A GVH cégtáblája a fővárosi Alkotmány utcában – Fotó: MTI / Róka LászlóMásodszor indít pert a Gazdasági Versenyhivatal ellen a Transparency International Magyarország, miután a GVH nem adja ki kérésükre azoknak a felvásárlás és összeolvadás jellegű ügyleteknek az adatait, amelyeket korábban érdemi vizsgálat nélkül zárt le.Közel 400 ügyről van szó, ezek között pedig jó eséllyel akadnak olyanok, amiket lehetett volna mélyebben elemezni, de valamiért ezt mégsem tették meg.Felülnézet: ha egy cég felvásárol egy másikat, vagy két vállalkozás összeolvad, akkor a tranzakció lezárásához a GVH jóváhagyására is szükség van.Az elmúlt években azonban a hivatal az esetek nagy többségében arra jutott az ilyen ügyleteknél, hogy „vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn”. Ilyenkor a mélyebb elemzés helyett egy hatósági bizonyítvány kiadásával le is lehetett zárni az ügyet.Önmagában ezzel semmi probléma nincsen, hiszen a tranzakciók többségénél valóban nem sérül a verseny. A hatósági bizonyítványt épp azért vezették be, hogy egyértelmű esetekben ne kelljen feleslegesen terhelni a versenyhivatali stábot.Igen, de: a GVH sokak szerint nagyvonalú lett ezen a területen. Ahogy korábban egy forrásunk fogalmazott: a hivatal lényegében egy engedélyezési gyárrá alakult, ahol futószalagon próbálják az ügyeket átnyomni, így pedig átcsúsztak olyan tranzakciók, amelyeknél le lehetne folytatni komolyabb eljárást.Az erősen Fidesz-közeli, Szíjj László-féle Duna Aszfalt példáján tavaly részletes cikkben mutattuk be, hogyan lehet az elég széles mozgásteret adó szabályokat egy-egy piaci szereplő számára kedvezően értelmezni.Előzmények: a TI tavaly februárban kérte először a GVH-t, hogy adják ki nekik a 2017*Ekkor vezették be ezt az eljárástípust és 2024 között hatósági bizonyítvány kiállításával lezárt valamennyi ilyen összefonódás-bejelentés iratait.A versenyhivatal azonban elutasította a kérelmet. Mivel jogorvoslati lehetőséget sem adtak, a TI pert indított, amit meg is nyert.A bírósági döntés után úgy tűnt, hogy a GVH kész az adatok kiadására, olyannyira, hogy fel is hívta a Transparency-t az adatátadás ütemezésére vonatkozó javaslat megtételére, végül azonban a hatóság másodszor is visszautasította az adatigénylést.Alulnézet: a GVH arra hivatkozik, hogy a közel négyszáz ügy iratainak összegyűjtése túl nagy terhet róna a szervezettre. Ráadásul álláspontjuk szerint a TI eljárása nem is jóhiszemű, mivel az adatkérésük nem egyes ügyek, hanem a GVH fúziós gyakorlatának megismerésére irányul.Mi várható? Mivel a TI szerint a versenyhivatal érvei nem állnak meg, az ügyben másodszor is pert indítanak a GVH ellen. Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója a G7-nek azt mondta: a jogszabály szerint a versenyhivatalnak mérlegelési jogköre sincs, az iratokba ugyanis a törvény alapján bárki betekinthet.Reakciók: az elmúlt időszakban az évi 50-70 közötti, GVH által elbírált összefonódásnak már közel 90 százalékát egy kétbekezdéses hatósági bizonyítvánnyal hagyja jóvá a GVH – mondta kérdésünkre Csorba Gergely, az a versenyközgazdász szakértő, aki együttműködik a TI Magyarországgal az ügyben.Ezekkel az a probléma, hogy a bizonyítványokból a fúzióban közvetlenül érintett cégek nevén és jogi képviselőjén kívül semmilyen érdemi információ nem derül ki a nyilvánosság számára.A szakértő szerint emiatt 2017 óta egyre kevesebb olyan nyilvánosan hozzáférhető piaci információ és adat van, amely alapján meg lehetne ítélni a hazai fúziós rendszer működését és értékelési rendszerét.Ez önmagában is rontja a transzparenciát, illetve a piaci szereplők is számos hasznos iránymutatásról és GVH által felhalmozott piaci tudásról maradnak le, amely segíthetné őket saját ügyeikben.Mit mondanak ők? A GVH megkeresésünkre azt írta, hogy a hivatal több alkalommal is biztosította az iratbetekintés lehetőségét hatósági bizonyítványokba, és mindössze egyszer utasított el ilyen kérelmet.A folyamatban lévő bírósági eljárásra hivatkozva azonban több információt nem árultak el az ügy hátteréről.