A fideszes kultúrharc, amely sokkal inkább volt kultúrterror művészetellenessége miatt mindenütt súlyos következményekkel járt, de a színházak esetében talán még súlyosabb következményekkel járt vidéken, mint a fővárosban: míg Budapesten a néző legalább választhat rengeteg kőszínház és független társulat előadása közül akkor is, ha korábbi kedvenc helyén az áprilisban megbukott kormánypárt feláldozta a szakmai színvonalat a politika oltárán, addig a legtöbb vidéki színház az egyetlen rendelkezésre álló lehetőség a színházra mindazoknak, akik nem tudnak vagy akarnak több órát utazni egy-egy előadásért. Márpedig a Fidesz és a színházi világban használt vasökle, Vidnyánszky Attila mindent megtettek, hogy elérjék:számukra nem egy színház színvonala, hanem igazgatójának politikai irányultsága számít.Hogy ez így van, azt az előző kormánypárt még csak titkolni sem próbálta meg. A kormány 2020-ban, a koronavírus-járvány miatt benyújtott rendeletek mellett csak úgy mellesleg átírta az előadó-művészeti törvényt, amellyelegy tollvonással elvették a vidéki színházak fenntartóitól az igazgató kinevezésének jogát, és azt a kormányra testálták.Az új törvényben ugyanis már az szerepelt, a színházat fenntartó önkormányzatnak „meg kell egyeznie” a minisztériummal az igazgató kinevezéséről, különben a kormány nem biztosítja a város számára a színház fenntartásához szükséges összeget. „Az rendel, aki fizet” – hangoztatta Orbán Viktor kedvenc, faluszéli kocsmák alkoholbetegeitől kölcsönvett és félreértett szállóigéjét. Hamar ki is derült, hogy ez mit jelent: az egri önkormányzat hiába állapította meg, hogy nem a 2011-ben kinevezett Blaskó Balázs – a város egykori fideszes képviselőjének férje – pályázata a legmagasabb szakmai színvonalú, és hiába nevezte ki a szakma által elismert Szőcs Arturt új igazgatóul, a döntést kénytelen volt visszavonni, mert a minisztérium egyszerűen közölte: ha nem a kormány embere marad az igazgató, elvonnak Egertől 600 millió forintot. https://hvg.hu/kultura/20201111_eger_szinhaz_igazgato_blasko_balazs_szocs_artur_mirkoczki_adam_fidesz_ellenzekPontosan ugyanez megtörtént Pécsen is pár hónappal később, 2020-ban, ahol a helyzetet még groteszkebbé tette, hogy öt év múlva a kormány kinevezettje, Lipics Zsolt mandátumának lejártakor az új pályázat elbírálása előtt a másik pályázónak, Darabont Mikoldnak véletlenül már Lipics majdani kinevezésének tényét is kiküldték.Ilyen körülmények mellett kifejezetten meglepő, hogy egyáltalán maradtak olyan vidéki színházak, ahol mindvégig tudott minőségi munka zajlani, vagy azért, mert az igazgató személye olyan jól feküdt a Fidesznél, hogy azt sem bosszulták meg, ha nem a jobboldal pajzsára emelt művészekkel dolgoztak, vagy azért, mert az igazgató ügyesen tudott lavírozni, a túlélés és a nyugalom érdekében akár a Vidnyánszky Attila által vállaltan politikai okból alapított Magyar Teátrumi Társaságba is belépve, aláírni a Vidnyánszky Attila mellett kiálló és más hasonló nyilatkozatokat.Cikkünk első részében a budapesti, botrányos színházigazgató-kinevezéseket mutattuk be: https://hvg.hu/kultura/20260624_szinhaz-igazgato-kinevezesek-botranyok-fidesz-ner-16-ev-kronika-budapest-operettszinhaz-opera-okovacs-szilveszter-erkel-szinhaz-szente-vajk-thalia-kalomistaA Budapesten kívüli kőszínházak sorsa azt mutatja meg,mennyire hosszú is tizenhat év.Több vidéki színház esetében ugyanis ugyanaz a minta játszódott le: nagyjából tizenöt évvel ezelőtt nagy botrányok árán a Fidesz irányba állította a vezetést, amit a szakma tiltakozása kísért. Az akkori döntés miatt elismert, nagy nevű rendezők és színészek mondtak fel vagy küldték el őket. Ám a felháborodás az évek alatt