Több tény is bizonyítja, hogy Orbán Viktor tizenhat éves kormányzása alatt a Fidesz kimondott célja volt a kultúrharc – azaz inkább kultúrterrorizmus – részeként ellentmondást és kompromisszumot nem tűrően rendelkezni a színházigazgatók kinevezéséről, ezzel együtt elérni, hogy az ország minél több színházában ne szakmai szempontok szerint, hanem politikai hűségeskü alapján nevezzék ki az intézményeik vezetőit. E tények közül az egyik a 2020-as példátlan és abszurd megállapodás az állam és Karácsony Gergely főpolgármester között, ami soha nem jöhetett volna létre, ha nem lenne igaz a fenti állítás.A 2020-ban aláírt megállapodás arról szólt, hogy a Főváros „megkaphat” négy fővárosi színházat, a Katona József, a Radnóti és az Örkény Színházakat, valamint a Trafót: ezen színházak esetében ugyan a főváros lemond a kormányzati támogatásról, cserébe viszont az állam nem szólhat bele az igazgatók kinevezésébe. Azaz a Fidesz nyíltan beárazta, hány milliárd forintba kerül, hogy ne írják felül saját törvényeiket, megvétózva a fenntartó akaratát.A többi budapesti kőszínház működési modellje jogi abszurddá vált, amit egy működő demokráciából érkező szakember talán nem is értene: megmaradtak fővárosi fenntartású színházaknak, de működésüket egyedül a kormány biztosítja, ami kérdésessé teszi, mit jelent akkor a „fenntartó” szó. A Tháliát az állam meg is vásárolta a fővárostól, a Vígszínház pedig megint másfajta jogi hibrid lett: a kormány közölte, hogy bár az állam nevezi ki az igazgatót, de azt csak a fenntartó önkormányzat egyetértésével teheti meg. Ezzela kormány hallgatólagosan elismerte, hogy nem hajlandó a színházi szakmára bízni az igazgatói kinevezéseket, hanem abba továbbra is bele kíván avatkozni azokban a színházakban, amelyek nem képezik a Fővárossal kötött megegyezés részét.Ugyanebben a megállapodásban rögzítettek egy másik állandó törvénytelenségre utaló megállapodást is: Karácsony elérte, hogy legalább a budapesti székhelyű független színházak támogatásáról egy valós, szakmai alapú kuratórium dönthessen, az állam pedig gyakorlatilag elismerte a dokumentum aláírásával, hogy a vidéki székhelyű független színházak támogatása nem átláthatóan, nem nyilvános szempontok alapján történik, és valóban, a HVG is több törvénytelenséget is feltárt az ügyben, ám ennek semmilyen következménye nem lett. https://hvg.hu/kultura/20210512_fuggetlen_szinhazak_tamogatasa_emberi_eroforrasok_miniszteriuma_emmi_visszaelesek_gyanus_palyazatokDe ha ez nem lenne elég bizonyíték a fideszes kultúrterrorra, az áprilisban elbukott kormánypárt máshogyan is biztosította állandó hegemóniáját az igazgatói kinevezésekben: úgy állították össze, hogy mely szervezetek milyen képviselőinek kell ülniük a pályázókról döntő, nevükben „szakmai” bizottságokban, hogy abban mindig garantált legyen a fideszes túlsúly, mindig legalább eggyel több legyen a kormány által felügyelt testületek tagja. Hogy ez megint csak nem ellenzéki összeesküvés-elmélet, azt a fideszes L. Simon László volt szíves megerősíteni, amikor azért emelt szót az őszinte és nyílt játék jegyében, hogy el kéne engedni ezt a „színjátékot”, és meg kéne szüntetni a pályázatosdit a kinevezések kapcsán. De a Fidesz végül úgy döntött, nem teszik ki ennyire a kirakatba a valóságot, inkább megmaradnak a demokrácia megcsúfolásánál.De nézzük meg ABC-sorrendben, mik voltak a