Egyetlen hónap alatt 424 milliárd forintos többletet sikerült összehozni az államháztartás központi alrendszerében – közölte a Pénzügyminisztérium a júniusi adatot. Tavaly ilyenkor is többlettel, de a mostaninál jóval kisebbel, 27 milliárd forint pluszban zártuk a júniust.Az új kormány hivatali ideje alatt eddig mindkét hónapot többlettel zárta a költségvetés. Májusban 43,5 milliárdos volt a többlet, júniusban majdnem tízszer ekkora. Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy az Orbán-kormány gyakorlatilag teljesen kiürítve adta át az államkasszát, április végére az éves hiánycél 91 százaléka, 3850 milliárd forint összejött már.Olyan szempontból nem csoda a hiány drasztikus csökkenése, hogy Magyar Péter már a miniszterelnöki eskütétele után, amikor az új kormányának tagjai hivatalba sem léphettek, kiadta az utasítást az előző kormánytól pár napra megmaradt minisztereknek, hogy ne vállaljanak új kötelezettségeket. Amikor pedig a Tisza Párt miniszterei átvették a munkát, akkor minden tárca kiadásaira vétójogot kapott Kármán András pénzügyminiszter.Így is hatalmas a lyuk az államkasszánÍgy aztán az első fél év végén a központi alrendszernek – ami az önkormányzatok nélkül számolt mutatót jelenti – 3382 milliárd forintos a hiánya, ez a költségvetési törvényben szereplő 4218 milliárd forintos éves célnak a 80,2 százaléka. Az Orbán-kormány szóban 5445 milliárdosra módosította a tervet, annak még csak a 62 százalékánál járunk, de a kormányváltás után Magyar Péter már arról beszélt, hogy valójában az elődei hamis számokat mondtak be, az EU-pénzek nélkül az eredeti terv több, mint duplája is lehetne a hiány. Áprilisban történelmi szintű magasságokban járt a hiány, még úgy is, hogy hagyományosan az év elején nagyobb a hiányszám, mert a 13. havi nyugdíj és az állampapírok hozamainak kifizetése akkor terheli a költségvetést – van honnan javítani.Ami a részleteket illeti:a központi költségvetés 3271 milliárd forintos hiányt,az elkülönített állami pénzalapok 103,4 milliárd forintos többletet,a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 214,6 milliárd forintos hiányt mutattak június utolsó napján.Még nyögjük az év eleji osztogatástA részletes adatokat hagyományosan pár héttel később teszik csak közzé, de az első gyorsjelentésből már megismerhettünk néhány számot. A PM azt közölte: az első hat hónapban 6 százalékkal több adó és járulék érkezett be a központi alrendszerbe, mint tavaly ilyenkor.Júniusban a pénzügyi szervezetek befizetései 120,7 milliárd forinttal haladták meg a tavaly júniusi szintet az adóemelés miatt. Az áfabevételek 178,1 milliárd forinttal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, ezt részben a forgalom élénkülése, részben a dohánytermékek jövedéki adójának év eleji emelése okoztak. A bérek utáni közterhekből pedig közel 625 milliárd forinttal több folyt be a fizetésemelések és az egyszeri kifizetésekhez kapcsolódó befizetések miatt.A PM azt is bemutatta, hogy az év első felében állami beruházásokra a tavaly olyankorinál 100 milliárd forinttal több pénzt, 346 milliárdot költöttek, a növekedést elsősorban az útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetések okozzák. A lakástámogatásokra idén fordított 255,6 milliárd forint összegű költségvetési kiadás is jelentősen meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét – tette hozzá a PM. De az 57. heti nyugdíj is megterhelte a költségvetést. Azt pedig már a korábbi hónapok részletes jelentéseiből tudjuk, hogy a választási osztogatás miatt a kiadási oldal csúszott meg az év első hónapjaiban.Kármán András a nyár végére ígérte azt, hogy az új kormány teljesen átnézi és átdolgozza a 2026 megmaradt részére szóló büdzsét, akkor mutatják majd be a pótköltségvetést. Az egyelőre nem világos, hogy milyen hiánycéllal írják majd ezt meg, Magyar Péter GDP-arányosan először 6,8 százalékos célról beszélt, majd ezt arra változtatta, hogy az átvilágítások után kiderült, olyan aknákat hagyott a Fidesz, hogy a 8 százalékot is meghaladhatná a hiány az EU-pénzek nélkül, de még az uniós pénzekkel együtt is 7 százalék fölötti lehet. (Az Orbán-kormány először 2,9 százalékot ígért, aztán ezt módosította előtt 3,5-re, utána 3,7-re, majd 5-re.) Ronthatja a helyzetet az is, ha a GDP-növekedésünk az eredetileg tervezettnél kisebb lesz, hiszen a hiánymutatót GDP-arányosan számolják. A költségvetést a Fidesz 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel tervezte meg, ezt gyakorlatilag biztos, hogy nem sikerül elérni, a mostani becslések szerint valószínűleg 2 százalék alatti bővülés jöhet össze.