„Képzeljünk el egy rákterápiát, ami csak a daganat helyén aktiválódik. Ilyenkor a test külső oldalára, az érintett terület mellé helyezett mágnes kapcsolóként működhetne, amivel el lehetne indítani a kezelést” – mondta kérdésünkre Harrison Steel, az Oxfordi Egyetem docense a jelenleg fejlesztés alatt álló kvantumszenzorokban rejlő lehetőségekről.
Steel kutatócsoportja olyan, élőlényekben is használható kvantumszenzorokat fejleszt, amik mikroszkópos és képalkotó vizsgálatokban sejtekben és szövetekben tesznek láthatóvá vizsgált molekulákat. Ehhez mágneses térre érzékeny, fluoreszcens MagLOV-fehérjéket használnak, amiknek fénykibocsátása egy kvantumos folyamat révén mágneses tér hatására megváltozik. Hasonló, mágneses térrel vezérelhető fehérjék a jövőben lehetővé tehetik célzott terápiák kialakítását, valamint gének kifejeződésének szabályozását.
Gabriel Abrahams (balra) és Harrison Steel az ELTE TTK-n megrendezésre kerülő QuEBS 2026 kvantumbiológiai konferencián
Fotó:
Tóth András/Qubit