legutóbbi évek máig megoldatlan botrányai Budapesten. Cikkünk második részében a vidéki botrányokat vesszük végig, amelyek sokszor már az országos média ingerküszöbét sem érték el. Megszoktuk.Budapesti OperettszínházKiss-B. Atilla 2019 óta vezeti az Operettszínházat. Igazgatásának első évében több tucatnyi dolgozó mondott fel a színházban (azóta még többször ennyi), hamar ki is derült, miért: több felmondott munkatárs állította azt, hogy a Kiss-B. mellett dolgozó ügyvezető igazgató, Kriza Zsigmond szexuálisan zaklatta, verbálisan bántalmazta őket, és elviselhetetlen munkakörülményeket teremtett. Az ügyvezető igazgató egy idő után távozott, de Kiss-B. állította, semmilyen probléma nem volt vele, és sajnálja, hogy távozik. Az ügy sértettjei azt mondták: mind segítséget kértek az ügyvezető viselkedése miatt Kiss-B. Atillától, de azt nem kapták meg, sőt volt, akit zárt ajtós, négyszemközti megbeszélésre küldött vissza épp az elkövetőhöz. Kiss-B. az esetek nyilvánosságra kerülése után gyakorlatilag beismerte, hogy hazudott, mert ekkor már azt mondta: távozásakor „rávetült a gyanú árnyéka” az ügyvezetőre. Az esetről a fenntartó minisztérium azt mondta, azt kivizsgálták, és nem találtak semmi problémát, de még csak meg sem próbálták letagadni, hogy az állítólagos „vizsgálat” során nem kérdezték meg az ügy sértettjeit.Kiss-B. Atilláról a következő években is rengeteg operettszínházi dolgozó fogalmazott meg kritikát, ám az igazgató mandátuma lejártakor újra indult a pozíciójáért. Mint a HVG akkor megtudta: a társulat kétharmada Kiss-B. ellen szavazott az intézmény belső szavazásán, ám a minisztérium ennek ellenére is őt nevezte ki újra. Kiss-B. az elmúlt években munkát kapott az állam által einstandolt Színház- és Filmművészeti Egyetemen is, sőt a legfelső döntéshozó szervnek, a Szenátusnak is tagja lett. https://hvg.hu/kultura/20231006_Operettszinhaz_tarsulati_szavazas_kiss_b_atilla_szente_vajk_szabo_p_szilveszter_zaklatasErkel Színház A főváros Opera melletti másik dalszínháza 2007-ben zárt be, majd 2013 végén nyitott újra, akkor az Operaház testvérszínházaként. A kormány azonban – természetesen mindenféle szakmai egyeztetés nélkül – 2024. november 28-án úgy döntött, hogy harminchárom nappal későbbi hatállyal, 2025. január 1-jén új, önálló színházat hoz létre az épületben, amelyre 100 százalékban állami tulajdonú nonprofit céget hoztak létre. Az állam bármiféle pályáztatási folyamat vagy szakmai egyeztetés nélkül kinevezte a színház élére Szente Vajkot – aki később Orbán Viktor állandó színpadi rendezője lett állami ünnepségeken, polgárikör-gyűléseken –, és kiutalt a színház első három évére, 2027-ig összesen 9 milliárd forintot.Karinthy SzínházKarinthy Márton halála után az általa alapított színházat rövid ideig a Vidnyánszky Attilához közel álló Bakos-Kiss Gábor vezette, majd Földes Eszter művészeti vezető állítása szerint a döntésből őt teljesen kihagyva eldőlt: a Vidnyánszky Attila által alapított és elnökölt Magyar Teátrumi Társaság kap a minisztériumtól 300 millió forintot, hogy megvásárolja a színházat – így a színház fenntartója azóta egyedülálló módon a Teátrumi Társaság. Vidnyánszkyék mindenféle pályázat nélkül kinevezték az ország legfiatalabb színházigazgatóját, Vidnyánszky tanítványát, a Vidnyánszky által a Nemzeti Színházba hívott Berettyán Nándort. Földes Eszter korábban azt