarországra, sem Szlovákiába a Barátság vezetéken. A Mol százhalombattai és pozsonyi finomítói azonban nem álltak le, megoldották a további működést. Amennyire a vállalati és politikai nyilatkozatok alapján össze lehetett rakni a képet, ebben szerepet játszottak a kőolajtartalékok, valamint azok a tengeren át érkező szállítmányok, amelyek Horvátországon, az Adria-vezetéken keresztül jutottak el a Mol finomítóiba.Az adatok azonban részben ellentmondásban vannak ezzel a forgatókönyvvel. A Mol eleinte nem is árulta el, hogy leállt a Barátság, ám február közepére a vállalat felélte saját olajtartalékait, és a stratégiai kőolajkészletek felszabadítását kérte az Energiaügyi Minisztériumtól. Lantos Csaba energiaügyi miniszter pár nappal később rendelkezett is arról, hogy negyedmillió tonna készletet tegyenek elérhetővé.A felszabadított mennyiség az akkori tartalék nagyjából 40 százalékát jelentette, amit el is kezdett használni a Mol. A március közepén elérhető adatok szerint egyetlen hónap alatt 140 ezer tonnával, azaz közel negyedével csökkent a készlet, és alacsonyabb szinten állt, mint bármikor 2015 eleje óta, amióta a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) honlapján elérhetők az adatok.Az MSZKSZ később helyesbítette az adatait, e szerint a biztonsági kőolajkészlet mennyisége a január végi 630 ezer tonnáról nem február, hanem csak március végére csökkent 487 ezer tonnára, ahol azóta is áll. A javított február végi adat közel 573 ezer tonna volt.A csökkenés így is jelentős volt, és erre azért lehetett szükség, mert a KSH és az Eurostat adatai alapján februárban nem érkezett kőolaj Magyarországra nemcsak Oroszországból, de egy kerekítési hibányi szlovén behozatalon kívül sehonnan sem. Ez abból a szempontból érthető lehet, hogy a tengeri import megszervezésének és lebonyolításának viszonylag jelentős időigénye van, és ez februárba még nem fért bele.Annál meglepőbb a Mol szlovákiai importja, amelyet mintha egyáltalán nem érintett volna a Barátság leállása. Ugyanúgy nagyjából 400 ezer tonna kőolajat importáltak februárban Oroszországból, mint a korábbi hónapokban.Az elmúlt hónapokban sokszor kerestük a Molt, hogy segítsenek értelmezni a magyar és szlovák kőolaj-külkereskedelmi adatokat, de választ nem kaptunk. Amire esetleg gondolni lehet, hogy egyrészt a kőolajvezetékben a bombázás után megmaradt kőolajat hozhatták be. Az orosz támadást követően a tárolókból is le kellett szivattyúzni a kőolajat Ukrajnában, lehetséges, hogy ezt importálták Szlovákiába. Ezzel kapcsolatban a Magyar Hangon jelentek meg információk még februárban.Tavaszi furcsaságokA fentieknél is érdekesebb, hogy márciusban és áprilisban szinte egyetlen forrásból*Egészen pontosan 99,2 százalékban, a maradék Romániából. érkezett kőolaj Magyarországra a külkereskedelmi statisztika szerint: Szlovákiából. Ráadásul ez is viszonylag kis mennyiség volt, csak tavaly novemberben hoztak be ilyen kevés kőolajat, mint márciusban. Az áprilisi import is nagyon alacsony, alig haladta meg a 200 ezer tonnát.Bár a Mol csoportszinten optimalizálja finomítói ellátását és működését, kőolaj importálása Magyarországra Szlovákiából így is különös, hiszen a – vizsgált időszakban nem működő – Barátságnak van közvetlen magyarországi leágazása Ukrajnából, Horvátországból pedig előbb ér az olaj Magyarországra, mint Szlovákiába.Ami pedig a legfurcsább a külkereskedelmi adatokból, hogy az orosz kőolaj kiesésével nemhogy nőtt, hanem még csökkent is a tengeri kőolaj behozatala Magyarországra. Ezt a Mol korábban is elsősorban a pozsonyi finomító számára importálta, mert az csak olyan arányban exportálhat Magyarországon kívüli országokba – elsősorban Csehországba – finomított termékeket, amilyen arányban nem orosz kőolajat dolgoz fel.Pedig az Adria-vezetéket működtető, a Mollal nem éppen baráti viszonyban lévő Janaffebruár 20-án arról számolt be, hogy abban a pillanatban is jelentős mennyiségű nem orosz olajat továbbít a Mol-csoport számára. Továbbá három, szintén nem orosz olajat szállító tanker tart a vezeték kiindulópontjának számító omišalji terminálra, szintén a Mol számára.Február 25-én a vállalat arról írt, hogy éppen zajlik egy szállítmány kirakodása, és további hét, a Mol számára nem orosz olajat szállító tanker tart Omišalj felé, április elejéig várhatóan valamennyi megérkezik.Március 11-én négy kirakodott és