Már egy évtizeddel ezelőtt is (többször) vállalta volna a brit Munkáspárt (Labour Party) vezetését Andy Burnham, akit Keir Starmer hétfői lemondása után a miniszterelnöki pozíció biztos várományosának tekintenek.Starmer saját párttársai nyomására azután jelentette be lemondását mind a kormányfőként, mind pártelnökként, hogy a manchesteri polgármesterként komoly támogatottságot szerző Burnham egy időközi választást megnyerve képviselőházi mandátumot szerzett. Ez egyúttal arra is lehetőséget teremtett számára, hogy elinduljon a párton belül a csúcsvezetői pozíciókért. A miniszterelnökiért a brit szokásjog is megköveteli a képviselőházi tagságot. Burnham, aki a makerfieldi egyéni választókerületben múlt héten tartott időközi választáson nagyjából 10 százalékponttal csaknem 55 százalékra tudta javítani a Munkáspárt eredményét a 2024-es általános képviselőválasztáshoz képest (45 százalék), már abban a kampányában kijelentette: győzelme esetén minden lehetséges vezetőválasztáson indulna az egyre hevesebben kritizált Starmer párton belüli kihívójaként. Burnahm helyi választási győzelmét különösen felértékelte, hogy a Munkáspárt 2024-es, magabiztos választási sikere óta egyre rosszabbul szerepelt a közvélemény-kutatásokban, miközben legfőbb kihívóként jelentősen erősödött – tavaly őszre a legnépszerűbb politikai erővé izmosodott – a Nigel Farage-féle populista Reform UK párt, amelynek jelöltje Makerfieldben idén mégis több mint 9 ezer szavazattal maradt el Burnham mögött.Párttársai ennek a sikernek az országos szintű megismétlését várhatják az 56 éves politikustól, aki 2017-ben a manchesteri polgármesteri poszt kedvéért hagyta ott a parlament alsóházát. 2001-től volt tagja a törvényhozásnak, sorozatban négy választáson nyert mandátumot. Kormányzati posztot először 2005-ben kapott, a a belügyi tárca helyettes államtitkára lett, majd 2006-tól egy évig az egészségügyi tárcát vezette miniszterként. Onnan egy, az államkincstár második legmagasabb pozíciójában, államtitkárként töltött féléves kitérő után másfél évre a kulturális és sportügyi tárca élére került. Azután újabb másfél évig egészségügyi államtitkárként folytatta, amely posztról 2010-ben a kormány bukásával távozott.Burnham, akinek gépész apja és háziorvosi recepciósként dolgozó anyja is munkáspárti szavazó volt, két testvérével együtt első generációs értelmiségiként szerzett diplomát. A későbbi politikus Cambridge-ben tanult angolt – ahol visszaemlékezése szerint imposztor szindrómával is küzdött –, majd újságíróként kezdett karriert gazdasági magazinoknál.A politikába a húszas évei elején lépett be, először a Munkáspárt egyik képviselőjének, majd miniszterének, Tessa Jowellnek a csapatában, kutatóként. Azután Chris Smith kulturális miniszter tanácsadójaként folytatta, mielőtt 2001-ben szülővárosában, a Manchesterhez tartozó leigh-i választókerületben szerzett mandátumot. Ezután következtek a kormányzati pozíciók Tony Blair és Gordon Brown kabinetjében, 2010-ben pedig, a Munkáspárt választási veresége után – amely nyomán Brown lemondott a pártvezetésről – már a pártelnöki posztért indult. Nem ját sikerrel: az öt jelölt közül negyedikként végzett.A párt vezetésére 2015-ben jelöltette magát újra – akkor attól a Jeremy Corbyntól kapott ki, akinek ellenzéki árnyékkormányában is több posztot betöltött 2010 után.Az egyesek által opportunizmussal és szélkakakas-politizálással vádolt Burnham a Brexit-népszavazás során a maradás híveként foglalt állást, majd azt hangoztatta, hogy szeretné, ha az Egyesült Királyság még az életében újra csatlakozna az Európai Unióhoz. Bár azt azóta is megerősítette, hogy az újracsatlakozást távlati célnak tekinti, az erősen Brexit-párti Makerfield időközi választási kampányában nem képviselte a helyben népszerűtlen ügyet.2017-től, Manchester polgármestereként több projektet sikerre vezetve növelte tovább helyi népszerűségét. Legfőbb eredménye talán a regionális tömegközlekedés újraszervezése volt, amellyel az ottani önkormányzat vált London után a második brit várossá, amely saját kézbe vette a buszjáratok üzemeltetését. A saját buszhálózatot ezután más közlekedési rendszerekkel integrálva szervezték egységes hálózatba Bee Network néven.Népszerűsége tovább nőtt a koronavírus-járvány idején is, amikor azzal vádolta az Észak-Angliában regionális lezárásokat elrendelő konzervatív kormányt, hogy „megvetéssel” bánik az északi országrésszel. Kiállásával a térségben még az „Észak Királya”(King of the North) becenevet is sikerült megszereznie. Pártvezetői ambíciója visszatérésének már a Munkáspárt tavaly őszi kongresszusán is hangot adott, noha az ehhez szükséges képviselőházi mandátummal akkor még nem rendelkezett. Az év óvégén adódó időközi választáson éppen a párt vezetése akadályozta meg az indulását, de miután a támogatottságuk tovább csökkent, a Reform UK pedig tovább erősödött, a Munkáspárton belül is többségbe kerültek a változást és új vezetést követelők. Makerfield 2024-ben mandátumot kapott munkáspárti képviselője, Josh Simons ennek nyomán jelentette be lemondását, kifejezetten azért, hogy Burnham parlamenti visszatérésének, azon keresztül pedig Starmer kihívásának utat nyisson. https://hvg.hu/vilag/20260621_keir-stramer-munkaspart-lemondas-andy-burnhamStarmer Burnham múlt heti győzelme után arról beszélt, hogy a párt operatív vezetőségével július első felére készítik elő a jelöltállítási folyamatot az új pártelnök kiválasztására. Az eddig másik lehetséges jelöltként számon tartott politiks, Wes Streeting volt egészségügyi államtitkár azonban hétfőn bejelentette, hogy nem indulna Burnhammel szemben. Bár az nem zárható ki, hogy Starmer kormányának valamelyik tagja még bejelentkezzen a versenyre, egyelőre senki sem jelezte a szándékát. Ezzel pedig az is meglehetősen valószínűvé vált, hogy Starmert a pártelnöki és kormányfői poszton is Burnham követheti. Tíz évvel a Brexit-népszavazás után ő lehet a hetedik miniszterelnök, aki beköltözik a Downing Street 10-be. Burnham pártvezetővé és miniszterelnökké választását jelen állás szerint a Munkáspárt alsóházi frakciójának 201 tagja – a pártcsoport tagságának fele – támogatja, vagyis a volt manchesteri polgármestert támogató frakciótagok száma messze meghaladja a vezetőváltási folyamat elindításához minimálisan előírt 20 százalékot – 81 főt.Burnham hétfői X-bejegyzésében megköszönte Starmer megpróbáltatásokkal teli időszakban végzett munkáját, lemondását pedig a párt megújulása érdekében hozott fontos döntésként üdvözölte, és kijelentette: elérkezettnek látja az időt saját előrelépésére, hogy a mindenki által várt változás folyamatát segítse.(BBC; The Guardian; MTI)Nyitókép: AFP / Oli Scharff