A magyar közbeszerzési rendszer ma nem leszorítja, hanem felhajtja az árakat: a túlárazás nem alkalmi hiba, hanem a rendszer lényege – erre jutott az Integritás Hatóság (IH) abban a háromszáz oldalas jelentésben, amelyet szerdán mutatott be. A dokumentum kitér a központi beszerző szervek visszásságaira, beleértve a Nemzeti Kommunikációs Hivatal keretszerződéseit is. A hatóság arra jutott, a magyar közbeszerzési rendszer ma már nem képes betölteni az alapvető célját, ezért átfogó reformra szorul.A verseny sok helyen csak színjáték: összeszokott cégek pályáznak ugyanazokon a tendereken, jellemzően ugyanabban a szereposztásban, és visszatérően ugyanazok a szereplők nyernek. Eközben a legnagyobb állami beszerzők – amelyek öt év alatt több mint 3700 milliárd forintnyi közbeszerzést bonyolítottak – a hatóság egyeztetési kezdeményezéseire érdemben nem reagáltak – írták. https://hvg.hu/kkv/20260626_16-ev-alatt-tobb-mint-8400-milliard-forint-kozbeszerzest-nyertek-a-ner-es-cegek„A túlárazás azért is rendszerszintű, mert a pályázók árait egy »becsült értékhez« mérik, de a szabályok nem követelik meg, hogy ez valódi piaci összehasonlításon alapuljon. A korábbi szerződések árát referenciapontként használják az eljárásokban, ami konzerválja a magas árszintet, és azt eredményezi, hogy a magyar állam a piaci szintnél jellemzően többet fizet az adott szolgáltatásokért” – közölte az IH.Az elemzés szerint a túlárazás az elmúlt években az építési beruházásoknál volt a legnagyobb, a második helyen a kőolajtermékek és az energiaforrások álltak, vagyis a túlárazás az állam egyik legnagyobb kiadási tételét, az energiabeszerzéseket is érdemben érinti. https://hvg.hu/360/20260622_4ig-5000-milliard-titkositott-kozbeszerzes-valasztasA dokumentumban írtak szerint a verseny kiiktatására kifinomult módszerek működnek: a kiíró indokolatlanul összevon több beszerzést, hogy csak a nagy cégek tudjanak pályázni, vagy épp szétdarabolja azt, hogy ne kelljen nyílt pályázatot tartani. Irreleváns műszaki feltételeket szab, vagy úgy állítja össze a feltételeket, hogy azoknak csak egyetlen pályázó feleljen meg. A számok az IH szerint ezt alátámasztják: az egyajánlatos – vagyis verseny nélkül lezárt – eljárások aránya egy átmeneti csökkenés után tavaly ismét emelkedett, 19,6 százalékra. A teljes közbeszerzési állomány 3 százaléka (309,5 milliárd forint) mögött átláthatatlan, magántőkealapokhoz köthető tulajdonosi kör áll, és ez az összeg évről évre nő.A vizsgálat során arra jutottak, hogy a legnagyobb állami beszerzések egy része egyszerűen nem látható a nyilvánosság számára. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság legnagyobb tételei – a közszféra energiaellátása, gépjárművei, bútorai, utazásszervezése – meg sem jelennek a nyilvános közbeszerzési felületen, ami sérti a nyilvánosságra vonatkozó jogszabályi előírást. Az érintett szerződések becsült értéke energia nélkül is meghaladja az 500 milliárd forintot, energiával együtt akár ennek négy-ötszöröse is lehet.Írtak a kormányzati kommunikációs piacról is, amely szerintük szinte teljesen bezárult: az állami szervek reklámra, médiatervezésre, rendezvényre lényegében csak a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül szerződhettek, amelynek legnagyobb szerződései egyetlen cégcsoporttal köttettek. Ezek a jelentés szerint Balásy Gyula öt cégéhez köthetők és 2020-tól 2024-ig és öt év alatt a szerződésállományának az értéke 865 milliárd forint volt.Egy hete jelentette be a központosított rendezvényszervezési beszerzésekért felelős állami szervezet, a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt., hogy azonnali hatállyal felmondta kedden a Lounge Event Kft.-vel, a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel kötött vállalkozási keretszerződéseit: https://hvg.hu/kkv/20260624_rendezvenyszervezes-nru-balasy-keretszerzodes-felbontNyitókép: Biró Ferenc. Fotó: MTI / Lakatos Péter