Közzétette az Eurostat az első becslését az Európai Unió polgárainak 2025-ös tényleges fogyasztásáról. Ez az a mutató, amely alapján először 2023-ban mondhattuk el, hogy Bulgáriával holtversenyben az EU legszegényebb országa volt Magyarország, majd 2024-ben az első becslés szerint már egyedül voltunk a legszegényebb, viszont az újraszámolás után kiderült, hogy csak a második legrosszabb helyzet a mienk. A 2025-ös adatsorral sem büszkélkedhetünk: ebben Lettországgal együtt áll Magyarország az EU utolsó helyén.A friss adat szerint Magyarország 2025-ben az EU-átlag 73 százalékán állt, épp ugyanúgy, ahogy egy évvel korábban. Az előző évben 72 százalékot mért Lettország egy kicsit javítani tudott, így szintén 73 százalékon van most, előttünk pedig Észtországot mérik 74 százalékon.A tényleges egyéni fogyasztás egy kicsit leegyszerűsítve azt mutatja: mennyi árut tudnak vásárolni, illetve szolgáltatást igénybe venni egy-egy ország lakói a pénzükért, továbbá mennyi olyan szolgáltatást kapnak, amelyekért az adójukkal fizetnek, mint például az egészségügyért vagy az oktatásért. Mindezt vásárlóerő-paritáson mérik, azaz kiküszöbölik azt, hogy az egyes országok árszínvonala eltér egymástól. Ezért is van az, hogy nem euróban vagy más pénznemben adják meg az értéket, hanem az uniós átlag százalékában..Az EU leggazdagabb országa változatlanul Luxemburg, az uniós átlag 145 százaléka az ottani mutató. A második és harmadik helyen Németország és Hollandia helyet cserélt: egy éve a holland fogyasztás volt az uniós átlag 120 százaléka, a német 119, most pedig épp fordítva. Közép-Európa leggazdagabb állama, Ausztria 114-ről 113 százalékra rontott, ezzel Belgiummal holtversenyben áll a 4. helyen.A 2025-ben még hatalmon lévő Orbán-kormány a korábbi statisztikákat azzal kommentálta, hogy ez nem mutatja azt, hogy a magyarok mennyi pénzt takarítanak meg. Az tényleg igaz, hogy a megtakarítások nem látszanak ebben a statisztikában, de mivel már 2016 óta a régiónk három legalacsonyabbja között van a mutató, nem tűnik túl életszerűnek, hogy ezt az okozná, hogy egy évtizeden keresztül csak spóroltak a magyarok.Az Eurostat közzétette azt is, hogy az egy főre jutó GDP alapján hogyan álltak a tagállamok 2025-ben. Ebben – ami azt mutatja, hogy mekkora értékben termeltek meg árukat és hoztak létre szolgáltatásokat az egyes országokban – Magyarország mindig is egy kicsit jobb volt, mint az egyéni fogyasztásban. Ez így van most is, ám a helyzet nem jó: miután 2022-ben és 2023-ban az EU-átlag 77 százalékán álltunk, Nagy Márton akkori nemzetgazdasági miniszter pedig megígérte, hogy 2030-ra elérjük az uniós átlag 100 százalékát, 2024-re 76 százalékra estünk vissza, és most kiderült, hogy 2025-ben is maradtunk 76 százalékon. Ennél rosszabb adatot csak négy helyen mértek: Szlovákiában, Lettországban, Görögországban és Bulgáriában.