csitult, az érintett művészek új munkahelyet találták (ha nem kellett elhagyniuk a pályát), a maradók és a város lakossága pedig néhány év alatt beletörődtek, hogy nem számíthatnak segítségre, a korábbi magas(abb) szakmai színvonal visszaállítására, mert a hatalom az új status quo fenntartásában érdekelt. Így később akár már – biztos esélytelenségük tudatában – nem is pályázott más az új igazgatók ellenében.A színházak gyorsan elveszítették szakmai megbecsültségüket, amit a független, nem politikai alapon osztott díjakban, szakmai zsűri által válogatott fesztiválmeghívásokban, szakmai bizottságok ajánlására átadott közép- és nagydíjakkal lehetett mérni.Ezt a Fidesz is érzékelte, ezért megszüntette a szakmai elismertség mérhetőségét:az állami díjakban többé nem vették figyelembe a valóban szakmai szervezetek ajánlásait (sem a szakmai szervezetek emiatti tiltakozását), a független szervezetektől megvontak lényegében minden lehetőséget és anyagi támogatást, és a legnagyobb szakmai fesztivál, a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) működésébe is beavatkoztak, hogy mindenképpen megjelenjenek Vidnyánszky Attila Teátrumi Társaságának tagjai, majd végül az egészet megszüntették. (Ennek történetét részletesen ebben a cikkünkben írtuk meg.) https://hvg.hu/kultura/20210306_megszunik_a_poszt_vidnyanszky_attila_pecsi_orszagos_szinhazi_talalkozo_torteneteAz ilyen színházak színvonala a botrányok után jellemzően csökkent, de az intézmények botrányok nélkül elműködgettek. És mindenki tudta: ezekre a helyekre kizárólag olyan igazgatót neveznek ki, aki a Fidesz holdudvarához tartozik.Ez történt például Kaposváron, a Csiky Gergely Színházban is, ahová a jobboldali városvezetés már a NER előtt kinevezte Schwajda Györgyöt igazgatónak, aki élesen szembefordult a korábbi irányvonallal. Schwajda az ideiglenes igazgató, Znamenák István ellen nyert pályázatával, amelyben így, vessző nélkül szerepelt arombolni nem színházat építeni szívesen jönnék Kaposvárramondat. Schwajda halála után, 2010-ben kinevezték az azóta is Vidnyánszky körül dolgozó, később az einstandolt SZFE első rektorává is kinevezett Rátóti Zoltánt, aki elvégezte a piszkos munkát: nem rendezhetett többé a városban az ikonikus kaposvári rendező, Mohácsi János, kirúgta a szintén legendás Kocsis Pált, Csapó Virágot, nem adott több lehetőséget Znamenáknak, Rusznyák Gábornak, Réthly Attilának és a pályázaton ellene induló Keszég Lászlónak. Miután Rátóti a Nemzeti Színházba szerződött Vidnyánszkyhoz, azt a dr. Fülöp Péter jogász-közgazdászt nevezték ki utódjául, aki annyira jó kapcsolatokat ápol a Fidesszel, hogy 2019-ben helyettes államtitkári funkciót is betöltött. Amikor neki is nyílt egy zsíros állás Vidnyánszky mellett a Nemzeti Színházban, helyére a balatonföldvári Kultkikötő vezetőjeként és a Thália Színházból is ismert, a Magyar Teátrumi Társaság irányvonala ellen nem tiltakozó, de a szakmában egyébként megbecsült Nagy Viktort nevezték ki, jelenleg is ő irányítja a színházat.Hasonló volt a helyzet Békéscsabán a Jókai Színházban, ahol 2007-től 2015-ig a Fidesz egyik legfontosabb kultúraszakos embere, a később kulturális államtitkári pozíciót is betöltő Fekete Péter vezette a színházat. Őt 2007-ben még ideiglenesen nevezték ki, ám a fenntartó megyei önkormányzat törvénysértő módon öt évig nem írt ki pályázatot a posztra. Ami kapóra is jött Feketének, aki valahogy nem tudta bemutatni a szakirányú végzettségét igazoló, állítólagos cardiffi színházrendezői diplomáját, ám ez alatt az öt év alatt levelezőn el tudott végezni egy szakirányú képzést. Amikor Fekete 2015-ben inkább átpártolt cirkuszügyi miniszteri biztossá és a Fővárosi Nagycirkusz igazgatójává, helyére a régóta a színházban dolgozó Seregi Zoltánt nevezték ki. Más pályázó nem volt. Seregi leköszönése után Herczeg T. Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok korábbi vezetőjét, a Thália Színház egykori operatív igazgatóját nevezték ki.A Békéscsabai Jókai Színház 2024-benMTI / Czeglédi ZsoltÉs persze ott van az egri Gárdonyi Géza Színház, amely már a bevezetőben is szóba került, mint a fideszes kultúrterror állatorvosi lova, ahol a minisztérium 600 millió forintos zsarolással lehetetlenítette el, hogy az ellenzéki önkormányzat kinevezze a szakmailag elismertebb jelöltet Blaskó Balázs helyére. Blaskó 2011-es kinevezésekor fogalmazta meg a NER emblematikus mondatát „a remény színházáról”, szembefordulva azzal az irányvonallal, amit a szakma akkor az ország legizgalmasabb vidéki színházának tartott, és ahol a legnevesebb rendezők és színészek dolgoztak állandó szakmai sikerek mellett. Miután a minisztérium ellehetetlenítette az igazgatócserét, Blaskó maradhatott igazgató, amíg rá nem unt a dologra: 2025-ben nem indult újra, az önkormányzat a Vidnyánszky mellől, a Nemzetiből és az SZFE-ről érkező Szarvas Józsefet nevezte ki mindenféle botrány nélkül.Veszprémben, a Petőfi Színházban Bujtor István halála után, 2010 januárjában választották meg az Eperjes Károllyal együtt induló Oberfrank Pált, mondván, ők tudják folytatni, amit Bujtor elkezdett. A másik pályázó Sopsits Árpád volt. Oberfrank már a 2006-os Fidesz-kongresszuson is fellépett, később olyan munkákat is elvállalt, mint Bayer Zsolt szövegeinek felolvasása a Fidesz ötös számú párttagkönyve tulajdonosának Másfélmillió lépés Magyarországon – 32 év múlva című ismeretterjesztő sorozatában. Oberfrank legutóbb sem kertelt, közölte, csak Orbán Viktor a biztos választás. Nem csoda, hogy tizenhat év óta elmozdíthatatlan hivatalából.Hasonló a helyzet a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházzal is: a fideszes városvezetés már 2009 végén Besenczi Árpádot nevezte ki a színház élére annak ellenére, hogy a színház társulata és a szakmai tanácsadó testület is a másik jelöltet, Tucsni Andrást, a színház akkori irodalmi vezetőjét tartotta alkalmasabbnak: a társulat tagjaitól előbbi 40, utóbbi 2 szavazatot kapott, a szakmai bizottságban pedig hat szakember Tucsnit, két fideszes politikus Besenczit támogatta, ami pont elég is volt a kinevezéséhez. Besenczi azóta is minden alkalommal nyíltan kiáll a Fidesz mellett, a zalaegerszegi Fidesz-irodában ad elő a nemzeti konzultációról, még 2002-ben kiállt Schmitt Pál mellett, 2020-ban kiállt a régi SZFE ellen és így tovább. A zalaegerszegi színház azóta is Besenczi felségterülete, legutóbb Szarvas József indult ellene, de a bizottság még akkor is Besenczit támogatta, hogy külön közölték, „megújulást” várnak a direktortól. Szarvasnak sem kellett szomorkodnia, a kudarcot kiheverendő megkapta az egri színházat, lásd fent.Besenczi Árpád a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház megnyitásának 40 éves évfordulója alkalmából tartott gálaesten 2023-banMTI / Katona TiborA Győri Nemzeti Színház ügye sokat elmond a Fidesz színház-ügyi működéséről. Az igazgatói pályázatról döntő bizottság, mint minden hasonló esetben az országban, a következőképp állt össze: két tagot delegált a kormánypárti többségű városháza, volt egy tag a minisztérium megbízásából, négyen a Színművészeti Bizottságból, amelynek a minisztérium nevezi ki a tagjait, valamint egy-egy tag érkezett a munkavállalók színházi képviselője és a Győri Nemzeti Színház szakszervezete részéről. Azaz a szakmainak nevezett bizottságban heten eleve a kormányt képviselték, és csak ketten a színházat, de a rendszer biztos, mert ha nem kormánypárti városról lett volna szó, az arány akkor is 5:4 lett volna a kormány javára.A Fidesz mindig biztosra ment, ha a demokrácia megcsúfolásáról volt szó.