A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Megjelent a hétfő esti Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely kijelöli, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) esetében a Magyar Állam nevében mely miniszterek gyakorolják az alapítói jogokat.Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány alapítói joggyakorlója lett. Az alapítvány az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, közismert nevén a Lipótmező területére tervezett oktatási beruházáshoz kapcsolódik, amely végül nem valósult meg.A most megjelent döntés értelmében Lannert Judit a Magyar Állam nevében kizárólagosan gyakorolja az alapítói jogokat az alapítvány felett.A rendelet értelmében többek között Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszterhez tartozik a Batthyány Lajos Alapítvány, illetve a közelmúltig Orbán Balázs által vezetett Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is.Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a Nobel-díjas Krausz Ferenchez köthető ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványban és a ZalaZONE Alapítványban gyakorolja az alapítói jogokat.A jogszabály ugyanakkor nem érinti a közfeladatként egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítványokat, amelyek esetében az új szabályozás bevezetésére egyéves haladékot adott a kormány.A döntés 2026. június 30-án, kedden lépett hatályba.Hankó Balázs szerint a kekva-modell felszámolásával a kormány „kiáll az egyetemek mögül, és átáll az Európai Bizottság oldalára”„Az Európai Bizottság soha nem kérte az alapítványi struktúra megszüntetését” – ezzel érvelt Hankó Balázs az Országgyűlésben az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó törvénycsomag vitájában. A kekvák megszüntetését is tartalmazó javaslat kapcsán a fideszes képviselő a modellváltó egyetemek eredményeit védte, míg a kormány és a Tisza Párt politikusai az átláthatóság és az elszámoltathatóság hiányát bírálták.
