A HVG június 25-én megjelent számában a Kréta 2.0 koncepció egyik készítőjével, Bayrak Yusuf ügyvezetővel, valamint a projektben részt vevő szakemberekkel – köztük Kabai Dalma projektmenedzserrel és Szappanos Tünde klinikai szakpszichológussal – beszélgettek, akik szerint a jelenlegi rendszer elsősorban adminisztratív feladatokat lát el, miközben kevéssé segíti a tanulókat. Úgy vélik, a mai Z- és alfa-generáció számára már nem elég egy olyan felület, ahol elsősorban jegyeket és hiányzásokat lehet nyomon követni.A fejlesztési javaslat egyik legfontosabb eleme a mesterséges intelligencia integrálása. Az elképzelés szerint az AI a tanuló korábbi eredményei alapján személyre szabott visszajelzéseket adhatna, és segíthetne felismerni azokat a tanulási szokásokat, amelyek jobb teljesítményhez vezetnek.Ha az AI a diák elért sikerét konkrét viselkedésekhez köti, például a házi feladatok rendszeres elkészítéséhez, a diák könnyebben láthatja, hogy az az eredményeire hatással van. Ez támogathatja azt az attitűdöt, hogy ”a sikereimért én is tehetek” – nyilatkozta Szappanos Tünde klinikai szakpszichológus.A koncepció készítői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy egy ilyen rendszer kialakítása komoly pszichológiai és szakmai előkészítést igényelne. A tervek szerint a KRÉTA egy beépített üzenetküldő funkciót is kapna, amelyen keresztül a pedagógusok, a szülők és a diákok biztonságosan tudnának kommunikálni egymással.A koncepció egyik kidolgozója, Bayrak Yusuf szerint jelenleg a tanárok szülőkkel való kapcsolattartása egyfajta láthatatlan „időpióca”, amely sokszor a magánszférát sem tartja tiszteletben. Ugyanis a Facebookon és egyéb chatfelületeken létrejövő csoportokban jellemzően mindenki a személyes fiókjával van jelen.A fejlesztők úgy látják, egy egyszerű chatfunkció is jelentősen csökkenthetné a pedagógusokra nehezedő adminisztratív terheket, miközben átláthatóbbá tenné a kommunikációt.A jelenlegi rendszer sok kritikát kapA HVG cikkében felidézi, hogy a KRÉTA működését évek óta számos kritika éri. Pedagógusok rendszeresen számolnak be lassulásokról, leállásokról és nehézkes használatról, a rendszert működtető céget pedig a 2022-es hackertámadás után adatvédelmi bírsággal is sújtották.A Kréta 2.0 koncepció kidolgozói szerint ugyanakkor a rendszer korszerűsítése nem jelentene megoldhatatlan feladatot.Viszonylag egyszerű fejlesztéssel, minimális energiabefektetéssel tudnánk 2,4 millió ember mindennapjait jobbá tenni– fogalmazott Bayrak Yusuf.Az új technológiai miniszter, Tanács Zoltán már miniszterjelölti meghallgatásán arról beszélt, hogy problémának tartja a KRÉTA monopolhelyzetét. A célja az lenne, hogy a jövőben több szolgáltató is fejleszthessen hasonló rendszereket, így verseny alakuljon ki az oktatási digitális platformok piacán.Korábban már született kezdeményezés egy felhasználóbarátabb KRÉTA létrehozására. Az e-Szivacs nevű, nem hivatalos alkalmazást még 2019-ben egy 18 éves magyar diák fejlesztette, miután sok felhasználó elégedetlen volt a KRÉTA lassú működésével és hibáival. Az alkalmazás ugyan a hivatalos rendszer adatait használta, de modernebb felületet és több olyan funkciót kínált, amelyet a felhasználók hiányoltak a KRÉTA-ból – például a nagycsaládos szülők egyszerre több gyermek adatait is kezelhették benne. Az e-Szivacs rövid idő alatt népszerűvé vált, működését azonban később adatbiztonsági okokra hivatkozva megszüntették.Óriási pénznyelő a Kréta, mégis rengeteg a probléma tanévkezdéskorIsmét akadozik az évente több milliárd forintból fenntartott KRÉTA-rendszer. Számos óvodai intézményvezető kereste meg szerkesztőségünket azzal a problémával, hogy az oviKRÉTA felületén nem tudnak új adminisztrátort hozzáadni, a hibabejelentésekre pedig nem érkezik válasz az ügyfélszolgálattól.