A legsúlyosabb fejlemény, hogy a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé viszi a magyar árréskorlátozási rendszert. Brüsszel szerint a kormány által bevezetett, egyes élelmiszerekre és drogériai termékekre alkalmazott kötelező árrésplafon aránytalanul sújtja a Magyarországon működő, jellemzően külföldi tulajdonú kereskedelmi vállalkozásokat. A Bizottság álláspontja szerint a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a kereskedők fedezzék működési költségeiket, ezért veszteséges értékesítésre kényszerítheti őket, ami sérti a letelepedés szabadságát és a szolgáltatási irányelvet. Mivel Budapest a Bizottság szerint nem módosította érdemben a szabályokat, az ügy immár az uniós bíróság elé kerül. https://hvg.hu/kkv/20260629_arrestop-kivezetese-oksz-penzugyminiszteriumA csomag része, hogy bírósági ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt indult újabb eljárás a magyar építőanyag-kitermelést terhelő pótbányajáradék ügyében. Az Európai Unió Bírósága már 2026 januárjában kimondta, hogy a szabályozás sérti a letelepedés szabadságát, mert elsősorban más tagállamok vállalkozásait sújtja. A Bizottság szerint Magyarország ennek ellenére gyakorlatilag változatlan formában fenntartotta a rendszert, csupán más jogszabályba helyezte át azt. Emiatt Brüsszel immár pénzügyi szankciók kiszabását is megalapozó, úgynevezett 260. cikk szerinti eljárást indított.A Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, mert álláspontja szerint az állami tulajdonú OFFI Zrt. kizárólagos jogosultsága a hivatalos hiteles fordításokra indokolatlanul korlátozza a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát. A Bizottság kifogásolja azt is, hogy Magyarország a 2009 óta hatályos uniós szolgáltatási irányelv elfogadása után tovább bővítette az OFFI monopóliumát, és egyes intézkedéseket be sem jelentett Brüsszelnek. Ha a magyar válasz nem lesz kielégítő, az ügy szintén bíróság elé kerülhet.A Bizottság külön eljárást indított a bányászati koncessziók odaítélése miatt is. Egy újabb felszólító levél szerint Magyarország egy homok- és kavicsbányákra vonatkozó, határozatlan időre szóló szerződést olyan eljárásban ítélt oda, amely nem biztosította az átláthatóságot és az egyenlő bánásmódot, hanem egy meghatározott gazdasági szereplőnek kedvezett. Brüsszel szerint ez sérti az uniós alapszerződés letelepedési szabadságra vonatkozó rendelkezéseit. https://hvg.hu/kkv/20251009_Szijj-laszlo-duna-aszfalt-utepites-banyaszatKörnyezetvédelmi területen is új kifogások érték Magyarországot. A Bizottság szerint Magyarország nem megfelelően ültette át az ivóvíz-minőségről szóló uniós irányelvet. A kifogások között szerepel, hogy a hazai szabályozás nem biztosít megfelelő minimumkövetelményeket az ivóvíz minőségére, hiányos az előírt vizsgálati rendszer, nem teljes körűek az intézkedések a határértékek túllépése esetén, valamint nem megfelelő az ólomkockázatok kezelésére vonatkozó szabályozás.Hulladékgazdálkodási ügyben a Bizottság már eggyel előrébb lépett:Magyarország indokolással ellátott véleményt kapott, mert a rendelkezésre álló adatok szerint továbbra sem teljesíti a települési hulladék újrahasznosítására vonatkozó uniós célokat. A kifogások szerint az ország nem érte el az 50 százalékos újrahasznosítási arányt, emellett az üveg csomagolási hulladékok újrafeldolgozására előírt célérték sem teljesült. Ha két hónapon belül nem történik előrelépés, a Bizottság ezt az ügyet is az Európai Unió Bírósága elé viheti.A belső piac működésével összefüggésben Magyarország egy tizenegy tagállamot érintő eljárásban is szerepel. A Bizottság szerint a hazai szabályozás indokolatlan engedélyezési és tanúsítási kötelezettségeket ír elő a megújulóenergia-berendezések telepítői, valamint egyes építőipari szolgáltatók számára. Brüsszel szerint ezek a követelmények akadályozzák a szolgáltatók határon átnyúló működését, széttagolják az egységes piacot, és a kevésbé korlátozó ellenőrzési módszerek helyett szükségtelen piacra lépési akadályokat teremtenek.Szociálpolitikai területen is új eljárás indult Magyarország ellen. A Bizottság szerint a magyar munkajogi szabályozás több ponton nem felel meg az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló uniós irányelvnek. A jogszabály célja, hogy minden munkavállaló előre megismerhesse munkaviszonyának alapvető feltételeit, valamint védelmet biztosítson a kiszámíthatatlan foglalkoztatási gyakorlatokkal szemben.