Fotó: Ludovic Marin / AFPÚjabb jelentős lépést tesz Montenegró az uniós tagság felé azzal, hogy ma a várakozások szerint a parlament kulcsfontosságú kiegészítéseket szavaz meg az alkotmányhoz.A módosítások a bírói függetlenséget és a jogállamisági kereteket erősítik meg, és ahhoz kellenek, hogy az ország le tudjon zárni két újabb csatlakozási fejezetet.Előzmények: a tagjelölt államok közül Montenegró jár a legközelebb ahhoz, hogy hamarosan, a tervek szerint 2028-ban bekerüljön az Európai Unióba, de ehhez ideális esetben az összes csatlakozási fejezetet le kellene zárnia még 2026 végéig.A podgoricai kormány és az ellenzék azonban az alkotmánymódosítás kérdésében sokáig nem tudott megegyezni, a felek között végül uniós és nemzetközi szervezetek közvetítettek.Montenegró 2008-ban adta be a csatlakozási kérelmét, 2011-ben lett tagjelölt, és a 33 csatlakozási fejezet közül mára 17-et lezárt.A lakosság 76 százaléka támogatja a csatlakozást, az országnak nincs saját pénzneme, 2002 óta az eurót használja egyoldalú döntéssel, az Európai Központi Bank érdemi ellenvetése nélkül.Felülnézet: az Unió soros elnökségét 2027 második felében betöltő Görögország a napokban jelezte, azon dolgozik majd, hogy legalább egy balkáni tagjelölt ország 2028-ban biztosan csatlakozzon, erre valójában csak Montenegrónak van reális esélye.A Euronews értesülései szerint azonban az Európai Bizottság módosítaná a tagfelvételi eljárást az Orbán-kormányok alatt előfordult magyar problémák kivédésére, és ennek Montenegró lehet a kísérleti terepe.Fokozatossá tennék a teljes jogú taggá válást, az új tagokkal szemben a jelenleginél sokkal erősebb biztonsági garanciákat (például a támogatások vagy a szavazati jog automatikus felfüggesztésének lehetőségét) építenék be arra az esetre, ha jogállamisági problémák merülnek fel.A javaslatot októberben vinnék az Európai Tanács elé, de korántsem biztos, hogy a tagállamok egyöntetűen támogatni fogják, mert a tagok eddigi egyenlő jogait rúgnák fel, másrészt Montenegrónak pont azt üzennék, hogy megbüntetik, mert jól teljesít.Tágabb kontextus: az EU-nak jelenleg kilenc hivatalos tagjelöltje van, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Georgia, Moldova, Montenegró, Szerbia, Törökország és Ukrajna, de Montenegró mellett csak Albániával folynak előrehaladott tárgyalások a belépésről.Izland 2009-ben kérte a felvételét, de 2015-re a tárgyalások megakadtak, és csak nemrég vették újra elő a kérdést, idén augusztus 29-én népszavazást tartanak arról, hogy folytassák-e a felvételi eljárást.Az ország gazdaságilag erősen kötődik az EU-hoz, részese az Európai Gazdasági Térségnek és a schengeni övezetnek is, és a csatlakozási követelmények szinte mindegyikének könnyen meg tudna felelni.A csatlakozás komolyabban elsősorban azóta merült fel, amióta Donald Trump amerikai elnök felborította a korábbi globális kereskedelmi alapokat, illetve Grönland megszerzését tűzte ki célul, olykor összekeverve a szigetet Izlanddal.Az izlandi népszavazás bejelentése kapcsán Norvégiában is mozgolódni kezdtek az EU-csatlakozás-pártiak, azzal érvelve, hogy az országban utoljára 1994-ben szavaztak a témáról, amikor még egészen más volt az EU és a globális helyzet is.
A magyar példa miatt nehezedhet a legjobban álló EU-tagjelölt csatlakozása
Az új tagokkal szemben komolyabb demokratikus és jogállamisági garanciákat építenének be az Orbán-effektus megelőzésére.







