Az előző kormány 2024-ben szervezte át az ügyeleti rendszert, szervezettebb és rugalmasabb működést ígérve. Az ügyeletre kötelezés elleni tiltakozásokat azzal intézték el, hogy a háziorvosok rendelési idejét nem kell megváltoztatni, hiszen Budapesten jellemzően 8 és 12, illetve 16 és 20 óra között rendelnek.Az Orvosi Kamara már akkor felhívta a figyelmet egy sor problémára, például hogy 129 praxisból hiányzó háziorvos helyettesítése mellett kellene vállalniuk azoknak a budapesti körorvosoknak az ügyeletet is, akiknek az átlagéletkora immár 61 év, és gyermekorvosi tapasztalattal nem rendelkező fenőtt háziorvosoknak is gyermekügyeletet kellene ellátniuk. https://hvg.hu/itthon/20240913_budapest-ugyeleti-rendszer-atalakitasa-takacs-peter-orszagos-metoszolgalatTöbb per indult, és született olyan kúriai ítélet, amely szerint nem kényszeríthető a háziorvosra az általa el nem fogadott szerződés, arról a feleknek kell megállapodniuk, mint minden szerződés esetén Magyarországon, szerződés nélkül viszont a háziorvosok nem ügyelhetnek.Egy másik ügyet a Kúria visszadobott a Fővárosi Törvényszéknek új eljárásra, és az ottani bíró fordult most az Alkotmánybírósághoz. A felperes egy felnőtt háziorvosi ellátást területi ellátási kötelezettség alapján nyújtó gazdasági társaság volt, amely nem rendelkezett a központi ügyeletben való részvételhez szükséges személyes közreműködői szerződéssel. A bírói kezdeményezés szerint az állam olyan – korábban az érintettek tevékenységi körébe nem tartozó – feladat ellátására kötelezte a háziorvosokat, illetve házi gyermekorvosokat, amely a vállalkozáshoz való jog gyakorlását aránytalanul korlátozhatja, és a már működő vállalkozások fenntartását is veszélyeztetheti. Sokan azért vettek meg bizonyos praxisokat, mert ahhoz nem tartozott ügyeleti kötelezettség, ezért azok ára magasabb volt, így ügyeleti szaktudással nem rendelkező orvosoknak kellett ilyen tevékenységet végezniük. https://hvg.hu/itthon/20260625_varolista-vizsgalat-szakrendelok-felmeresAz Ab egyetértett a törvényszéki bíróval, és kimondta: „A társadalom széles rétegeit érintő, egyúttal alapvető intézményi változást jelentő szabályozás fent ismertetett – miniszteri közleményeken keresztül történő – bevezetése a szerződéskötési kötelezettségnek a szerződéskötési folyamatra vonatkozó szabályok és garanciák meghatározása nélküli előírásával együtt sérti a jogbiztonság követelményéből adódó, a szabályozás előreláthatóságára és kiszámíthatóságára vonatkozó alkotmányos elvárást, és a szerződéskötés elmaradása esetén alkalmazható szankcionálás lehetőségét is figyelembe véve – a kellő felkészülési idő és a normavilágosság követelményének együttes sérelmén, azaz a tényleges felkészülés lehetőségének hiányán keresztül – megvalósítja a ... jogbiztonság sérelmét.”Ezért Alaptörvény-ellenesnek minősítették a vonatkozó szabályokat, és bár megsemmisíteni már nem kellett ezeket, mert közben hatályukat vesztették, de kimondták, hogy a folyamatban lévő perekben nem alkalmazhatóak.Ezzel egyedül Handó Tünde alkotmánybíró nem értett egyet, különvéleménye szerint a jogszabályok Alaptörvény-ellenessé nyilvánítása helyett alkotmányos követelményt kellett volna megszabni.Nyitóképünk illusztráció. Fotó: RTL Híradó.