Vasbetonból vasbetonba – ez lehetett volna az Alkotmánybíróság költözésének szlogenje, de a testület végül a Tisza-kormány döntése alapján nem költözik a jelenlegi, a ‘70-es évek elején épült Donáti utcai épületéből az 50 évvel később szintén vasbetonból épült, de süttői mészkőbe és márványba burkolt József főhercegi palotába a Várba. Ha a költözés megvalósult volna, akkor térben alig egy kilométert kellett volna utazni a két helyszín között, időben viszont sokkal többet:a budai várnegyedet historizáló-vasbeton stílusban újraálmodó Orbán-kormány az Alkotmánybíróságot egy, az 1906-os állapotot idéző makettépületben helyezte volna el.A József főhercegi palota külső és belső látványterveiNemzeti Hauszmann ProgramUgyan a várnegyed rekonstrukcióját célzó Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori József főhercegi palota újjáépítése már 2021-ben elkezdődött, akkor még nem tudták, hogy a mintegy 9000 négyzetméter alapterületű ingatlannal mit kezdjenek majd, ha elkészül. Azt tervezték, hogy a nagyközönség által is látogatható rendezvényhelyszín lesz, de lesz benne modern irodaszárny is. Utóbbiról csak 2023-ra döntötték el, hogy az Alkotmánybíróság használná majd, vagyis ide költöztetik a testületet és a hivatalt.A költözést előbb 2026-ra, majd 2027-re tervezték, de az Orbán-kormány inkább biztosra ment és egy 2025 végi törvénymódosításkor csak 2028. január 1-i határidővel írták át a jogszabályban az Alkotmánybíróság székhelyét. Most majd megint át kell írni, mert mint azt a Tisza-kormány eldöntötte, felülvizsgálják a Hauszmann-programot, a folyamatban lévő beruházásokat, de azt már előre, kormányhatározatban rögzítették, hogy a kabinet az Alkotmánybíróság költözését nem támogatja.Az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyből értesült arról, hogy a kormány nem támogatja az Alkotmánybíróság József főhercegi palotába költözését– ezt már az Alkotmánybíróság közölte a HVG-vel, amikor a döntés kommentálását kértük. Válaszukban emlékeztettek a már említett jogszabályra, hogy a testület törvényes székhelye ugyanakkor 2028. január 1-től mégiscsak a Szent György tér 4. szám alatti József főhercegi palota. Ezt törvénymódosítással addig persze átírhatják, de akár így is hagyhatják, hibásan. Volt már erre példa: Az Alkotmánybíróság törvényes székhelye 23 éven át olyan helyszín volt, ahol a testület valójában soha nem működött.Az Alkotmánybíróság határozathirdető terme a Donáti utcai székhelyenTúry GergelyA rendszerváltáskor, az Alkotmánybíróság létrejöttekor törvényben rögzítették, hogy a testület székhelye Esztergom, de ez szimbolikus maradt, mivel a bírák kezdettől a főváros XIII. kerületében, a Váci úton, az egykori MSZMP pártháznak épült szocreál irodaházban dolgoztak – itt hirdették ki 1990 őszén híres határozatukat a halálbüntetés eltörléséről. Később felmerült, hogy ténylegesen is költözzenek Esztergomba, a város – felújítási kötelezettséggel – rendelkezésükre is bocsátotta a helyi Sándor-palotát.Csakhogy a kétszintes, barokk stílusú esztergomi palota felújítására sose kapott pénzt az államtól a testület, így az alkotmánybírák ott sosem, és a városban is csak egyszer üléseztek 1990-ben,valamint 15 évvel később, 2005-ben is rövid látogatást tettek a városban, amikor beiktatták hivatalába az Aranybulla előtt Bihari Mihály elnököt. Esztergom tehát sosem volt ténylegesen az Alkotmánybíróság otthona, ennek ellenére 2012-ig, az új Alaptörvény hatályba lépéséig ez volt a hivatalos székhely, majd ismét Budapest lett.Az Alkotmánybíróság számára kiszemelt romos esztergomi Sándor palota 35 éves az Alkotmánybíróság c. könyvKözben a fővároson belül a testület már régen, 1994 nyarán új épületbe költözött. Az Alkotmánybíróság az I. kerületi Donáti utcában kapta meg – jelentős átalakítás és felújítás után – az eredetileg