A hatóság hiába kezdeményezett egyeztetést a legnagyobb központi beszerző szervezetekkel, a tervezett találkozók nem valósultak meg. A dokumentum szerint a 2020 és 2025 között összesen több mint 3700 milliárd forintnyi közbeszerzést lebonyolító szervezetek működésében jelentős integritási kockázatok azonosíthatók.
A magyar közbeszerzési rendszer ma nem leszorítja, hanem felhajtja az árakat: a túlárazás nem alkalmi hiba, hanem a rendszer lényege – állapítja meg az Integritás Hatóság frissen közzétett, több mint 300 oldalas integritásjelentése, amelyben a szervezet konkrét példákon keresztül mutatja be azt, hogy „a magyar közbeszerzési rendszer ma már nem képes betölteni az alapvető célját, ezért átfogó reformra szorul”. A dokumentum részletesen kitér a központi beszerző szervek visszásságaira, beleértve a Nemzeti Kommunikációs Hivatal keretszerződéseit.
A verseny sok helyen csak színjáték: összeszokott cégek pályáznak ugyanazokon a tendereken, jellemzően ugyanabban a szereposztásban, és visszatérően ugyanazok a szereplők nyernek. Eközben a legnagyobb állami beszerzők – amelyek öt év alatt több mint 3.700 milliárd forintnyi közbeszerzést bonyolítottak – a Hatóság egyeztetési kezdeményezéseire érdemben nem reagáltak
