A PSZ szakmai javaslatcsomagban foglalta össze, milyen változtatásokra lenne szükség.Ne kelljen éveket várni a diagnózisraA PSZ szerint az egyik legsürgetőbb feladat a szakértői és egészségügyi vizsgálatok összehangolása. A dokumentumban azt írják:Tanulók szakértői vizsgálatának összekapcsolása a szükséges egészségügyi vizsgálatokkal (pl.: ADHD, Autizmus spektrum…). Ne teljenek el évek a két vizsgálat időpontja között.A szervezet azt is kifogásolja, hogy jelenleg sokszor a szülőknek kell közvetíteniük a dokumentumokat az egészségügyi és az oktatási intézmények között. Ehelyett azt javasolják, hogy a diagnózisok és szakértői vélemények hivatalos úton jussanak el a szakszolgálatokhoz és az iskolákhoz.Emellett azt is szeretnék elérni, hogy állapotromlás esetén a gyermekeknek ne kelljen éveket várniuk a következő vizsgálatra, hanem szükség esetén sor kerülhessen újabb szakértői felülvizsgálatra.Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”Kevés a szakember, túl nagy a terhelésA szakmai állásfoglalás szerint minden intézményben biztosítani kellene a szakértői véleményben előírt egyéni vagy legfeljebb kiscsoportos fejlesztéseket, ehhez azonban jelentősen több szakemberre lenne szükség. A dokumentum egy beszédes példát is említ:Az oktatást, nevelést segítő szakemberek létszámának felülvizsgálata az különböző intézménytípusokban (1 pedagógiai asszisztens 250 tanulóra?)A PSZ szerint emellett korszerű fejlesztőeszközökre, megfelelő infrastruktúrára és elegendő gyógypedagógusra, pszichológusra, terapeutára is szükség lenne ahhoz, hogy a gyerekek valóban megkapják a szakértői véleményben előírt fejlesztéseket.A PSZ szerint nemcsak a gyerekek, hanem a szakemberek helyzetén is változtatni kellene. A dokumentumban a túlterheltség megszüntetését sürgetik, beleértve a magas óraszámokat, a csoportösszevonásokat és az adminisztrációs terheket. Mint írják, szükség lenne arra, hogy csökkentsék a dokumentációval és adminisztrációs munkával járó óraterhelést, illetve szorgalmaznák, hogy tankerületenként, intézményenként egységesen történjen az elvárás.A szervezet azt is javasolja, hogy ha elvárás a pedagógusoktól saját tananyagok vagy fejlesztőeszközök készítése, akkor annak időigénye jelenjen meg a munkaidőben is.A NAT-on és a béreken is módosítanánakA szervezet szerint a jelenlegi tantervi követelmények sem igazodnak kellően a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteihez. Javaslatuk szerint felül kellene vizsgálni a Nemzeti alaptantervet, csökkenteni kellene a tananyag mennyiségét, a követelményeket és a tanórák számát, valamint nagyobb teret kellene adni az egyéni képességekhez igazodó haladásnak. Emellett olyan tankönyveket és munkafüzeteket is sürgetnek, amelyek alkalmasak az egyéni differenciálásra.A szakmai állásfoglalás szerint a jelenlegi bérezési rendszer sem tükrözi megfelelően a szakemberek tudását és tapasztalatát. A PSZ úgy fogalmaz, hogy a pedagógus-bértábla megszűnésével „nem történik meg a több szakosság, a többféle hasznosított képzettség, a több ledolgozott év elismerése”, miközben a különböző életpálya-besorolások bérei is egyre inkább összecsúsztak.A szervezet szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő ellátásához nem elegendő egy-egy részterület módosítása: a diagnosztikai rendszertől kezdve a szakemberellátáson és az intézményi feltételeken át egészen a bérezésig átfogó változtatásokra lenne szükség.A gyógypedagógusok órarendjének összeállításába még egy karmester pálcája is beletörneHeteken át tartó, többkörös egyeztetések és mégis, a tanév szinte bármelyik pillanatában borulhat az egész. Utazó gyógypedagógussal beszélgettünk arról, mennyi bonyodalommal jár megszervezni a diákok fejlesztéseit.