állította: Karinthy Ferenc halála előtt bár szóban, de bizonyíthatóan őt nevezte meg utódjaként, ennek ellenére golyózták ki őt a színházból.A semmiféle vezetői tapasztalattal nem rendelkező Berettyán Nándor igazgatása nem tartott sokáig, a Magyar Teátrumi Társaság 2022-ben egy félmondattal közölte, hogy a korábban Vidnyánszky Attila mellett bátran kiálló, Debrecenben és a Nemzetiben is Vidnyánszkyval dolgozó Olt Tamást nevezték ki új igazgatóul.Kolibri SzínházNovák János alapító-igazgató leköszönése után hiába támogatta a társulat 88 százaléka a belső szavazáson a Kolibri Színházzal régóta együtt dolgozó, itthon és nemzetközileg is elismert Vidovszky Györgyöt, a minisztérium a kormánnyal régóta jó kapcsolatot ápoló, a Színház- és Filmművészeti Egyetem kormányzati einstandjában is szerepet vállaló Zalán Jánost nevezte ki igazgatónak. Még annak ellenére is, hogy amikor Zalán a Magyar Színház igazgatója volt, a színházában történtek miatt büntetőfeljelentést tett a minisztérium. Zalán kinevezése után a társulat jelentős része, több mint negyven munkatárs mondott fel a színházban. Zalán János közölte: ez nem számít felmondási hullámnak. https://hvg.hu/kultura/20250110_kolibir-szinhaz-igazgato-kinevezes-zalan-janosMagyar Állami OperaházAz állami fenntartású Operaház mindig is a Fidesz számára kiemelt intézmény volt. 2010-ben, a párt kormányra kerülésekor hosszú ideig az intézményhez méltatlan turbulencia uralta a helyet: átvilágítások, állítólagos dokumentumledarálások, rövid kinevezések, el nem vállalt pozíciók, lemondó vezetők jellemezték az időszakot. 2010 augusztusától Horváth Ádám operaénekest nevezték ki az intézmény miniszteri biztosává, az ekkori igazgató, Vass Lajos megbízását Réthelyi Miklós miniszter 2010 végén szüntette meg pazarló gazdálkodásra hivatkozva. A miniszter 2011. június 1-jei hatállyal kinevezte Horváth Ádámot főigazgatóvá, ám június 1-jén közölték, mégsem ő lesz az igazgató, a személyről majd csak egy hét múlva döntenek. Horváth lemondott, de újra beadta a pályázatát, és a szakmai bíráló bizottság az ő pályázatát hozta ki győztesnek. A kormány ugyanakkor mégsem hozott döntést és nevezte ki a szakembert. Ideiglenesen Mozsár István, majd Kovács János vezette az intézményt.Az OperaházbanTúry GergelyA megoldatlan ügy két hónapig húzódott, végül Orbán megkerülte saját törvényeit, és átnyúlt a kinevezésre jogosult miniszter feje felett, és – mivel ezért a posztért valóban a miniszterelnök felel – kormánybiztosnak nevezte ki Ókovács Szilvesztert, aki nem pályázott a címre, csak eljuttatott egy koncepciót a miniszterelnökhöz. A minisztérium egy tagja akkor azt mondta a sajtónak, azért volt ez olyan fontos Orbán Viktornak, mert „az Operába járó közönség soraiban a politikára is hatást gyakorló, befolyásos rétegek vannak”. Az azóta eltelt tizenöt évben sem akadt egyetlen egy szakember sem, aki a Fidesz aktuális minisztere szerint jobb pályázatot tudott volna írni Ókovács Szilveszternél, így legutóbb 2023-ban újra őt nevezték ki igazgatóul. Ókovács mindig is nyíltan kiállt a Fidesz és Orbán mellett, igazgatását pedig hangos botrányok kísérik: volt, hogy arra szólította fel beosztottjait, vallják magukat feketének, a szakszervezetek pedig rendszeresen tiltakoznak ellene: legutóbb a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete Ókovács Szilveszter azonnali felfüggesztését