Számos uniós országgal együtt Magyarország sem implementálta még az EU bérirányelvét. A szükséges jogalkotási munka jelentős, a munkavállalókat védő szabályok a közepes vállalkozásokra róhatnak nagy terhet. A jelenlegi rendszer a cégeknek kedvez, a munkavállalókra nézve hátrányos. Mire köteleznék a vállalatokat, és milyen határidőket szab az irányelv?
Bár a magyarok állítólag szeretnek egymás zsebében matatni, az uniós bértranszparencia-irányelv életbelépése érdeklődés hiányában elmaradt. Az országok általában sem kapkodják el a 2023-ban elfogadott szabályozás helyi jogrendbe való átültetését. A június 7-ei hatálybalépés idején csak Lengyelország és Belgium vezetett be részlegesen az irányelvnek megfelelő szabályokat, hat tagállam – köztük Magyarország – semmit sem tett, míg tíz legalább a jogszabálytervezetek nyilvánosságra hozataláig eljutott. https://hvg.hu/gazdasag/20251124_ferfi-noi-berszakadek-magyarorszag-transzparenciaA munkavállalói érdekképviseletek sem különösebben aktívak az ügyben, noha a bérezés átláthatósága a dolgozók alapvető érdeke volna. Nem arról van szó, hogy a vállalkozásoknak pontosan nyilvánosságra kellene hozniuk, hogy egyes munkavállalóik mennyit keresnek, viszont már az álláshirdetésekben meg kell jelölniük az adott pozíciókban elérhető bérsávokat. A mostani gyakorlat a cégeknek kedvez, amennyiben a meghirdetett állásokra a jelentkezők vakon adnak be bérigényeket. Az elérhető bérezés ismeretének hiánya lefelé szoríthatja az igényeket; e feneketlen licitálásnak vetne véget a bérsávok publikálása.
