Miközben mi az árnyékot keressük, csobbanunk egyet a medencében vagy a légkondicionáló felé húzódunk, növényeink helyhez kötve kénytelenek kiállni a hőkupolával ránk tört perzselő kánikulát. A trópusi meleg akár egyetlen délután alatt is károsíthatja kerti és szobanövényeinket – a megelőzéshez vegyük át röviden a hatékony és egyszerű praktikákat.
Bálint Dávid
Lehet, hogy már magunk is viccelődtünk azzal, hogy az éjjel-nappal 25–40 Celsius-fokos kánikulában olyan az élet, mintha betették volna az országot egy légkeveréses sütőbe. A valóságban az extrém forróságért felelős hőkupola nagyjából így is működik, hiszen olyan magasnyomású légköri rendszer, amely beszorítja és helyben tartja a forró levegőt, megakadályozza az esti lehűlést és a felhőképződést, és távol tartja a helyzetet csapadékkal enyhíteni képes frontokat. A trópusi éjszakákkal tartósan lecövekelő száraz forróság minden élő szervezetnek kihívás, nekünk, embereknek is testünk 50-60 százaléka víz, így a kiszáradás nagy kockázat ilyen időszakokban. A helyzet azonban még rosszabb növényeinknél, hiszen számukra a víz jóval több egyszerű üzemanyagnál: gyakorlatilag minden alapvető élettani folyamatuk a folyadék meglététől függ. Egy fiatal palánta szervezetének akár 90-95 százaléka víz, így a forró időben bekövetkező folyadékveszteség számos területen okozhat súlyos stresszt számukra. A vízhiány gátolhatja a fotoszintézist. A növények energiatermelése olyan cukrok képzésével valósul meg, amit a növény a talajból felvett víz és a légkörből kivont szén-dioxid segítségével valósít meg. Minél kevesebb az elérhető víz, annál lassabb a fotoszintézis, csökkentve ezzel a növekedést és a terméshozamot. https://hvg.hu/360/20260314_kerteszeti-mitosz-az-ulteto-cserepbol-tenyleg-javitja-a-talaj-vizleadasat-a-kavicsretegVíz nélkül nincs szállítóközeg a tápanyagoknak. Gyakorlati szemmel nézve a növények nem esznek, hanem isznak, hiszen a tápanyagokat kizárólag oldott formában képesek felvenni gyökérzetükkel. A tápanyagban gazdag oldat ezután a növény szállítószövetein keresztül juttatja el a létfontosságú elemeket – nitrogén, foszfor, kálium és társaik – a levelekhez, hajtásokhoz, növekedésben lévő termésekhez. A szárazságban nem működik a növény természetes hűtőrendszere sem. A növények levelein apró gázcserenyílásokat találunk, saját maguk hűtéséhez a növények ezen keresztül párologtatják el a folyadékot – ezt nevezzük transzspirációnak. A forróságban ennek a folyamatnak az intenzitása jelentősen megugrik, így a veszteséget a káros hatások megelőzéséhez pótolni kell.