(Hogy ezt még a fideszes L. Simon László is elismerte, amikor azt mondta, hagyni kéne a pályáztatás „színjátékát”, arról cikkünk első részében írtunk.) Így hiába pályázott legutóbb, 2021-ben a színházat addigra már összesen 12 évig vezető Forgács Péter, a Színikritikusok Díját kétszer is elnyerő Markó Róbert, valamint Sándor János színházi tapasztalatokkal bíró építész, a „szakmai” bizottság és a jobboldali városvezetés Bakos-Kiss Gábornak adta a színházat. Bakos-Kiss Gábor eredetileg jogász végzettségű, és hogy, hogy nem, a pályázati kiírásban az szerepelt, ez előnyt jelent az elbírálásnál. A szakember Vidnyánszky Attila igazgatása idején lett a debreceni Csokonai Színház társulatának tagja, majd miután Vidnyánszky a Nemzeti Színház igazgatója lett, őt is magával hívta. Bakos-Kiss tanított Vidnyánszky Attila térfoglalása után a Kaposvári Egyetemen, majd munkát kapott az einstandolt SZFE-n is.A döntésről az addigi igazgató csak a Facebookról értesült. Bakos-Kisst azóta újra kinevezték. https://hvg.hu/kultura/20210305_Vidnyanszky_szinesze_lesz_az_uj_igazgato_a_Gyori_Nemzeti_SzinhazbanSzóba került már a Pécsi Nemzeti Színház ügye is, ahol viszont mindmáig tartanak a botrányok: épp a napokban tartott a Színházi Dolgozók Szakszervezete (SZIDOSZ) szolidaritási akciót a színház előtt, mondván, Lipics Zsolt igazgató megfélemlítette és megpróbálja ellehetetleníteni a szakszervezet nevében számára kellemetlen kérdéseket feltevő munkatársakat. Lipics megválasztása előtt a kormány közölte: ha nem a minisztérium jelöltje lesz az igazgató, a város elesik félmilliárd forinttól. A pályázaton tehát hiába indultak a szakma legmagasabban jegyzett nevei (még Udvaros Dorottya is szerepet vállalt volna), muszáj volt Lipicset kinevezni. https://hvg.hu/kultura/20201118_pecs_szinhazigazgato_kinevezes_ellenzek_lipics_zsolt_fidesz_szinhazi_torvenyÉs ahogy szintén megírtuk fent, öt évvel később már a döntés előtt véletlenül megküldték a majd kinevezendő igazgató nevét a másik, akkor még meg sem hallgatott jelöltnek. A mostani szolidaritási akción a SZIDOSZ olyan kérdéseket tett fel, mint hogy „igaz-e, hogy az igazgató ígérete ellenére majdnem az összes tánckari tagot kirúgta”, „igaz-e, hogy a visszaélések bejelentéséért megtorlás jár”, „igaz-e, hogy a szakszervezet három vezető munkatársának szűnt meg a munkaviszonya nem a munkavégzése miatt”. Lipics válaszként közölte: „Politikai hangulatkeltés és vádaskodás folyik”. https://www.facebook.com/szidosz/posts/pfbid0bGeVGFTXQfbC3BriCj7YHQrgTkK1MxyAYAQo8rHNrMjuoSqhthGYeBRuJSBUc1YXlA Soproni Petőfi Színházban Darvasi Ilona, aki 2007-től vezette a színházat, 2012-ben lemondott, mivel a fenntartó közölte, nem tart igényt a Darvasival együtt dolgozó Huszti Péter munkájára. Helyére a fenntartó azt a Pataki Andrást nevezte ki, akinek a Fidesszel való jó viszonya később rengeteg lehetőséget teremtett: egészen helyettes államtitkári címig jutott 2022-ben, de kapott munkát az einstandolt SZFE-n és az Újszínházban is. Őt szintén egy fideszes államtitkárságon dolgozó kolléga, Ragány Misa, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának volt előadó-művészeti főosztályvezetője váltotta, aki egy év múlva indoklás nélkül lemondott a színház igazgatásáról. A színházat jelenleg a Vidnyánszky Attila köreiben jól ismert, Vidnyánszky Attila védelmében már 2011-ben nyílt levelet író, az einstandolt SZFE-n tanító, Vidnyánszky házi újságjánál, a Magyar Teátrumnál munkatárs, a Magyar Művészeti Akadémián is pozícióban lévő Kiss József