Cangi története nem Budapesten kezdődött, hanem Bécsben. Illetve nem is ott, hanem talán még valamivel korábban, egy Sanghajhoz közeli városban, ahol a kínai családja mindig is élt.
Na, de ez voltaképpen mindegy is. Mert ő már Bécsben született – oda keveredett el a mindössze húszéves édesanyja a párjával együtt, hogy aztán a férfi a kisfiú világra jövetele után lelépjen, és soha többé ne kerüljön elő. A fiatal nő egyedül maradt egy újszülöttel.
Bécs különben sem vált be, minden meglévő kis pénzük elpárolgott egy tönkrement vendéglővel együtt.
Magyarország viszont csábító volt, és nem csak a közelsége miatt. Akkortájt egy államközi egyezménynek köszönhetően a kínai állampolgárok néhány éven át teljes vízummentességet élveztek nálunk. Jöhettek szabadon, sőt, a távlatibb tartózkodásuknak sem volt akadálya. Ráadásul az éppen alakulófélben lévő szabad piacon rögtön felismerték a rést: olcsó ruhanemű meg/vagy ázsiai büfé.
A kilencvenes évek elejét írtuk.