öt erre váró tankerről írt a horvát cég, utóbbiak közül háromnak márciusra, kettőnek áprilisra volt ütemezve a kirakodása.Hol az amerikai olaj?Nagy kérdés, hogy ez miért nem látszik az importstatisztikában. Főleg, hogy erre Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója is hivatkozott (pdf, 19. oldal), amikor a társaság április 10-én megtartott közgyűlésén az amerikai olajimportról kérdezték. Úgy fogalmazott, „azt, hogy mi kőolajat pontosan mennyiért vásárolunk, azt soha nem mondjuk (el), azt pedig, hogy kitől, azt pedig nyilvánvalóan lehet látni a vámanyagokból”.Ez a kérdés egyébként annak kapcsán hangzott el, hogy J. D. Vance amerikai alelnök Orbán Viktort támogató kampánylátogatása során bejelentették, hogy 500 millió dollárért vesz a Mol 510 ezer tonna amerikai olajat. Ezt nem cáfolta Hernádi Zsolt, de árnyalta azzal, hogy bár amerikai cégekről van szó, nem mind az Egyesült Államokból érkezik. „Most azt hiszem, május végénél vagyunk az utolsó ebbe a körbe tartozó hajónak a beérkezésétől” – tette hozzá.Ennek azonban szintén nincs nyoma sem a magyar, sem a szlovák külkereskedelmi adatokban, májusban sem.Hamarosan felpöröghet a Dunai FinomítóA Mol Dunai Finomítója évi 8,1 millió tonna kapacitású, amihez körülbelül évi 1,1 millió tonna hazai kitermelésű kőolajat használnak fel. Így teljes kapacitáson havi 550-600 ezer tonna kőolajat kellene importálni, de ennél jóval kevesebb volt az éves termelés, amihez havi 400 ezer körüli import tartozott.Ráadásul a százhalombattai finomító csak a kapacitásának 50-60 százalékán üzemel a 2025. október 20-i tűzeset miatt. Így október óta elég lett volna 250-300 ezer tonna is, az utóbbi hónapokban azonban ennyit sem ért el a behozatal a statisztika szerint. Feltehetően a vállalati és a nemzeti tartalékok felhasználásából fedezték a különbséget.Bár most működik a Barátság vezeték, közben Ukrajna soha nem látott intenzitással támadja az orosz finomítókat és energetikai infrastruktúrát, és Oroszország is nagyon súlyos csapásokat mér Ukrajnára. Egyáltalán nem lenne meglepő, ha a Barátság ismét megsérülne. Nem került le végleg az uniós napirendről az orosz energiahordozókról való teljes leválás sem, ami értelemszerűen a magyar importot is ellehetetlenítené, akár már jövőre.A Dunai Finomító javítása várhatóan befejeződik a mostani negyedévben, ami vélhetően a magyar kőolajimport megugrásával jár majd. Emellett fel kellene tölteni a leapasztott olajtartalékot is, ami szintén importigényes. Az eddigiek alapján a Mol valószínűleg az orosz beszerzést preferálja majd, kérdés, hogy ennek milyenek lesznek a lehetőségei, mire odajutunk.Szerb vezeték: nincs miről beszélni?Ebben a nemzetközi környezetben érdekes kérdés az is, hogy van-e értelme megépíteni a Százhalombattát Szerbiával összekötő olajvezetéket, amit még az előző kormány jelentett be. Szijjártó Péter külügyminiszter ennek költségét 130 milliárd forintra becsülte.Ez a vezeték azt szolgálná, hogy Szerbia olajfinomítóját el lehessen látni vezetékes orosz olajjal, ne kelljen feltétlenül a Janafon keresztül vásárolni alapanyagot. Csakhogy az uniós törekvések ennek is keresztbe tehetnek. Ráadásul a kis mennyiség miatt drága lenne a vezeték használata: évi 7-8 milliárd forint díjat kellene csak a beruházás értékére (az amortizáció miatt) beszedni.Az sem tiszta, ki fizetné a beruházást: a költségvetésben nincs nyoma, hogy az állam, Hernádi Zsolt pedig az áprilisi közgyűlésen kitért a konkrét válasz elől. Válaszából inkább az olvasható ki, hogy nem a Mol fizeti: „az, hogy a Mol fogja csinálni, az nem jelenti, hogy a Mol fogja finanszírozni, ezt szeretném aláhúzni. Ennél tovább nem is megyek, mert nincs miről beszélni, mert nem írtunk még alá semmilyen szerződést.”A szerb kormány honlapján elérhető együttműködési megállapodásról beszámoló hír egyértelműen a Molt nevezi meg a magyar megvalósítónak. Egyelőre itthon csak egy jogszabálytervezetet találni, ami kiemelt beruházássá minősítené a beruházást, de úgy látszik, ezt már nem szavazta meg a Fidesz. Egyelőre azt látni, hogy csak szándéknyilatkozat született, érdemi megállapodást nem is írhattak alá az országok, cégek.Ebben talán az hozhatna előrelépést, ha a Molnak sikerülne végre megszereznie a NIS, a szerb olajvállalat többségi részesedését. Ebben volt is némi előrelépés, de az üzlet véglegesítése továbbra sem tűnik biztosnak.