vezeti, akit elmondása szerint „derült égből” ért a felkérés és kinevezés, hiszen pályázat nem volt.A székesfehérvári Vörösmarty Színház ügye bizonyos szempontból talán a legszomorúbb mind közül. Egyrészt, mert noha fideszes vezetésű városról van szó – Cser-Palkovics András 2010 óta polgármester –, korábban mégis hagyták, hogy szakmailag is jegyzett, izgalmas színház működjön a városban Szikora János vezetésével, neves rendezőkkel, ismert és kiváló színészekkel. Szikora 2025-ben, tizenhárom év után nem kívánta folytatni a munkát; a pozícióra hét pályázat érkezett, köztük egy olyan, amelyben összefogott az ország színházi szakmájának krémje. A pályázat a független színház bástyája, a Jurányi igazgatója, Rozgonyi-Kulcsár Viktória nevéhez kötődött, de ő menedzserigazgató lett volna, a művészeti vezető Bodó Viktor mellett. A művészeti tanácsban csupa elismert szakember lett volna: ifj. Vidnyánszky Attila, Kovács D. Dániel, Hegymegi Máté, Nagy Péter István, Miklauzic Bence filmrendező és Sándor Dániel Máté. Az ifjúsági programért a Kolibriba a politikai akarat ellenében hiába pályázó, nemzetközi hírű Vidovszky György felelt volna, Takács Gáborral, a Káva színházi nevelési társulat vezetőjével együtt. Olyan színházi all-star csapat lett volna ez, amilyenre nemigen van példa az országban. Több más, szakmailag elismert pályázó is indult a pályázaton, a Vidnyánszky-féle Magyar Teátrumi Társaság jelöltje a Karinthy Színházat bizományba kapó Olt Tamás volt.Azonban az önkormányzat érvénytelenítette az egész pályázatot, és újat írt ki, amin már senki nem indult az előzőek közül, hiszen megértették: őket hazazavarták.Az új pályázaton is több, Székesfehérvárhoz kötődő művész indult, ám a városvezetés hatalmas meglepetésre – és persze a társulat szavazásának ellenében – Dolhai Attila operetténekest hozta ki győztesnek, a nézőszámok növelésének vágyára hivatkozva. Dolhai esetleges fideszes kötődését nem hirdeti, bár nyilvánosan szólalt fel munkahelyén, az Operettszínházban a zaklatások eltussolásával vádolt, a Fideszbe mélyen beágyazott Kiss-B. Atilla mellett, a zaklatások áldozataival szemben, igaz, ezért később bocsánatot kért. Dolhai életútjában mindazonáltal semmi nincs, ami hasonlatos ahhoz a szakmai szellemhez, amelyet a Vörösmarty Színház eddig képviselt – vagy amelyet Bodó Viktorék képviselhettek volna, ha Cser-Palkovics nem csak annyiban mer ellene menni Vidnyánszky akaratának, hogy nem nevezi ki Olt Tamást, de megmutatta volna, a Fidesszel szemben is létezhet szakmailag mélységesen indokolt, bátor kiállás. https://hvg.hu/kultura/20250627_dolhai-attila-szekesfehervar-vorosmarty-szinhaz-igazgatoDe hát nem létezett. A Fidesz kultúrharcának egyik célja – a valamirevaló „jobboldali művészet” létrehozása – totális kudarc volt, de a másik célt, azt, hogy ne lehessen szembemenni a Párt akaratával, maradéktalanul elérték. Ennek mementóját őrzi ez a rengeteg, még több éven át érvényben lévő, politikai alapú mandátum.Cikkünk első részében a budapesti színházigazgató-választások botrányait vettük végig, ez ide kattintva olvasható: https://hvg.hu/kultura/20260624_szinhaz-igazgato-kinevezesek-botranyok-fidesz-ner-16-ev-kronika-budapest-operettszinhaz-opera-okovacs-szilveszter-erkel-szinhaz-szente-vajk-thalia-kalomistaNyitókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadja a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetést Fekete Péternek, a békéscsabai teátrum 2008 és 2015 közötti igazgatójának, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatójának (j) a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepi gálaműsoron a Békéscsabai Jókai Színházban 2024. január 22-én. Fotó: MTI / Lehoczky Péter