a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) számára a ‘70- es években épült többszintes, vasbeton irodaházat, ahol azóta is működik a testület. Az itteni, földszinti nagyterem képe sokaknak ismerős lehet az elmúlt évtizedekből nyilvános határozathirdetések helyszíneként.Az újabb költözés lefújása apropóján a HVG azt is megkérdezte az Alkotmánybíróságtól, hogy az elmúlt években, amikor a testület költözésére készültek, az áttelepülés előkészítésére, tervezésére mennyi pénzt és milyen formában (tanulmányok, tervek, szakértői anyagok, esetleges eszközbeszerzések) költöttek el, de azt válaszolták, hogy mivel „az Alkotmánybíróság nem volt beruházója az építési beruházásnak, sem tervezési, sem előkészítési költségek nem merültek fel”. Az Alkotmánybíróság teljes ülése 2023-ban, az elnök Sulyok Tamás35 éves az Alkotmánybíróság c. könyvArra is kíváncsiak voltunk, hogy a Donáti utcában adottak-e az Alkotmánybíróság működésének feltételei, esetleg indokolt-e az ingatlanon állagmegóvási, felújítási, munkákat elvégezni, de a testülettől azt a választ kaptuk, hogy az épület „az eddigi folyamatos felújítások és karbantartások miatt alkalmas a feladat ellátására”, jövőbeni beruházási tervek pedig nem készültek. A Donáti utcai épületen átfogó, komolyabb felújítási munkákat 2019-2020 fordulóján végeztek amúgy, 556 millió forintért.Ha a végül meghiúsult költözés miatt az Alkotmánybíróságnál nem, máshol nagyon is felmerültek tervezési és beruházási költségek. A HVG nemrég írt részletesen a Nemzeti Hauszmann Program felülvizsgálatáról, a Várban jelenleg is zajló munkálatokról, és arról, hogy mennyi lesz a kívülről amúgy már kész, belül még üres József főhercegi palota újjáépítésének végösszege. A számla vége várhatóan megközelíti a 100 milliárd forintot, de ebbe beletartozik a kapcsolódó díszkert és egykori istálló visszaépítése is. https://hvg.hu/360/20260630_ime-a-varnegyed-tervei-ahogy-orban-viktor-a-betonba-ontott-szazmilliardokat-elkepzelteA palota, a neoreneszánsz kert és az istálló újjáépítése jelenleg úgy áll, hogy a süttői mészkő díszburkolattal borított homlokzat elkészült, az ablakokat beépítették, de a belső terek még nincsenek véglegesen kialakítva. A terv az volt, hogy belül a modern irodaházi részek mellett egy az egyben lemásolják József Károly főhercegnek a korábbi Teleki-palota átépítésével, 1906-ra, historizáló stílusban elkészült palotájának carrarai márvánnyal borított díszlépcsőházát, báltermét és impozáns üvegtetőjét is.A palota főlépcsőháza fénykorában, a háború után, most és látványtervenHVGA most vasbetonból újjáépített palota eredetijének érdekessége, hogy Korb Flórisés Giergl Kálmán tervei alapján, 120 évvel ezelőtt olyan merész technikai újítással épült, mint az úgynevezett Hennebique-rendszerű vasbeton, amit Magyarországon itt alkalmaztak először, később pedig a Zeneakadémiánál. A palota a Habsburgok nádori ágának otthona lett, József főhercegtől halála után fia, József Ágost főherceg örökölte, aki itt is lakott családjával 1944-ig. Előtte, 1942-ben a palotában keresztelték meg az építtető főherceg dédunokáját, Habsburg-Lotharingiai Mihályt, aki ma már ismét Magyarországon él, és az újjápített palota bokrétaünnepen is részt vett, de úgy is ismert, mint Lázár János exminiszter vadásztársa és egykori üzlettársa.Az eredeti palota a II. világháborúban megsérült ugyan, de nem jelentősen, utána évtizedekig használták különböző célokra, például munkásszálló is működött benne. Végül azután bontották le, hogy 1967-ben egy tűzoltósági oktatófilm kedvéért felgyújtották. A tűzben súlyosan megrongálódott épület bontása az építésekor különlegességnek számító vasbeton szerkezet ellenállása miatt elakadt, és a palotát végül 1968-ban robbantással tették a földdel egyenlővé.Nyitóképünkön a József főhercegi palota homlokzata. Fotó: Nemzeti Hauszmann Program