Kancellárok helyett valódi iskolai hatáskörA PSZ kifejezetten támogatja a szakképzésben a „pazarló, szakmaiatlan és kontraproduktív” kancellári rendszer megszüntetését. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a Szakképzési Centrumok (SZC) funkcióját koncepcionálisan át kell gondolni.Eredetileg, a 2015-ös szabályozás értelmében az SZC-k térségi integrált szakképző központként jöttek létre, ám az elmúlt években „visszarendeződtek egyfajta kvázi tankerületi” irányba. A PSZ szerint a centrumok túlzott adminisztratív gyámkodása helyett a felelősség mellé hatáskört is kell adni az iskoláknak.A szakszervezet hibásnak tartja, hogy a kancellári szabályozást veszik alapul a gazdasági vezető megbízási jogkörénél is. Javaslatuk szerint az átláthatóság érdekében a gazdasági vezető megbízására és visszavonására – a főigazgató javaslatára – a szakképzésért felelős miniszter legyen jogosult.Csak pedagógus lehessen SZC-főigazgatóKomoly nemtetszést váltott ki a szakszervezetben az a tervezeti elem, amely szerint a szakképzési centrumok főigazgatói megbízása bármilyen mesterfokozatú (MSc/MA) felsőfokú végzettséggel betölthető lenne.Ez a pedagógusszakma nyílt leértékelése, ami azt üzeni, mintha a pedagógusszakma a legjobb vezetői közül nem tudná kitermelni az SZC-k főigazgatói körét – hangsúlyozza a szervezet.A PSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a főigazgatói megbízás feltételei továbbra is a szakképző intézményvezetői megbízás szakmai-pedagógiai kritériumain alapuljanak.Vissza a „pedagógus” megnevezést és az iskolarendszerű vizsgákatNoha a PSZ egyetért az oktatói testületek véleményezési hatáskörének kiterjesztésével, szorgalmazzák, hogy a jogszabályok nyelvezetében az „oktató” megnevezés helyett térjenek vissza a hagyományos és jogilag megalapozott „pedagógus” szóra, valamint biztosítsanak átjárható és folyamatos pedagógus-jogviszonyt a szakképzésben is.A PSZ egyetért a szakmai vizsgák szakképző intézmények általi megszervezése átmeneti időszakának 2027. december 31-ig történő meghosszabbításával, de végleges megoldásként a vizsgák teljes visszahelyezését kérik az iskolákba (az érettségihez hasonló egységes kormányrendeleti vizsgaszabályzattal).Azt tanácsolják, az állami szakmai és jogi ellenőrzést a vizsgabizottságon mint független testületen gyakorolja.Arról nem beszélve, hogy szerintük a szakmai vizsgák külön vizsgaközpontokhoz történő kihelyezése finanszírozási szempontból is régóta okafogyott, hiszen a rendelet értelmében a vizsga díját nem az állam, hanem az ingyenes oktatást biztosító iskola téríti meg.A szakszervezet végül értetlenül áll az előtt, hogy miért nem tüntették fel a hatásvizsgálati lapon a költségvetési egyenlegjavító hatást. A vezetői létszám csökkenése ugyanis egyértelmű bérmegtakarítással jár, aminek pozitív költségvetési hatását transzparensen be kellene mutatni.Egy biztos, már fontos előrelépés, hogy a szakképzési tanév rendjét a közoktatási tanév rendjével együtt hirdették ki.Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülszHa idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.
PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, amelyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az „oktató” elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.






