A német ügyészség szerint Kijev rendelte el az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat gázvezeték felrobbantását 2022-ben – írja a The Guardian.A Balti-tenger mélyén elkövetett szabotázsakció egyik gyanúsítottját – akit Szerhij Kuznyecov néven azonosítottak – tavaly augusztusban tartóztatták le Olaszországban. A férfit novemberben adták át Németországnak, ahol most emeltek ellene vádat.A német szövetségi ügyészség Kuznyecovot polgári célpont elleni támadással, valamint robbanás okozásával és a közszolgáltatások megzavarásával vádolta meg.A hivatal kiemelte, hogy Kuznyecov – aki akkor az ukrán hadsereg tisztje volt – más katonákkal együtt „az ukrán állami hatóságok parancsára” dolgozta ki az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékek megsemmisítésére irányuló tervet, miután 2022 februárjában Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.Akkoriban az Északi Áramlat 1-es gázvezetéke az orosz gázexport számára létfontosságú útvonal volt Európába, a 2-es gázvezeték viszont még nem üzemelt.A cél az volt, hogy véglegesen leállítsák a gázszállítást a gázvezetékeken keresztül, és megakadályozzák, hogy Oroszország a földgázkereskedelemből származó bevételeket háborús erőfeszítéseinek finanszírozására fordítsa– közölték az ügyészek.A vádirat szerint „a vádlott vezetése alatt” egy csoport alakult a terv végrehajtására, amely hivatásos búvárokból, egy hajóskapitányból és egy robbanószer-szakértőből állt. Kuznyecov 2022. szeptember 4-én hamis ukrán útlevéllel lépett be Németországba Lengyelországon keresztül. Röviddel ezután a csoport többi tagjával együtt felszállt egy hajóra, amelyet hamis okmányokkal béreltek ki egy rostocki német cégtől.A hajóval Kuznyecov és bűntársai nagy mennyiségű robbanóanyagot szállítottak a dán Bornholm-sziget közelében található helyszínre, ahol a csoport „időzítővel ellátott robbanószerkezeteket helyezett el a tengerfenéken futó gázvezetékeken”. A szerkezetek szeptember 26-án robbantak fel, súlyos károkat okozva a két gázvezetékben, és rekordmennyiségű metánt bocsátva ki a légkörbe.„Az incidens előtt az Északi Áramlat 1 Németország éves földgázszükségletének körülbelül felét szállította az energiatermeléshez” – közölte a vádhatóság.A német jog szerint a polgári célpontok ellen irányuló támadás háborús bűncselekménynek minősül, amelyért legalább három év, kevésbé súlyos esetekben pedig egy év szabadságvesztés szabható ki.Az ügy tárgyalását várhatóan ősszel tartják Hamburgban. https://hvg.hu/vilag/20260219_eszaki-aramlat-robbantas-ukrajna-usa-cia-titkosszolgalatNyitókép: AFP / Danish Defence