Számos vizsgálatot végeztek már a kutatók azzal kapcsolatban, hogy mi állhat a 100 éves kort megérő emberek hosszú élete mögött. Ezek alapján kirajzolódott, hogy a táplálkozás, a testmozgás és a társas interakciók is nagy szerepet játszanak ebben, ám egyre inkább úgy tűnik, hogy ennél mélyebbre is lehet menni az okok keresésében.Egy, a Szardínián élő emberekkel végzett vizsgálat során az olasz Cagliari Egyetem tudósai arra jutottak, hogy egy másik figyelmen kívül hagyott tényező is ugyanolyan fontos lehet, mint a fent felsoroltak. Mint ismert, Szardínia a világ egyik Kék Zónája, ahol az emberek nagyobb eséllyel érik el a 100 éves kort, mint a világ más részein.A kutatók szerint a kirakós fent említett hiányzó darabja maga a személyiség lehet – írja a Science Alert.A tudósok mindezt azzal magyarázzák, hogy a személyiség befolyásolja, hogyan reagál az ember a kihívásokra és hogyan viszonyul a körülötte lévő világhoz, segítve formálni azokat a szokásokat és viselkedéseket, amelyek idős korban is segítenek aktív életét élni. https://hvg.hu/tudomany/20260205_genetika-szerepe-az-elettartamban-longevityMaria Chiara Fastame, az egyetem pszichológusa és csapata azt igyekezett kideríteni, hogy a személyiségjegyek összefüggésben állnak-e a pszichológiai jólléttel és az egészséggel kapcsolatos életminőséggel (HRQoL). Ez egy olyan mérőszám, amely mind a fizikai, mind a mentális egészséget méri.A korábbi vizsgálatok – köztük Fastame kutatása is – azt mutatta ki, hogy a Kék Zónákban élők magasabb pontszámokat értek el olyan tulajdonságokban, mint a rugalmasság, a pszichológiai jóllét és az optimizmus, ugyanakkor a személyiséggel kapcsolatos részletesebb vizsgálatot eddig nem végeztek.A kutatók ugyanakkor előzetesen úgy vélték, hogy az adaptívabb személyiségjegyek jobb HRQoL-lel járhatnak együtt. Úgy számoltak, hogy ezek az ilyen tulajdonságokkal rendelkező embereknek magasabb a pszichológiai jólléte, és több időt töltenek a hobbijaikkal, mint más, nem a Kék Zónában élő embertársuk.A vizsgálatot 125, 71 és 101 év közötti felnőttön végezték. Közülük 55-en a Kék Zónában, 70-en pedig egy közeli, a Kék Zónán kívüli közösségben éltek. A választás azért erre a két közösségre esett, mert társadalmi-gazdasági és kulturális hátterük nagyon hasonló, és ugyanahhoz az ingyenes egészségügyi ellátáshoz férnek hozzá.Minden résztvevőnek egy sor tesztet kellett kitöltenie, emellett interjúztatták is őket, hogy felmérjék a mentális és fizikai egészségüket, életmódjukat – mivel töltik a szabadidejüket, mi a hobbijuk –, valamint meghatározzák, hogy az öt nagy személyiségjegy – nyitottság, lelkiismeretesség, extraverzió, barátságosság és neuroticizmus – közül melyik illik rájuk. https://hvg.hu/tudomany/20231130_hosszu_elet_titka_egeszseges_elet_belrendszer_emesztorendszer_belbakteriumKiderült, a Kék Zónában élő emberek egészséggel kapcsolatos életminősége nem kapott szignifikánsabb magasabb pontszámot, mint a kontrollcsoport tagjai, ugyanakkor sokkal nyitottabbak voltak a társaikhoz képest.Ez azt jelenti, hogy sokkal jobban érdekelte őket a tanulás, valamint hajlandóak voltak új ötleteken gondolkodni és új dolgokat kipróbálni.Az is kiderült, hogy a Kék Zóna lakóinak megküzdési készsége jobb volt, mint a zónán kívül élőké, emellett pedig az érzelmi kompetenciájuk is magasabb volt, és több időt töltöttek a mentális vagy fizikai stimulációval járó szabadidős tevékenységekkel. Az eredményeket az International Journal of Applied Positive Psychology című tudományos lapban közölték.A kutatók úgy vélik, a személyiségnek nincs közvetlen hatása arra, hogy meddig él valaki, arra viszont igen, hogy az adott személy hogyan éli az életét. Márpedig ez utóbbi már komoly hatással lehet az élettartamra is.Mivel a minta alapvetően kicsi, és csak a világ egy pici szegletén végezték el a vizsgálatot, ráadásul az megfigyelésen alapszik, így azt nem tudja kimutatni, hogy egy adott személyiség mennyire járul hozzá az egészséges öregedéshez.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.