kérte az új minisztertől. https://hvg.hu/kultura/20260520_okovacs-szilveszter-azonnali-felfuggeszteset-keri-a-magyar-zenemuveszek-es-tancmuveszek-szakszervezeteNemzeti SzínházNoha a Fidesz hatalomra kerülése után folyamatosan támadta Alföldi Róbertet, a Nemzeti Színház igazgatóját – még a parlamentben is vitatkoztak azon, vajon helyénvaló-e, hogy a Madách Imre által orgiának megírt színt Az ember tragédiájából Alföldi orgiaként rendezte meg, igaz, meztelenség nélkül –, az igazgató végül kitölthette mandátumát. Alföldi újra is indult a vezetése alatt kirobbanóan sikeres színház vezetéséért. A bizottságba kijelölt tagok közül Törőcsik Mari támogatta Alföldi pályázatát is, négyen nem támogatták, míg – sokatmondó módon – négyen nem is mertek szavazni, inkább tartózkodtak. Vidnyánszky Attiláról addigra már tudni lehetett, hogy a Fidesz őt akarja a Nemzeti Színház élén látni, és valóban ki is nevezték 2013 júliusától. Azóta senki nem pályázott Vidnyánszky ellen.Vidnyánszky a színház átvételekor példátlan módon törölte a teljes addigi repertoárt, számos színésszel közölte, nem kíván vele együtt dolgozni – volt, hogy nem is titkolta ennek politikai okát –, a társulatot pedig feltöltötte beregszászi pályakezdése óta vagy debreceni igazgatói évei óta mellette lévő színészekkel és más munkatársakkal. Anyagi lehetőségei azóta gyakorlatilag korlátlanok, még Színházi Olimpiát is rendezhetett 6,8 milliárd forint közpénzből, ami az egy teljes év alatt a magyar független színházra szánt összeg többszöröse. Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál SzínházbanCentrál SzínházVidnyánszky színházában 2023-ban súlyos baleset történt: a Vidnyánszky által rendezett előadás Vidnyánszky által megrendelt és jóváhagyott díszlete olyan balesetveszélyesnek bizonyult, hogy arról két színész több métert zuhant és súlyos sérüléseket szenvedett; hosszú kórházi kezelésük után azt mondták, Vidnyánszky sosem kért tőlük bocsánatot. Mindkét érintett színész eljött a színházból, Vidnyánszky pedig sosem ismerte el a felelősségét, sem azt, hogy problémás döntés lett volna, hogy még a rendőrség kiérkezése előtt lebontották az ominózus díszletet. Vidnyánszky Attila azóta is vezeti a színházat, valamint tucatnyinál is több vezető pozíciót tölt be, többek közt mindkét magyarországi, diplomát adó színészképző egyetemi képzést ő irányítja.Pesti Magyar Színház Csák János akkori kultúráért felelős miniszter 2023-ban nevezte ki a Fidesszel már a NER előtt is jó kapcsolatot ápoló, az Újszínházban is rendező, az állam által einstandolt Színház- és Filmművészeti Egyetemen is tanító Nagy Viktort (aki nem azonos a Kultkikötőből és újabban a kaposvári színházból ismert Nagy Viktorral). A pályázat körül több furcsaság volt: például hogy két, a Fideszhez hűséges jelölt is indult rajta, azonban Zalán Jánost Vidnyánszky Attila támogatta, az Eperjes Károllyal együtt pályázó Nagy Viktort pedig a miniszter. Az addigi igazgató, Zalán János – akinek az igazgatói időszakában történt problémák miatt büntetőfeljelentést is tettek – végül homályos okokra, egy „felkérésre” hivatkozva visszavonta pályázatát: nem sokkal később kiderült, ez a „felkérés” alighanem úgy szólt, hogy ha lemond a Pesti Színházról Nagy Viktor javára, akkor megkapja a Kolibrit.Ennél is komolyabb probléma volt viszont, hogy a minisztérium alighanem törvénytelenül az