Lényegében minden villamos energiához köthető nyári rekord megdőlt hétfőn Magyarországon. A hazai villamosenergia-rendszer terhelése négy és fél órán keresztül volt magasabb, mint a korábban mért negyedórás csúcs, a teljes napi fogyasztás pedig majdnem 10 százalékkal haladta meg a hat évvel ezelőtti rekordot. Minden idők húsz legnagyobb fogyasztású nyári napjából eddig hét volt a mostani hőhullám során. A szokottnál is durvább hőség annak ellenére terheli meg komolyan a hálózatot, hogy ebben a helyzetben a napelemek még tehermentesítik is azt.Rekordok hete„Kedd este a 19:45 és a 20:00 közötti időszakban újabb rekord szintet, 7036 megawattot ért el a magyarországi villamosenergia-rendszer terhelése”. Ezt még 2024 júliusában jelentette a hazai villamosenergia-hálózat működéséért felelős rendszerirányító, a Mavir. Akkor is hőhullám volt, 29 fok feletti átlaghőmérséklettel. A hálózat terhelése pedig sorra döntötte a rekordokat, amit jól jelez, hogy az előző csúcsot egy nappal korábban mérték.A mostani hőhullám azonban sokkal durvább, hétfőn az elmúlt 50 év legmelegebb napja volt Magyarországon, kedden pedig az abszolút hőmérsékletrekord is megdőlt.Ennek megfelelően a 2024. júliusi áramrekord is csak most hétfőig tartotta magát. Akkor azonban úgy dőlt meg, hogy ha negyedórás sávokat nézünk, akkor a 2024-es csúcs most már az első tizenötben sincs benne. A Mavir adatai szerint a hétfői terhelés este fél és háromnegyed nyolc között 7488 megawatton tetőzött, de ekkor már két órája folyamatosan a korábbi csúcs fölött volt, és ezt követően további két és fél órán keresztül ott maradt.Első ránézésre furcsa lehet, hogy miért negyedórás etapokról beszélünk, és egyáltalán mi ez a terhelés. A Mavir azért ilyen adatokat közöl, mert számára rendszerirányítóként ez a fontos. A terhelés mindig azt mutatja meg, hogy egy adott pillanatban mennyi villamos energiát táplálnak be rendszerbe, illetve mennyit vesznek ki onnan. A kettőnek egyensúlyban kell lennie, és ennek biztosítása a Mavir feladata.Nem mozdulhat a vízszintIfjabb Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója néhány éve egy találó hasonlattal úgy írta le a G7-nek a hazai villamosenergia-rendszert, hogy az olyan, mint egy nagy kád.„Van kismillió lefolyó alul, amiket néha bedugnak, néha kihúznak, és néhány nagyobb, illetve több kisebb csap, amelyekből különböző intenzitással folyik a víz. A feladat pedig az, hogy ebben a kádban mindig ugyanannyi víz legyen.”A hasonlatban a lefolyók az áramot vásárló háztartások, vállalatok, üzemek, a lefolyó mérete pedig arra utal, hogy az egyes fogyasztók mennyi áramot használnak fel. A csapok ezzel szemben az erőművek, amelyek mérete logikusan a létesítmények kapacitásbeli különbsége miatt tér el. A legkisebbek a házak tetején lévő napelemek, a legnagyobb pedig a paksi atomerőmű.A Mavir feladata pedig ebben a helyzetben az, hogy a fogyasztást és a termelést teljesen összehangolja, azaz a hálózatba mindig annyi villamos energiát tápláljanak be, mint amennyire a felhasználóknak szüksége van.A hasonlatnál maradvahétfőn az történt, hogy órákon keresztül olyan intenzitással folyt ki a kádunkból a víz, amire korábban még nem volt példa.Legalábbis nyáron, hiszen a téli áramigény hagyományosan magasabb, mint a nyári. Emiatt a szokottnál több csapot kellett megnyitni, vagy a működőekből fokozni kellett az áramlást. Ennek lett az eredménye, hogy például a széntüzelésű Mátrai Erőmű is olyan kapacitáson működött, amire a januári hideg óta nem volt példa, de nagyon pörögtek a gázos erőművek is.Segítenek a napelemekA rendszer terhelése ráadásul úgy ért el rekordszintet, hogy a legkritikusabb időszak elején a háztartási és vállalati naperőművek még tehermentesítették is. Mindez azért különösen érdekes, mert a háztartási méretű napelemekkel szembeni egyik fő kritika épp az, hogy komoly terhelésnek teszik ki a hálózatot. Mivel lényegében egyszerre termelnek, az elmúlt években pedig igencsak megnőtt a számuk, így ha süt a nap, rengeteg villamos energiát állítanak elő, míg éjszaka logikusan semmit. Ez pedig finoman szólva sem könnyíti meg a Mavirnak, hogy tartsa a vízszintet abban a bizonyos kádban.Különösen, hogy