Európa kétszer-háromszor gyorsabban melegszik, mint a globális átlaghőmérséklet, amihez a kontinens felett rendszeresen kialakuló hőkupola mellett a klímaváltozás szélsőségei is hozzájárulnak. A hőkupola nyáron nem szokatlan jelenség Európában, „de ezek a hőmérsékletek igen” – mondta Richard Allan, a Readingi Egyetem klímatudományi professzora a CNN-nek. Az Európa felett kialakuló magasnyomású és mozdulatlan terület a kontinensről nem engedi kiszabadulni a hőt, azonban ennek a természeti jelenségnek a hatásait tovább rontja a klímaváltozás miatt megemelkedett alaphőmérséklet is.
Az Európát súlytó, évről évre egyre forróbb hőhullámoknak más oka is van: a kontinens földrajza meglehetősen diverz, és egyes részei a Föld leggyorsabban melegedő területéig, az Északi-sarkvidékig nyúlnak. A gyors melegedés oka, hogy az egyre magasabb légköri hőmérséklet folyamatosan olvasztja az északi régiók jegét, ezzel feltárva a sötétebb rétegeket, amik még több hőt képesek elnyelni, és tovább növelik a felmelegedést. Bár a Csendes-óceán trópusi területén végbemenő El Niño–Déli Oszcilláció is hatással van Európa hőtérképére, Friederike Otto, az Imperial College London klímatudományi professzora szerint a jelenlegi hőségrekordok a klímaváltozás szélsőségeinek az eredményei.