utolsó pillanatban érvénytelennek nyilvánította az egri bábszínházban és a Pesti Színház színiakadémiáján is dolgozó Halasi Imre pályázatát: az indoklás szerint nem tartották megfelelőnek a szakmai gyakorlat igazolását. Ám a pályázati kiírásban nem szerepel ilyen kötelezettség, Halasi pedig, amikor személyesen leadta a pályázatát, jegyzőkönyvet kapott arról, hogy minden dokumentumot hiánytalanul leadott. Azt is közölték vele: hiánypótlásnak helye nincs. A színház belső meghallgatása után a társulat Zalán Jánost és Halasit egyformán, 51-51 szavazattal támogatta, a végül nyertesnek kihozott Nagy Viktor 13, a negyedik pályázó, a Radnóti Színház egykori gazdasági igazgatója, Komáromi György pedig 3 érvényes voksot kapott, de ez természetesen nem számított a végső döntésben. https://hvg.hu/kultura/20231007_Pesti_Magyar_Szinhaz_igazgatoi_palyazat_Halasi_Daniel_Eperjes_Karoly_Nagy_Viktor_Zalan_JanosThália Színház Különösebb botrány nem történt a Thália Színház első, Fidesz-rezsimben lezajlott igazgatói pályázatán, csak az, ami a fentiekből nyilvánvaló: a színházat addig vezető Zimányi Zsófia hiába pályázott újra a posztra 2011-ben, az új döntéshozók szerint már nem volt olyan jó, mint a Fidesz állandó médiás embere, a közmédiának műsorokat szállító, jóval később az Elk*rtuk című propagandafilmet is leforgató, színházi tapasztalat nélküli filmproducer, Kálomista Gábor.Kálomista beült a vezetői székbe, gyorsan szerződéseket kötött fideszes kötődésű cégekkel, munkát adott a Fidesz holdudvarában lévő embereknek, majd, hogy a helyzet ne is változhasson, a kormány 3,7 milliárd forintért meg is vette a Thália Színházat. Természetesen azóta is Kálomista Gábor az igazgató, aki egy (szerinte) ellenzéki színházban dolgozó, fiatal színésznő tragikus öngyilkossága kapcsán is úgy érezte, muszáj tollat ragadnia, hogy elmondja, mindenről a „balliberálisok”, Alföldi Róbert és az ellenzéki influencerek tehetnek.ÚjszínházAz – eredeti nevén – Új Színház igazgatói pályázata volt a fideszes kultúrharc legjelentősebb ügye, mivel az volt az első és a leghangosabb botrány. 2011-ben a fideszes főpolgármester, Tarlós István kezdte meg azt a gyakorlatot, hogy a fenntartó figyelmen kívül hagyja a pályázatokat elbíráló szakmai bizottság ajánlását: ez a színházat addig vezető Márta István pályázatát támogatta. Tarlós ennek ellenére a pályázatában nyíltan politizáló, Gyurcsány Ferenc-ellenes színdarabról ábrándozó, „szociálliberális iga alól kitörésről” fantáziáló Dörner Györgyöt nevezte ki, aki a nyíltan zsidógyűlölő pártpolitikus Csurka Istvánnal együtt pályázott. A döntés ellen kilenc fővárosi színházigazgató írt alá tiltakozást, volt tüntetés is ellene, de hiába.Talán épp az Újszínházzá átnevezett intézmény szimbolikus szerepe miatt a következő pályázaton rekordszámú, tizenkét igazgatójelölt indult – nyilván pontosan tudva, hogy nincs esélyük –, köztük olyan nevek, mint Bodó Viktor, aki nemzetközi hírneve ellenére sosem vezethetett kőszínházat. Később, 2021-ben már csak a szintén jobboldaliként számon tartott Pozsgai Zsolt indult el Dörner ellen, persze hiába. Dörner mandátuma 2027-ben jár le, ahogy a többi, botrányosan megválasztott igazgató kinevezése is érvényes a Fidesz által hozott törvények szerint.Nyitókép: Orbán Viktor és Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház díszpáholyában. Fotó: Túry Gergely