a fogyasztás véletlenül sem a napelemek termeléséhez igazodik.A villamosenergia-igény ugyanis hagyományosan a kora esti órákban a legmagasabb, márpedig ilyenkor az év nagy részében már szinte egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben termelnek a napelemek.A kivétel azonban épp a június közepe és július eleje közötti időszak, amikor a leghosszabbak a nappalok. Bár a kora esti órákban ilyenkor is gyorsan esik a napelemes termelés, ennek ellenére még nyolc óra magasságában is értelmezhető mennyiségű villamos energiát állítanak elő az ilyen berendezések, hatkor pedig még kifejezetten sokat termelnek.Az előállított áram egy jelentős részét pedig helyben el is fogyasztják a háztartások, illetve a vállalkozások. Ez azért fontos, mert ez a mennyiség nem kerül ki a hálózatra, és így logikusan nem is terheli azt.Elsőre azt gondolnánk, hogy ennek nincs érdemi jelentősége, de a háztartási méretű kiserőművek terjedésével évről évre nagyobb ez a hatás. Olyannyira, hogy 2025 eleje óta már a Mavir külön méri, illetve becsüli azt, hogy mennyi áramot termeltek a napelemek, és ebből mennyi került ki a hálózatra. A kettő különbsége logikusan az, amit helyben elfogyasztottak.A helyi felhasználás növekvő jelentőségét jól mutatja a fenti grafikon. Tavaly történetesen épp június 26-án mérték a legnagyobb nyári terhelést. Idén ugyanez a nap szintén éves csúcsot hozott, más kérdés, hogy ez azóta legalább kétszer megdőlt. Így azonban elég jól összevethető, hogyan alakult a rendszer terhelése és a helyi felhasználás egy év eltéréssel.Az ábrán jól látszik, hogy a rendszerterhelés a negyedórás etapokban többnyire megegyezett 2025-ben és 2026-ban, egészen pontosan hol egyik, hol másik évben volt magasabb, de komoly különbségek nem alakultak ki. A saját napelemes felhasználás azonban az idén hat és nyolc óra között minden negyedórában 50-150 megawattal*Ha nem terhelést, hanem ténylegesen fogyasztást nézünk, akkor negyedórára vetítve 12-38 megawattórával. több volt, azaz a napelemek látványosan nagyobb mértékben tehermentesítették a hálózatot.Még szembetűnőbb a saját termelés szerepe, ha kicsit hosszabb napon belüli időszakot nézzünk. A lenti ábra a dél és este tíz közötti időszak rendszerterhelését mutatja, de már nemcsak a két június 26-i, hanem a most hétfői napon is.Utóbbi módosítást azért tartottuk fontosnak, mert egyrészt így talán még látványosabb a napelemek jelentőségének növekedése, másrészt az ábra segít elhelyezni azt is, hogy mennyire durva volt a terhelés növekedése még a korábbi rekordnapokhoz képest is.Pörögtek a légkondik egész napAhogy erről volt szó, a rendszer egyensúlya miatt a Mavirnak a terhelési adatok fontosak. A terhelés azonban valójában mindig egy pillanatnyi helyzetet mutat*ezért megawatt és nem megawattóra a mértékegység, nem egy időszak fogyasztását. Az ilyen jellegű adatokból ugyanakkor viszonylag egyszerűen ki lehet számolni a hazai villamosenergia-felhasználást is.Ebből pedig az látszik, hogy hétfőn a teljes napi fogyasztás is rekordot döntött. A hálózati felhasználás 145 gigawattóra volt, ami egy kicsivel alacsonyabb a 2021 júniusában mért csúcsnál, de a hétfői igény közel 10 százalékát saját napelemes termeléssel fedezte a lakosság, illetve a vállalatok.Ha pedig ezt is hozzáadjuk a hálózatról kapott árammennyiséghez, akkor egyértelműen nyári fogyasztási csúcsot láthattunk hétfőn. Ez még akkor is így van, ha vélhetően 2021-ben is termeltek saját felhasználásra a háztartási méretű kiserőművek, csak akkor még nem gyűjtötte ezeket az adatokat a Mavir. A beépített kapacitás alapján ugyanis egész biztos, hogy a mostani termelésnek csak a töredéke lehetett az öt évvel ezelőtti.Ráadásul a mostani hőhullámnak korántsem a hétfő volt az első olyan napja, amely kiugróan magas áramfogyasztást hozott. Már az előző napokban is kifejezetten magas volt a villamosenergia-igény, sőt kis híján már a múlt péntek is rekordot döntött. Emellett jó eséllyel kedden is közel járhattunk a nyári csúcsfogyasztáshoz, hiszen a hőmérséklet egy fikarcnyit sem volt alacsonyabb, mint hétfőn, márpedig a fogyasztás megugrását elsősorban épp a meleg, illetve a légkondik pörgetése okozza.